BARTOS MÓNIKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Talán emlékszünk a 2015-ös esztendőre, akkor feszülten várta a világ, hogy sikeres lesze az ENSZ klímaváltozási konferenciája, a párizsi megállapodáson tudunke közös megoldást találni az éghajlatváltozás és annak hatásai ellen. Akkor is azt mondtuk és azóta is azt mondjuk, hogy szemléletváltásra van szükség, sőt a társadalom minden rétegének az összefogására. És nagy öröm, hogy az európai polgárok és ezen belül nagyon sok magyar ember is megértette ennek a szükségességét, hisz míg 2019-ben az elektromos autók eladása a piacon 1,9 százalékot tett ki, addig 2022-ben az adatok több mint 12 százalékot mutattak. Tehát az Európai Unió piacán már meghaladta a 12 százalékot az elektromos autók eladása.

S ahogy Magyarország a párizsi megállapodást elsőként ratifikálta az Európai Unió tagállamai közül, úgy most a zöldipari fejlesztésben is az élvonalba állhatunk, és elérhetjük azt, hogy a párizsi megállapodásban kitűzött célokat az e-mobilitás serkentésével segíteni tudjuk, hiszen az elektromos autók használata az egyik eszköze ennek; nem az egyetlen, de az egyik eszköze. S valóban, a közlekedést, amelyik az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, levegőszennyező ágazat, zöldíteni kell. Erről tanúskodik az Európai Bizottságnak az a határozata, amelyet képviselőtársaim nagyon sokszor említettek, és ebből következik az, hogy a dízel- és benzinhajtású autók fölött eljárt az idő. Amikor erről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy 160 ezer magyar ember állásáról van szó. Tehát amikor a kormány az elektromos autók gyártását támogatja, akkor 160 ezer munkahelyet akar megmenteni, mert ahol elektromos autók készülnek, ott lesz egyáltalán járműipar. A verseny valójában a zöldenergia- és a zöldiparfejlesztésért és az ebből fakadó előnyökért, valamint a munkahelyekért folyik.

Én magam  mint az Interparlamentáris Unió magyar elnökségének tagja  tagja vagyok az ENSZ-bizottságnak is, és februárban New Yorkban járhattam egy ENSZ-meghallgatáson, amely a márciusban rendezendő vízcsúcsot előzi meg. Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés elnöke  akit mindannyian jól ismerünk  Áder János köztársasági elnök úr mellett a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetőjeként sokat tett a fenntartható fejlődési célok eléréséért. S maga a közgyűlési elnök úr is azt mondta, hogy a fenntartható fejlődési célokért még kell küzdenünk, azonban minden eszköz, minden tudás, minden technológia, a tudomány minden rendelkezésre álló ismerete elég ahhoz, hogy ezeket a célokat el tudjuk érni. Így a most a témánkban szerepelő vízügyi célok elérését is meg tudjuk valósítani.

S azt mondták kormánypárti képviselőtársaim is, hogy a természeti erőforrások védelmét nem szabad és nem is célszerű a zöldipari fejlesztéssel szembeállítani, hiszen ez a kettő megfér egymás mellett. És ha ez igaz, akkor miért kellene, hogy Magyarország ennek a versenynek a vesztese legyen, amikor a nyertese is lehet. Miniszterelnök úr és képviselőtársaim is elmondták, hogy nagyon szigorú környezeti és biztonsági feltételeknek kell megfelelnie a debreceni beruházásnak, gyárnak, s ha ez így van, akkor biztosítható a természeti erőforrások védelme, és biztosítható az is, hogy Magyarország nyertese legyen a zöldipari fejlesztésnek. Évtizedek óta várjuk, hogy ez bekövetkezzen, és amikor bekövetkezik, akkor miért szükséges az, hogy Magyarország ebből ne nyertesként kerüljön ki. (Sic!)

Én azt kívánom, hogy Magyarország győztese legyen ennek a fordulatnak, és minden lehetőségünk megvan arra, hogy a tudásunkat, a technológiánkat ennek a szolgálatába állítsuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)