DR. TAKÁCS PÉTER belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok! Képviselő Urak! Tisztelt Ház! Azt gondolom, és bízom benne, hogy ebben mind egyetértünk pártállástól függetlenül, hogy a mindenkori egészségügyi kormányzat egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a biztonságos, mindenki részére hozzáférhető, magas szintű betegellátást. Az előttünk lévő törvényjavaslatot is ez az igény szülte, bár biztosan lesznek itt ma olyanok is, akik ezt rövid távú politikai haszonszerzés céljából elvitatják majd.

Szeretném rögzíteni, hogy a kormány számára a betegek érdekei mindennél előbbre valók, és nem nézhetjük tétlenül, hogy a Magyar Orvosi Kamara visszaél a tagság feletti hatalmával, és veszélyezteti az emberek egészségügyi ellátáshoz való jogát, ami alkotmányos alapjog. Az elmúlt időszakban sok fontos döntés született az egészségügyet érintően, de arra mindig kiemelt figyelemmel voltunk, hogy a döntéseket megelőzően a szakmai szervezetekkel egyeztessünk és meghallgassuk az ő véleményüket.

Meggyőződésünk, hogy csak akkor tudunk józan és megfontolt változtatásokat elérni az egészségügyben, ha állandó párbeszédet folytatunk a szakmával. Sok értékes javaslattal is éltek a szakmai szervezetek, amiket megfogadtunk, és persze voltak olyan témakörök is, amikben nem tudtunk egyetértésre jutni. Ilyen nézetkülönbség volt például az orvosi bér eltérítésének a lehetősége objektív kritériumok alapján.

De itt a kormánynak nem csupán egy érdekvédelmi szerv, hanem az egész társadalom szempontjait kell mérlegelni és tekintettel lenni rá. Ha nem is értettünk mindenben egyet az Orvosi Kamarával, javaslataikat, véleményüket mindig tisztelettel meghallgattuk és megfontoltuk azokat. Az a hozzáállás viszont a kamara részéről, hogy ha nem értenek egyet a kormány valamely intézkedésével, akkor a betegellátást veszélyeztető akcióba kezdenek, vérlázító és elfogadhatatlan. Ráadásul egy olyan területen teszik ezt, amiben korábban szakmai konszenzusukról biztosítottak minket. Az Orvosi Kamara a betegeket akarja büntetni a kormánnyal való vitája kapcsán, amit egy felelős kormányzat nem hagyhat szó nélkül.

Sajnos, a kamara jól láthatóan nem törekszik a megállapodásra, és folyamatosan kettős játékot űzött az elmúlt időszakban. Az egyeztetéseken konstruktivitást mutat, majd a sajtóban támadást indít a kormányzati döntésekkel szemben. Szeretném világossá tenni itt is, hogy számos egyeztetés zajlott az Orvosi Kamara és a minisztérium között az elmúlt hetekben is. Folyamatosak voltak az egyeztetések az új típusú ügyeleti rendszerrel kapcsolatban, és a MOK javaslatait szinte kivétel nélkül átvezettük. Sőt, a MOK háziorvosi csoportjának vezetője korábban elfogadhatónak tartotta az új szerződéseket és a következőket írta: „A szerződés jelen megküldött formájában elfogadható, köszönjük az átvezetett módosítási javaslatainkat, a konstruktív együtt gondolkodást. A fentiek okán a MOK a szerződés aláírását a kollégáknak javasolni tudja.”

Ezek után a kamara néhány nappal később egy küldöttgyűlés keretében azt kéri a tagjaitól, hogy a szerződést ne írják alá, és ne vegyenek részt a betegek ügyeleti ellátásában, amit nem tudok máshogy értékelni, mint hogy a kamara politikai hangulatkeltésbe kezdett. Valószínűsíthetően a MOK nem bízott abban, hogy önmagában ez a felszólítás elég lenne, ezért korábban már tendenciózusan valótlanságokat kezdtek terjeszteni az új ügyeleti ellátás és az alapellátás tervezett megújítása kapcsán.

A teljesség igénye nélkül idézek néhányat. „A kormány délután négytől megtiltja a normál háziorvosi rendelést.” A valóság ezzel szemben az, hogy soha nem merült fel ilyen, sőt arra biztattuk a kollégákat, hogy a lakosság igényeinek és a helyi szokásoknak megfelelően hangolják össze a rendelési időket.

(10.30)

„Reggel nyolc és délután négy között kötelező lesz a rendelőben ülni.” Soha nem volt ilyen szándék. Egyrészt a háziorvosi tevékenység egy része házi gondozással jár, másrészt a közös rendelőben osztott rendelési időkkel dolgozott kollégáknál ez egyszerűen kivitelezhetetlen.

A következő állítások. „Az indikátorrendszer bővítése automatikusan 500 ezer forint kivonással jár praxisonként.” Az igazság ezzel szemben az, hogy idén is több milliárddal nőtt az alapellátási kassza tavalyhoz képest, 2018-hoz képest pedig megduplázódott, akárcsak a praxisok átlagos finanszírozása.

Többször állították, természetesen konkrétum megnevezése nélkül, hogy az alapellátás tervezett átalakítása okán az önkormányzatok az orvos feje felett árulják a praxisokat. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy ez fogalmilag kizárt, ugyanis a praxisjog személyhez fűződő jog, ennek ellenére a kamara alelnöke ezt a hazugságot többször nagy nyilvánosság előtt megismételte, amivel tudatosan félrevezette a tagságot. Én értem, hogy a Gyurcsány-kormányban megszokott volt a hazudozás reggel, éjjel meg este, de Kincses elnök úr már nem államtitkár egy baloldali kormányban, hanem egy köztestület vezetője, így joggal várhatja el az orvostársadalom, hogy a kamara tárgyilagosan tájékoztassa őket. (Gréczy Zsolt: Mint Éger István!)

Láthatóan a központi iránymutatás és a sok hazugság sem volt minden esetben elég hatásos, ezért etikai eljárás alá vontak egy vármegyei kollegiális háziorvos vezetőt, aki gyakorló háziorvos, és aki tényszerű tájékoztatást adott az orvoskollégák részére, és azt tudatosították, hogy a sztrájktörőkkel ugyanígy fognak eljárni. Az, hogy a kamara nyíltan fenyegeti az orvosokat, akik nem osztják az elnökség véleményét, és részt vennének az ügyeleti ellátásban, a legsötétebb kommunista időket idézi. Az etikai eljárás nem tréfadolog. Legsúlyosabb formában a tagság felfüggesztéséhez vagy kizáráshoz vezethet, ez pedig jelen jogszabályi környezetben azt jelenti, hogy az illető orvos a továbbiakban orvosi tevékenységet Magyarországon nem végezhet. A Magyar Orvosi Kamara egyetlen kötelezettségét teljesíteni szándékozó orvost sem fenyegethet a kamarából való kizárással, mert ezzel ellehetetleníti az orvos munkáját, és veszélyezteti annak megélhetését. A kamara nyílt visszaélése a tagság feletti hatalmával veszélybe sodorja a biztonságos betegellátáshoz való alapjogot, ami elfogadhatatlan.

Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény preambuluma kiemeli: a kamarai törvény célja, hogy az orvosok társadalmi súlyuknak, szellemi tőkéjüknek megfelelő mértékben hozzájáruljanak az egészségpolitika alakításához, az egészségügyet érintő egyéb döntések meghozatalához, valamint a lakosság egészségügyi ellátásának javításához. Azzal, hogy a kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza, és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi demokratikus köztestületi jellegének alapvető szabályait, semmibe veszi saját céljait. A fentiek szem előtt tartásával a törvényjavaslat a kötelező orvoskamarai tagság megszüntetését és az etikai felelősségi szabályok áthelyezését javasolja. Kérem a tisztelt képviselőket, hogy támogassák a T/3065. számú törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)