DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A betegellátás biztonságának veszélyeztetése az egyik legfőbb érv, ami miatt ez a törvényjavaslat az asztalra került. Csak az nem derül ki ebből a javaslatból, hogy igazából ki és mi veszélyezteti Magyarországon a betegellátás biztonságát, és hogy önök valóban komolyan gondoljáke, hogy a jelenlegi magyar egészségügyi helyzetben a legfontosabb tényező, ami a betegek ellátásának biztonságát veszélyezteti, a Magyar Orvosi Kamara maga.

Az, hogy egy kormány úgy dönt… Itt már az előbb elhangzott, hogy harminc éve nem történt ilyen, mondta a KDNP-s képviselő az Orvosi Kamara viselkedésére. Igen, de harminc éve olyan sem történt, hogy egy meglévő alapellátási ügyeleti rendszert ilyen módon és ilyen mértékben (Hollik István: Akkor egyetértett a MOK elnöke!) alakítanak át a szakma megkérdezése nélkül, sőt egy idő után nyilvánosan a szakma véleményével szemben. (Dr. Takács Péter: Nem igaz, leírta…) Ez nem hazugság, hanem ez van, tisztelt képviselőtársam. Önök éppen áterőszakolnak egy…  persze lehet azt mondani, hogy a kormányt azért tartjuk, hogy találjon ki dolgokat, és azt verje át az országon, csak szerintem van egy olyan pont, amikor ez nem túl hatékony.

Persze teljesen más helyzet az, ha olyan kérdésekben dönt a kormány, amelyek valóban az emberek életét és biztonságát közvetlenül nem érintik  sok ilyen kérdés van, és fontos kérdések lehetnek , de vannak olyanok, amelyekbe emberek halhatnak bele. Ha például az egészségügy átalakítása nem jól sikerül, az bizonyára ilyen, és az orvosi ügyeleti ellátás átalakítása biztos, hogy ilyen, képviselőtársaim. És csak egy picit tessenek már belegondolni! Én értem, hogy a kamara vezetését önök politikai aktornak tekintik, de nem egy-két ember mondja ezt, amit ők mondanak, hanem orvosok százai meg ezrei. Nem egy-két kamarai vezető hívja fel nem most január óta, államtitkár úr, hanem tavaly egész évben a figyelmet arra, hogy ez, amit önök a parlamentbe behoztak a múltkor, meg amit be se hoztak, csak koncepcióként a nyilvánosság megismerhette az egészségügyi átalakítást, nagyobb gondot fog okozni, mint ami haszonnal jár. Önök ezeket nem vették figyelembe, és mennek tovább azon az úton, amit kijelöltek.

Ezzel szemben van egy nagyon-nagyon magas presztízsű társadalmi réteg  minden országban, Magyarországon meg pláne , az orvosok, akik egyébként minket meg a hozzátartozóink életét mentik meg, és akkor éppen nagyon hálásak vagyunk nekik mindig, és akik szinte egyöntetűen azt mondták, hogy lassítsanak már, mert nem jó az irány. Akkor sem vették figyelembe, amit mondtak, államtitkár úr. És idén januárban, miután a megkérdezésük nélkül átverték ezen a parlamenten tavaly év végén az első meg a második hullámát ennek az átalakításnak, majd januártól nekiálltak ezt végre is hajtani, azt mondták, hogy ha nem ért a kormány a szép szakmai szóból, akkor erőt kell mutatni, mert szerintük  és szerintem itt van a lényeg, államtitkár úr, meg Pesti képviselőtársamnak is mondom  ez az átalakítás nemcsak hogy nem jó, hanem veszélyezteti a magyar emberek életét, ellátási biztonságát. Ez az ő szakmai véleményük, és senki meg nem hallgatta őket.

(11.10)

Illetve lehet, hogy meghallgatta őket, csak nagy ívben tett arra, hogy mit mondanak. (Zaj a kormánypárti padsorokban.  Dr. Selmeczi Gabriella: Le is írták!  Cseresnyés Péter: Papír van róla!  Az elnök csenget.) Jó.

Ha már a betegellátás biztonságának veszélyeztetéséről beszélünk, képviselőtársaim  és én erről a törvényjavaslatról nagyjából azért nem akarok többet mondani, mert eldöntötték, hogy szép európai módon, másfél nap alatt ledarálnak egy szakmai kamarát, tönkreteszik őket, kivonják őket a forgalomból, és nemcsak abból a szempontból, hogy politikailag önöknek kellemetlen tude lenni vagy nem, hanem a kamarai léttel járó nagyon sok szakmai funkciójukat is el fogják lehetetleníteni, amiről önök is tudják, hogy hónapokon, éveken belül problémát fog okozni. De ezt eldöntötték, tehát átverik a törvényjavaslatot. Egyet azonban mondjanak már meg! Azt, hogy ez milyen módon fogja javítani a magyar egészségügy helyzetét? Komolyan azt gondolják, hogy javítani fogja ma, Magyarországon, ahol pedig jó lenne választ kapni néhány dologra a betegellátás biztonsága tekintetében.

Csak egy-két példát hadd említsek az elmúlt időszakból! Az Uzsoki Utcai Kórház tüdőgyógyászati osztálya kapacitásának szélsőséges beszűkítése: 34-ről 20 ágyra csökkentik. A Kalocsai Szent Kereszt Kórház telephelyén ideiglenesen felfüggesztik a csecsemő- és gyermekosztályt, a szülészeti ellátás működését szakorvoshiány miatt. Szolnokon a Hetényi Géza Kórházban megszűnik a csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív ellátás, majd rá pár hónappal megszűnik a csecsemő- és gyermekkardiológiai ellátás, alapvetően szakorvoshiány miatt. Orosházán megszűnik a traumatológiai ellátás, szakember- és finanszírozási hiány miatt. Az országban több mint 600 betöltetlen háziorvosi praxis található. 2010-hez képest több mint 600 fővel, ezen belül a házi gyermekorvosok száma 200 fővel csökken az önök kormányzása alatt. Az egészségügyi szakdolgozók bére továbbra is rendezetlen és tarthatatlan. 2021-es adat szerint, amelyet legutoljára láttunk, 1400 működéshez szükséges orvosi és 4500 működéshez szükséges szakdolgozói állás nincs betöltve. A kórházak adóssága évről évre a plafonon. Tavaly év végén már megint 60 milliárd forintot elért, de miután nem rendezték teljesen, minden idők rekordját megdöntően már idén januárban 21,5 milliárd a kórházak adóssága.

Ezekre a kérdésekre a kamara szétverése milyen módon fog megoldást adni, ha már a betegellátás biztonságáról beszélünk, államtitkár úr? Az, hogy így ledarálják az orvosi szakmát, az önök szerint segíteni fog abban, hogy Magyarországon maradjanak a még meglévő szakemberek? Vagy összecsomagol még az is, aki teheti, és el fog innen menni, el fog húzni, mint a vadliba, egy pillanat alatt? (Dr. Takács Péter: Az az önök kormányzása alatt volt!) Szeretném látni, hogy visszajönnek a „vadlibák”, szeretnénk látni, hogy orvosok hazajönnek, a maradék szakápolók meg nem éppen feladják a szakmájukat és elmennek máshova dolgozni, jellemzően egyébként ebből az országból el. Mindezt úgy, képviselőtársaim  például csak a kórházadósságról egy mondat: hogy 60 milliárdos adósság…, még egyszer mondom, már idén januárban 21 milliárdra rúg. S akkor közben az ember meghallgatja, hogy az MCC, az Orbán Balázs által vezetett MCC, amely az utánpótlás-nevelés zászlóshajója, alapítványi vagyonba kimentve a magyar közvagyont, a MOL nyereségéből, ha jól emlékszem, éppen 63 vagy 65 milliárd forintot kap. Mire? Hogy Révfülöpön még tudjanak venni 200 vitorlást a kastély mellé? Arra van 65 milliárd, a kórházak adósságrendezésére meg nincs? És önök beszélnek a betegellátás biztonságáról?

Mondjanak már két egyenes mondatot arról, hogy Tolna megyében, a városomban, a szekszárdi Balassa János Kórházban miként lehet, hogy idén januárban a NEAK saját honlapján lévő adatok szerint 679 napot kell várni egy csípőprotézisre! (Dr. Takács Péter: Az biztos, hogy nem!) A NEAK honlapja szerint. A NEAK honlapja szerint! Államtitkár úr, hiába csavarja a fejét, nem tudok máshonnan idézni; ha a NEAK honlapja nem jól működik, vagy ha hazugságok vannak rajta, akkor tegye meg a szükséges intézkedéseket!

És megint a szokásos egynapos törvényhozással önök veszélyeztetik az uniós pénz megérkezését, mint ahogy elhangzott, és tudják, hogy így van, hisz jogállamisági eljárás van az ország ellen. Az egyik feltétel az volt  és vállalták is önök, tévedés ne essék, el is mondták nyilvánosan , hogy abbahagyják ezeket az egyeztetés nélküli puccsszerű törvénymódosításokat. Most éppen ott tartunk, hogy az egész ország érdeke, hogy ez a pénz megérkezzen, de önök, durr, benyomnak egy ilyen törvényjavaslatot, veszélyeztetve több tíz, valószínűleg több száz milliárd forintos uniós pénzt, amit önök a tervekben leírtak, hogy az egészségügyre kellene költeni; és nem mellesleg, veszélyeztetve egyébként többek között azt a pedagógusbér-emelést, amelyről azt állítják, hogy az áskálódó ellenzék miatt nem érkezik meg a pénz. Nem, államtitkár úr, meg nem tisztes fideszes, meg KDNP-s képviselőtársaim! Ha ezt most önök így egy nap alatt elfogadják, és ennek az lesz a következménye, hogy Magyarország nem jut hozzá az uniós forrásokhoz, akkor nettó most, önök intézik el, hogy se pedagógusbér-emelés, se egészségügyi fejlesztés ne tudjon megtörténni a következő években Magyarországon.

Azt nem tudom, hogy a Belügyminisztérium azért kaptae meg ezt a két remek területet, az oktatást és az egészségügyet, amely mindkettő egyébként konkrét elszenvedője az elmúlt tizenvalahány éves kormányzásnak, hogy belebukjanak vagy nem, de elég erőteljesen menetelnek errefelé, államtitkár úr. Attól, hogy beszántják az egészségügyi kamarát, ezekre a kérdésekre, amelyeket az előbb elmondtam, nem lesz jó válaszuk. Attól lenne jó válasz inkább, ha leülnének velük, végighallgatnák a szakmát is, velük egyetértésben olyan reformot hajtanának végre, amelyet az orvosok is támogatnak. Persze, ehhez sokkal több pénz kellene, ezt én értem, de javaslom  még egyszer mondom , hogy például vizsgálják felül, hogy az MCC-nek biztosan kelle most 65 milliárd forint újabb kastélyokra és hajókra, az ország minden részén szállodákra, vagy esetleg ebbe a területbe kellene ezt a pénzt belerakni. A mai napon az átlag magyar állampolgár betegellátási biztonsága, aki nem tudja megfizetni a magánegészségügyi ellátást, már ma is veszélyben van. Ezt szerintem önök, államtitkár úr, pontosan jól tudják, mint mi ebben a teremben. És hogy ez a törvényjavaslat csak rontani fog ezen a helyzeten, abban biztosak vagyunk, nyilvánvalóan nem is tudjuk támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)