KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy figyelemmel hallgatom a vitát és a vitában elhangzottakat. Annyit hadd mondjak, hogy azt mindjárt észre lehet venni, hogy ugyan sok szám hangzik el, de valahogy nem találják el az ellenzéki képviselők, hogy azok a számok mire vonatkoznak. (Varga Zoltán: Majd te!) Ez nyilván vagy szövegértési problémára vezet vissza (Varga Zoltán: Az lehet!), vagy tudják, hogy miről beszélnek, csak cinikusan hazudoznak ezekkel a tényekkel kapcsolatban. (Dr. Apáti István közbeszól.) Én inkább az előbbiből indulok ki, ezért engedjék meg, hogy néhány verifikálható, tényszerű dolgot mondjunk el az akkumulátorgyártással kapcsolatban!

Mindjárt először hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy sok bombasztikus jelző hangzik el: rettentő vízigényes, tehát nem számok, rettentő vízigényes, rettentő veszélyes, borzasztó környezetterhelő, s a többi, s a többi, s a többi, tehát mind ilyen bombasztikus jelzők, de attól óvakodnak az ellenzéki képviselőtársak, hogy ezt valamilyen módon verifikálhatóvá tegyék. Nézzük meg, hogy az adatok, tények alapján az akkumulátorgyártás mint gazdasági ágazat hogy néz ki!

Például az akkumulátorgyártás a vízigényesség szempontjából nincs benne az első tíz legvízigényesebb ágazatban. (Varga Zoltán: Például az ágyneműmosás vízigényesebb!) Ebben az értelemben, hogyha igazuk lenne a képviselőknek, akkor az egyik legvízigényesebb ágazatot azonnal be kéne zárni Magyarországon (Varga Zoltán: A halászatot!), sör, sör, sör  nincs sör, mert a legvízigényesebb ágazat a sörgyártás. (Varga Zoltán: Bajban lennél!  Szabó Rebeka közbeszól.) De mondhatnám tovább: konzervipar, papíripar, műtrágyagyártás  ezek mind halálosak, mert egyébként nézzék meg az interneten, a Wikipédián, máshol fellelhető, hogy a legvízigényesebb ágazatok között az első tízben nincs benne az akkumulátorgyártás.

Energiaigényes  itt is bombasztikus jelzők. Ha megnézik a gazdasági ágazatok közötti energiafelhasználási kimutatást, akkor abszolút értelemben sincs benne az első öt legenergiaigényesebb ágazatban az akkumulátorgyártás. (Varga Zoltán: Hú, de megnyugtató!) Tehát egyszerűen ennél lényegesen… Megint egyébként furcsa módon a papíripar vagy a műtrágyagyártás, a vegyipar nagyságrendekkel energiaigényesebb, mint az akkumulátorgyártás.

Az újrahasznosíthatóság tekintetében képzeljék el, hogy a modern akkumulátorgyártás 97 százalékban újrahasznosítható termékeket állít elő, 97 százalékban! Bárcsak ott tartanánk, hogy az ipar nagyobbik részére lenne jellemző az, hogy 97 százalékban újrahasznosítható termékeket állít elő! Tehát hogyha valami recycling iparág, akkor az aksigyártásra ez biztosan igaz.

De ezek csak úgy általános számok, de helyesebb, hogyha talán megnézzük mindig konkrétan, hogy miről van szó, hiszen Tordai képviselőtársam például azt a bravúrt hajtotta végre, hogy közölte, hogy mennyi a debreceni akkumulátorgyár vízigénye, de bezzeg a Samsungé Gödön nagyobb, tehát akkor…  és akkor itt levonta a következtetést. De hát, ugye, nem kell mondjam, hogy a debreceni a debreceni, a Samsung meg Gödön van, tehát a kettő nem hasonlítható össze (Varga Zoltán: Ja!  Szabó Rebeka közbeszól.), hiszen egyébként autó, autó, de az egyik autó öt litert fogyaszt 100 kilométerenként, a másik meg 20-at, ebből nem következik semmi. (Varga Zoltán: Így van, a gödi többet fogyaszt!)

Nézzük meg, sokat hangoztatták: termőföld, elvesszük az értékes termőföldet a debreceni akkumulátorgyár számára. Pósán képviselőtársam kitűnően elmondta: húsz évvel ezelőtt a város pontosan azért jelölte ki a déli iparterület területét a repülőtértől délre, mert ez a városnak a leggyengébb termőterülete. Jellemzően egyébként a kivonás előtt szántó volt…  vagy nem szántó volt, hanem legelő (Varga Zoltán: Akkor most szántó vagy legelő?!), egyébként alapvetően vízállásos, az átlag aranykorona-tartalma 15 százalék alatt van, ami Debrecenben kifejezetten kicsi, hogyha megnézzük, hogy a Hajdúhátság 40 aranykoronás területei hol vannak, és egyébként miután a Tócó és a Kondoros alsó folyásánál található az a terület, állandó belvízveszélyes volt, aminek következtében szikesedésre hajlamos. Tehát hogyha valamit Debrecenben iparterület céljára lehet használni, az biztos ez. (Varga Zoltán közbeszól.) Semmi köze az értékes termőterületekhez, mert azok nem itt vannak, hanem máshol  ezért is jelölte ki a város.

Konzultáció. Akkor, amikor a város a szerkezeti tervét és a szabályozási tervét megcsinálta  megjegyzem, a 2000-es évek elején , akkor egyébként kijelölte a déli ipari parkot ipari fejlesztési területnek megfelelő paraméterekkel, és egyébként róla konzultációt tartott, tehát hogy milyen típusú paraméterekkel lehet beépíteni, milyen tevékenységre lehet használni, közmeghallgatást tartott, kifüggesztette a szabályozási tervet. Tehát az igaz, hogy húsz évvel ezelőtt volt, de hát az ipari parkok fejlesztése általában hosszú léptékű dolog (Varga Zoltán: Hát persze!), tehát ahhoz hozzá kell igazítania a városnak a vízrendszerét, az energiaellátását, a közlekedését, tehát hosszú távú folyamatok, de kétségtelen, hogy egyébként mindenki számára világos volt a konzultáció után, hogy ez hosszú távon iparfejlesztésre van kijelölve.

Itt egyébként Mikepércs elkövette azt a hibát, hogy dacára annak, hogy tudta, hogy Debrecenben ez iparfejlesztési terület, a mikepércsi lakóövezeteket ebbe az irányba fejlesztette. Megjegyzem, 2008-ban, miután szabálytalanul fogadták el a szabályozási tervüket, ezért a kormányhivatal őket megbüntette, és új eljárásra kötelezte, ahol felhívta a figyelmet arra, hogy a mikepércsi lakóövezeteket nem szabad az ipari park felé telepíteni. Hozzáteszem, egyébként a távolság még így is kellő  erre hivatkozott Mikepércs is (Varga Zoltán: Ja, 2 kilométer!) , tehát hogy nem veszélyezteti a lakóövezeteket az iparterület kijelölése.

De megjegyzem, a mostani eljárásban is különböző eljárási fázisokban közmeghallgatás van előírva, volt is közmeghallgatás Debrecenben, de nem könnyű, nem könnyű a közmeghallgatás akkor, amikor azt a hölgyet, aki miután három óráig egyfolytában üvöltöttek a jelenlévők, és senkit nem hagytak szóhoz jutni, egy hölgy felállt, és azt mondta, hogy ne haragudjanak már, de legalább hallgassuk meg egymást  na, ezt a hölgyet azonnal leütötték. Megjegyzem, a rendőr elvitte azt, aki leütötte, garázdaság, könnyű testi sértés miatt eljárás folyik ellene, de azért lássuk be, hogy így a konzultáció nem annyira könnyű!

A vízigény. Itt mindjárt az elején hadd mondjak valamit! Tudom, hogy ez bonyolult, és víz, víz, de azért a vizek között óriási különbség van. Most a tárgyalásnak ebből a szempontjából csapadékvíz, felszíni víz, talajvíz, rétegvíz, termálvíz, Debrecen a vizek szempontjából így osztható fel. (Varga Zoltán: Így tudja a vizeket!) És hozzáteszem  nagyon fontos , hogy bár víz, víz, de nem annyira direkt az összefüggés, mint amennyire sejthető a türingiai esőzésekből. Csak halkan jegyzem meg, hogy, ugye, a világ egyik legszárazabb területe a Szahara. Bármilyen hihetetlen, de a Szahara alatti rétegvíz a világ egyik leggazdagabb rétegvízbázisa. És hogy még bonyolultabb legyen a dolog, az elefántnak viszont nem azért van hosszú ormánya, hogy le tudjon nyúlni a rétegvízbe, és mindjárt kielégítse a vízigényét. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Tehát annyit hadd mondjak, hogy bonyolult, bonyolult. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Tehát… (Varga Zoltán: Mesélj még, Lajos!) Örülök, hogyha Varga úrra is egy picit legalább valami tapad; nem biztos, de hátha! (Derültség a kormánypártok soraiban.  Varga Zoltán: Figyelj, az elefánt ormánya és a rétegvíz, szerintem ez király!  Az elnök csenget.)

(23.50)

Amiket a vízzel kapcsolatban elmondtak, a fák kiszáradása. (Varga Zoltán: Nem száradnak ki…) Debrecenben a Szentgyörgyi erdő, az Apafai-erdő, a Nagyerdő, ez három különböző erdőtest (Varga Zoltán: Én mondtam…), és az Erdőspuszták (Varga Zoltán: Persze!) fái alapvetően a talajvízből szerzik a vízutánpótlásukat. (Varga Zoltán: A többi honnan? Teherautóról?) A talajvíz a Tisza folyamszabályozása óta folyamatosan csökken az Alföldön, ezért a fák csúcsszáradása nem most kezdődött, hanem száz évvel ezelőtt  semmi köze semmilyen akkumulátorgyártáshoz , és egészen addig nem fog megváltozni, míg a hiányzó talajvizet valahogy pótoljuk, semmiképp sem a rétegvízből, semmiképp sem a termálvízből, hanem más eszközökkel egyébként. (Varga Zoltán: A Civaquából…) Erre majd ki fogok térni, mert erre vonatkozóan van program Debrecenben. Tehát kétségtelen, a fák száradnak, de semmi köze a CATL-hez.

A következő: a Debrecen környékén található Erdőspusztákban lévő tavak, ezek mind felszíni víztavak, hogyha úgy tetszik, belvízi tavak. Ezek közvetlen összefüggésben vannak a szárazsággal, ami az időjárással kapcsolatos, semmi köze a CATL-hez. (Varga Zoltán közbeszól.) Ezek jóval előbb száradtak ki a kánikula és az esővízmennyiség csökkenése miatt, mint ahogy egyébként az akkumulátorgyártás felvetődött volna Debrecenben. Ez ellen is lehet tenni, hozzáteszem, de a CATL-nek ehhez semmi köze nincsen.

Debrecen ivóvízbázisa viszont nem a talajvízre, nem a felszíni vízre és nem a csapadékvízre támaszkodik, hanem a Debrecen alatti rétegvizekre, ami viszont, köztudott, a Kárpát-medencében óriási gazdagságú, ez a mi természeti vagyonunk. Képzeljék el, Debrecen napi vízutánpótlása, ahogy pótlódnak a rétegvizek, több mint 110 ezer köbméter/nap, mint egy kisebb folyó. Semmi köze a felszíni vizekhez, ezek a Kárpát-medencéből évezredeken keresztül és most is folyamatosan a Debrecen alatti rétegekben folyó vizek. (Varga Zoltán: A Kárpát-medencéből? A medencéből vagy a Kárpátokból?) A Kárpátok ölelte medencének ez egy speciális, hidrológiai eljárása vagy folyamata (Varga Zoltán: A medence az más, elnök úr…), nem könnyű megérteni (Varga Zoltán: Belegabalyodtál ebbe…), de nem baj, mert az ember türelmes, hátha tapad valami. (Varga Zoltán: A Kárpát-medencéből…) Tehát még egyszer, ennek semmi köze se az esőzéshez, ami felettünk van, se a talajvízhez, se a belvizekhez. (Varga Zoltán: Mi meg ülünk a medencében…)

Ha megnézzük, hogy mennyi a CATL vízigénye és a város teljes kapacitása, akkor a következő számokat kapjuk. Ma Debrecen városa a saját ivóvízellátására 75 ezer köbméter/nap rétegvizet tud igénybe venni, ez a pillanatnyi üzemi kapacitás. (Varga Zoltán: A polgármester százat mondott…) Ezenfelül Debrecen városa felszíni vízkivétel révén, Balmazújvárosban van a felszíni vízkivételi mű, még 15 ezer köbmétert tud igénybe venni, egyébként üzemi szinten ez az adottság. (Varga Zoltán közbeszól.) Tehát ha akarnánk, akkor 90 ezer köbmétert naponta úgy tudnánk kivenni, hogy nem kell csinálni semmit hozzá, csak fel kell kapcsolni a szivattyúkat. Nem veszünk ki ennyit.

Ezenkívül van még egy technológiai tartalék: alapvetően a Nagyerdő alatti rétegvízkutainkat nem üzemeltetjük, ez durván 25-30 ezer köbméter/nap tartalékot jelent, de ezeket nem üzemeltetjük, onnan nem veszünk ki rétegvizet (Varga Zoltán: Lajos, azért nem, mert szennyezett…   Az elnök csenget.), és ezen kívül van 15 ezer köbméter tartalékunk még felszíni vízben. Tehát az összes tartalék 110 ezer, ebből gond nélkül tudunk igénybe venni 75-90 ezer köbmétert, és most figyeljenek: de a város napi vízigénye 40 ezer köbméter/nap, ez az éves átlag.

Na, most, mennyi a CATL vízigénye? 3600 köbméter. Tehát értik, van 110-120 ezer köbméter, tól-ig határokat mondok  ez mindegy is, mert egyébként ez változó műszaki paraméter, ez hosszú idő átlagában van számolva , de ehhez képest a CATL vízigénye, nyugodtan mondhatom, elhanyagolható. Felszíni vízből ezt nem tudnánk kiadni, de a rétegvízből nyugodtan ki tudjuk adni. Szerencsére a város alatt egy valóságos kis folyó folyik.

Na, most, a CATL egy olyan területen, a déli ipari parkban venné igénybe ezt a vizet, amit simán ki tudunk adni. Csak úgy halkan jegyzem meg, a nyolcvanas években, amikor még dübörgött a szocialista élelmiszeripar és a szocialista iparok, tehát olyanok mint dohánygyár, konzervgyár, bőripar, papíripar, vágóhidak, akkor a város fogyasztása minden probléma nélkül 90 ezer köbméter/nap volt, 90 ezer köbméter  most csak 40 , és azt is ki tudtuk adni, anélkül, hogy rettenetes dolgok történtek volna a vízutánpótlásunkkal kapcsolatban.

De a CATL egy olyan területen dolgozik, ez a déli ipari park és az azt körülvevő városrész, ahol egyébként a vízkiadás a város hosszú távú vízüzemműködése szempontjából 24 ezer köbméter. Ebből csak 3600-at vesz igénybe a CATL, tehát nyugodtan mondhatom, hogy víz szempontjából ez tulajdonképpen egy problémamentes beruházás. (Varga Zoltán: Ezt éreztük…) A debreceni vízgazdálkodás szempontjából problémamentes.

Az pedig, óvatos leszek, egy költői túlzás, hogy szomjan halnak a debreceniek, kiszárad az Alföld, meg nem tudom, micsoda zagyvaságokat mondtak itt összevissza. (Varga Zoltán: Persze! Sok hülye…) Ezeknek semmi köze a valósághoz, semmi köze a valósághoz!

És azok, amiket egyébként felolvastak itt, mondjuk, a klímastratégia vagy a hosszú távú vízgazdálkodás szempontjából, azok egyébként még mindig azok, csak semmi közük se a CATL-hez, se a város vízellátásához, mert egyébként a Nagyerdő kiszáradását, és akkor nemcsak a Nagyerdő, hanem a Debrecen környéki erdők kiszáradását, mert való igaz, hogy Debrecen 34 százalékos erdősültséggel egyébként a legerdősültebb városa az országnak, de ezt a felszíni vízből meg a talajvízből kell pótolni, ezért folyik a Tócó vízellátásának a megoldásával a Civaqua-program. 14 milliárd forint az első ütem; ha elkészülünk az első ütemmel, utána következik a második ütem. Tehát az egy téves következtetés, kedves Varga úr, hogy ha nem dolgozunk a második ütemen, és akkor azt mondja, hogy már nem is csináljuk, mert az első ütem folyik, arra megvan a forrás (Varga Zoltán: Én mondtam volna ilyet?), és ha azt befejezzük (Varga Zoltán: Kezdődik a második… Így szokott lenni… Ilyen ez!), akkor van a második ütem. Tudja, ez olyan, hogy egymás után kell a tévébe az alkatrészeket tenni; hogyha beönti, akkor nem lesz megjavítva. (Varga Zoltán: Magas ez, mint malacnak a szalmakalap!) Bonyolult, de nem baj, mert össze lehet rakni.

Tehát amennyiben megoldódik a Civaqua első üteme, ami azt jelenti, hogy a Keleti főcsatornából egy, a földbe betett vezetéken keresztül felszivattyúzzuk a vizet a Hajdúhátság gravitációs vízelosztási legmagasabb pontjára, onnan beadunk egyébként 300 liter/másodpercet a Tócóba, azzal élővízfolyássá tesszük. (Varga Zoltán: Mennyit?) Egyébként a maradék vizet mezőgazdasági locsolásra fogjuk használni, mert egyébként a Hajdúhátság északi részét locsolóvíz vagy öntözővíz szempontjából innen tudjuk ellátni, és folytatni fogjuk ezt a programot, amikor a vizet elvezetjük az Erdőspusztákra és bevezetjük a Kati-tó, Fancsika, Mézeshegy, Vekeri-tó tórendszerébe, mert így tudjuk utánpótolni a vizet. Hozzáteszem, ennek semmi köze nincsen a CATL-hez. Tehát azok, amiket ott elmondtak a meghallgatáson, hogy azért csinálják a Civaquát, mert a CATL-t vízzel el kell látni, ez egy marhaság. (Varga Zoltán: Á!)

A meghallgatás. Nem most itt, de nagyon sokan hozzászóltak ehhez a vitához (Varga Zoltán: Persze!), és egy részük azt vizionálta, hogy ördögi módon mi már tudtuk a CATL-t, és ezért egyébként a Civaquát a 2000-es évek elején kezdtük el előkészíteni (Varga Zoltán: Meg a hangok is a fejedben…), tehát nagyon összefüggésekben kell gondolkodni, vagy túlzott lényeglátónak kell lenni, hogy valaki ezt kitalálja, de ezt is elmondták. (Varga Zoltán: Látjuk!)

A következő: miért jó ez Debrecennek? Mert képviselőtársaim sokan elmondták, hogy ez egyébként miért jó az országnak, mert egyébként… (Varga Zoltán: Orbán Viktor majd ránk mosolyog…) Hozzáteszem egyébként, hogy nézzék meg, hogy a város 25 éve folyamatosan folytatott iparfejlesztési és városfejlesztési politikája hova vezetett (Varga Zoltán: Én örömmel hallgatom!), de kétségtelen tény  lehet ezt bírálni, vagy van, akinek más tetszik , hogy két évvel ezelőtt a Financial Times Debrecen városát a kis méretű városok között a világ legjobb befektetési területének nevezte meg.

(0.00)

Ehhez nagyon sokat kellett tenni, a szakképzési rendszertől az egyetem fejlesztésén át a közlekedési rendszerek fejlesztéséig, az infrastruktúra fejlesztéséig, de nyugodtan mondhatjuk: az, hogy egyébként a debreceni potenciális fejlesztési lehetőségekre felfigyelt a CATL, a mi munkánkat igazolja vissza. (Varga Zoltán: Ezt majd Mikepércsen is…) Hozzáteszem, hogy Debrecenben  és ezt a kínaiaknak is megmondtuk  senki nem építhet olyan gyárat, amely veszélyeztetné a környezetet vagy az embereket. (Varga Zoltán: Éppen ideje volt! Majd most!) Eddig sem építettek ilyet, és ezután sem fognak.

Vane egyébként a CATL-nél veszélyesebb üzem Debrecenben, ami például több káros anyagot bocsát ki, mint amennyit a CATL fog, vagy több veszélyes hulladékot termel, mint amit a CATL fog? Van. A többihez képest, a debreceni iparban szerepet játszó iparágak közül ez egy közepesen kockázatos iparág. De minden iparág kockázatos. Képzeljék el, még a debreceni konzervgyárban folyó kukoricafeldolgozás is halálos csapást tud jelenteni a vízellátási rendszerre, mert a kukoricából nagyon sok keményítő oldódik ki a vízbe, és ha azt nem tisztítjuk meg, és nem figyelünk nagyon, a keményítő megjelenik a szennyvíztelepen, az hazavágja az ott lévő biológiát, és onnantól kezdve nem tudjuk elmondani, hogy minden liter szennyvizet megtisztítunk, hanem csak annyit tudunk mondani, hogy nem tisztítunk meg egy litert sem, mert biológiai tisztítás folyik a víztelepen. Tehát ilyen értelemben ezek bonyolult dolgok, mert ki gondolná, hogy a kukorica is tud veszélyes lenni.

De egyébként a veszélyes anyagokkal dolgozó üzemek közül a gyógyszergyárak vagy a vegyipar sokkal veszélyesebb. Hát, egy gyógyszergyárban az autoklávokban óriási mennyiségű olyan vegyszert meg olyan biológiai anyagot használnak, amire nagyon kell figyelni. Nagyon kell figyelni. De képzeljék el, hogy az egyik legveszélyesebb üzem kvázi a debreceni klinika maga, mert a klinikából kijövő szemét és víz mindegyike veszélyes hulladék, hiszen beteg emberekkel foglalkoznak, ott gyógyítanak, az onnan kijövő hulladékokat nagyon-nagyon komolyan kell figyelni. De mondhatnám, hogy az állatifehérje-feldolgozó egy nagyságrenddel veszélyesebb üzem Debrecenben, mint a CATL lesz. (Varga Zoltán: Igen.) Ettől függetlenül nem az a megoldás, hogy akkor bezárunk mindent, és visszatérünk a pattintott kőkorszakba. Hozzáteszem, az is veszélyes, mert pattog a szilánk, és belemegy a szemünkbe, aztán megvakulunk. (Varga Zoltán: Tényleg! Hát, de tényleg!  Derültség az ellenzék soraiban.)

Tehát ebben az értelemben én azt gondolnám, hogy helyesebb magatartás és hozzáállás az (Varga Zoltán: És még 35 perc!), ha inkább figyelünk, és nem azt mondjuk, hogy ami veszélyes, az kifelé a városból, hanem azt, hogy nézzék meg az adatainkat: Debrecenben az ipar teljesen korrektül és problémamentesen működik, még akkor is, ha vannak közöttük veszélyes ágazatok. Nem hiszem, hogy a debreceni gyógyszergyártást be tudná záratni bárki azért, mert veszélyesebb, mint egyébként az akkumulátorgyártás.

Összességében, tisztelt képviselőház, nem sokat vártam ettől a vitától (Varga Zoltán: Hát, mi azért ennél többet!), mert azt láttam, hogy a képviselők tájékozatlansága, legyek ilyen jóindulatú, egészen példátlan ebben az összefüggésben. (Varga Zoltán: Hát, mi egy ilyen jóindulatú csapat vagyunk!) Az, hogy valaki így félmondatban elmondja, hogy száz hektárt fognak a CATL-telken lebetonozni, ez akkora marhaság, már elnézést! (Varga Zoltán: Ezt az államtitkár úr mondta, 220 hektárt!) Természetesen minden ipari teleknek van beépíthetősége meg zöldterületi mutatója, a CATL-teleknek is. Tehát a teljes CATL-telek 40 százalékának zöldnek kell lenni értelemszerűen, ahogy ezt egyébként rendesen az építési szabályok előírják. (Varga Zoltán: Lajos, módosították, sajnos nem annyi!  Derültség az ellenzék soraiban.)

Összességében egyetlen érdekességre szeretném még felhívni a figyelmet, tisztelt képviselők. Képzeljék el, hogy Debrecenben már folyik két akkumulátorgyár-beruházás. Az egyik a Semcorp, egy kínai gyár, a másik az EcoPro dél-koreai gyár, részben akkumulátorhoz szükséges alkatrészeket állítanak elő, részben egyébként kutatás-fejlesztés is folyik ezekben a gyárakban. Nem kicsik. (Varga Zoltán: Lajos, hangulatot keltesz!) A Semcorp közmeghallgatásán, nem fogják kitalálni, hárman voltak  hárman! , az EcoPro dél-koreai gyár meghallgatásán senki, de senki. Ez két rendes aksigyár. Akkor hogyan lehet az, hogy egyébként pont a CATL az, ahol így felrobbant a bomba? (Varga Zoltán: Mondd meg a tutit!) Egyszerűen csak figyelni kell és összerakni: az önök tisztelt gazdái, akik finanszírozzák az ellenzéket, a kínaiaknál szóltak, hogy gyerekek, kínai nem jöhet ekkora méretben, Magyarországra végképp nem, és miután tudjuk, hogy az petyegtet, aki fizet, az ellenzék hibátlanul felmondja azt a megbízást, amit egyébként nekik az amerikai finanszírozóik mondtak.

És hogy ne értsük félre a helyzetet, nézzék meg, hogy az amerikai elnök milyen rendeletet írt alá nem olyan régen  csak azért, hogy értsük a viszonyrendszereket. (Varga Zoltán: Hogy? Ezt nem értem!) Az amerikai autóiparban igen jelentősen támogat minden egyes legyártott autót az amerikai költségvetés, ha az adott autóban egyetlenegy kínai alkatrész sincs; semmi. Tehát világos, hogy amit bejelentett Biden elnök, hogy megindult egy Kína elleni amerikai, meglehetősen átfogó kereskedelmi hadjárat, és itt ennek mi megisszuk a levét, merthogy van nekünk egy olyan nagyszerű ellenzékünk, amelyet az amerikaiak közvetlenül finanszíroznak. Most az történik, hogy felmondják a megbízóik által adott megbízást és leckét. Oké, hozzá vagyunk ehhez szokva, nem először csinálják elég sok pénzből, tehát még jól meg is élnek belőle, csak az a megnyugtató, hogy olyan hatékonysággal, hogy vagy teljesen rosszul csinálják, vagy ellopják a nagyobbik részét, és akkor viszont meg lehetünk nyugodva a tekintetben, hogy ennek a mostani megbízásnak mennyi lesz a haszna.

A debreceniek köszönik szépen, jól vannak. Meglehetősen sok tüntetőt importáltak az ottani szervezetek az ország más részéről, de ez sem baj, mindenkit meghallgatunk, mindenkit megpróbálunk majd megnyugtatni. Egy biztos: semmilyen veszélyeset nem építünk, főleg ami a debreceni emberek egészségét vagy a környezetet károsítaná. Egy kétségtelen: szeretnénk továbbfejlődni. Az pedig, hogy a debreceni ellenzék, ahogy eddig egyébként 25 év alatt mindig ellenezte a debreceni fejlesztést, bármiről volt szó, nem tudtunk olyat csinálni; BMW-gyár, emlékszik, ön nem is volt hajlandó bejönni a BMW-gyár szavazására. (Varga Zoltán: Támogattuk, Lajos!) Úgy támogatták, hogy nem jöttek be a szavazásra, igen. (Derültség.) Főtér-átalakítás, legyen az uszoda, stadion, Nagyerdő-rekonstrukció, soha semmit nem támogattak, oké, ehhez meg hozzá vagyunk szokva.

Tudjuk, önök másokat szolgálnak, sok sikert hozzá, mi a debreceniekért szeretnénk harcolni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Varga Zoltán: Ennyi? Még maradt 30 perc!)