DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal már részletes tájékoztatást adott ebben az ügyben. A KSH munkatársait szigorú titoktartási szabályok kötik a statisztikai adatok kezelésére vonatkozóan. A statisztikai adatokat a közzététel előtt kizárólag a munkatársak szűk köre kezelheti ellenőrzött és célhoz kötött módon. Az adatok kezelését belső technikai és egyéb szabályok biztosítják.

A nemzetközi gyakorlattal összhangban a KSH szűk körben biztosít előzetes hozzáférést egyes szereplők számára. Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy biztosítsa a felkészülést a közzétett gazdasági adatok értelmezésére. Ez az előzetes tájékoztatási gyakorlat érint egyes állami döntéshozó szerveket, illetve hírügynökségeket és szerkesztőségeket is. Az előzetes hozzáférés minden szereplő esetében egy, az embargó szabályairól szóló nyilatkozathoz kötött.

A KSH, amint tudomást szerzett az említett adatszivárgásról, vizsgálatot rendelt el. Ez a vizsgálat megállapította, hogy a KSH-ból nem történt adatszivárgás. Ezzel szemben egy nyilatkozattal rendelkező címzett titkárság továbbította az adatokat, elmondásuk szerint tévedésből. A KSH haladéktalanul megtette a szükséges lépéseket, visszavonta az érintett előzetes hozzáférési lehetőségét, s emellett szigorította az előzetes hozzáférés szabályait. A hasonló esetek elkerülése érdekében az érintettek később kapják majd meg azokat.

Tisztelt Képviselő Úr! Önök példátlan eseményről beszélnek, de azért történt már ennél súlyosabb eset is. 1999 nyarán az első negyedéves GDP-adat a hivatalos adatközlést megelőző napon ismertté vált. Azonnali hatásként negyedóra leforgása alatt jelentőset esett a BUX, a befektetők eladásba kezdtek. Tudja, Mellár képviselő úr, hogy ki volt akkor a KSH elnöke? Mellár Tamás volt a KSH akkori elnöke. A képviselő urat akkor megdöbbentette az eset, de azért annyira nem, hogy vizsgálóbizottság felállítását követelje vagy feljelentést tegyen. Akkor nem kérte a Készenléti Rendőrség beavatkozását. Tehát valahol dereng itt valamiféle kettős mérce. Azt hiszem, hogy ebben egyetértünk; legalábbis a reakciójából ítélve azt hiszem, hogy igen.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy ön évek óta rendszeresen támadja a Központi Statisztikai Hivatalt. Ennek alighanem az a fő oka, hogy már nem ön az elnöke, nem ön a vezetője a szervezetnek. De ez nem ok arra, hogy az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező munkatársak hozzáértését folyamatosan elvitassa. Önök folyamatosan támadják egyes szakmai intézmények munkáját. A KSH is ezek közé tartozik. Pedig ennek a szervezetnek a munkája felbecsülhetetlen abban, hogy a gazdaságról és a meghatározó társadalmi kérdésekről szóló párbeszéd az álhírek helyett a tények, a statisztikák talaján maradjon.

(9.20)

Azt látjuk, hogy ön pártról pártra jár, és a valóságtól elrugaszkodott kijelentésekkel próbálja meg felhívni magára a figyelmet, így próbál meg feltűnést kelteni. Láttunk már ilyet a politikában, ezt tudomásul vesszük, de nagy tisztelettel arra kérem képviselő urat, hogy viseljen nagyobb felelősséget azon intézmény iránt, amelyet egykor ön is vezetett. Hogyha a volt munkatársai irányába érzett szolidaritására nem is hagyatkozhatunk, talán a felelősségérzetére mégiscsak. Ebben reménykedünk.

Sajnálom, hogy nem azokról az adatokról beszélünk, amelyek meghatározzák a magyar gazdaság jelenét és jövőjét, például arról, hogy a magyar gazdaság 4,6 százalékkal nőtt, ami a rendszerváltás utáni időszak hatodik legnagyobb növekedése. Egy ilyen válságidőszakban is az első harmadba tartozunk az EU-ban. Az idei évben is növekedést várunk. A beruházások a tavalyi évben csúcsot döntöttek, elérték a 19 000 milliárd forintot, amely a 2010-es érték  remélem, hogy figyelemmel kíséri  3,5-szerese. A foglalkoztatottak száma elérte a 4 millió 700 ezer főt, miközben rekordalacsony a munkanélküliség. A bérek tavaly 18 százalékkal erősödtek, és ha figyelembe vesszük az inflációt, mert figyelembe kell vennünk, mert magas, akkor is reálbér-emelkedés történt.

Hogy ha már az inflációnál járunk, ami a statisztikai terület egyik legfontosabb adata ezekben a hónapokban, akkor a kérdés az, hogy a kormány mit tesz, hogy ezt letörje. Minden reményünk megvan arra, hogy az év végére egy számjegyű legyen az infláció. A kormány mindent meg fog tenni ennek érdekében, és remélem, hogy majd ezekről a lényeges kérdésekről is szót tudunk ejteni a legközelebbi felszólalása alkalmával. Addig halkan megjegyezzük, hogy ezekhez az intézkedésekhez, amelyekről a miniszterelnök úr is beszélt tegnap, semmi, de semmiféle segítséget nem kaptunk, támadásokat annál inkább. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)