SZTOJKA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is, azt gondolom, hogy köszönet és tisztelet jár az orvosoknak és minden szakdolgozónak, akik azért dolgoznak, hogy ma a betegek a gyógyulás útjára lépjenek, illetve meggyógyuljanak.
Akkor, amikor mi egy ilyen vitában részt veszünk, akkor alapvetően kell megnézni valóban a törvénymódosítás szándékát. A szándék alapvetően az, hogy az orvosok valóban dolgozhassanak a betegek gyógyulásáért. Ehhez képest azt láttuk, hogy az elmúlt időszakban az egészségügyi átalakításokban, pontosabban az igényekhez igazodó átalakításokban a kamara részvétele egyértelmű volt: részt vettek az egyeztetéseken, és az egyeztetések során egyértelművé vált, hogy egyetértenek.
(13.00)
Majd aztán egyszer csak megjelenik valaki, de megnevezhetjük akár pontosan azt az embert, aki gyakorlatilag a baloldal árnyékminisztereként megjelenik, és a kamara valamilyen oknál fogva megváltoztatja a véleményét. Egyértelművé vált a számunkra az is, hogy ahol a baloldal megjelenik, egyértelmű káosz, megosztottság és hitelességvesztési folyamat válik egyértelművé.
A probléma alapvetően az, hogy ezzel a módosítással önök azért nem értenek egyet, mert az orvosoknak adnánk át a jogot arra, hogy eldöntsék, a feladat ellátásában hogyan és mi módon kívánnak részt venni. Ezek a korlátozások, amelyeket önök igyekeztek volna fenntartani, pont ezt gátolták volna, és nem lett volna, én azt látom, biztosítva a betegellátás megfelelő minősége. Azzal, hogy ilyen gyorsan, ahogy önök fogalmaznak, a kormány idejött, és ezt a fajta jogszabály-módosítást eszközölte, pontosan azt tette, amire a leginkább szükség van, mert a kormánynak alapvető feladata az (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy biztosítsa azon nehézségek feloldását, amelyek a betegellátást veszélyeztethetik.
Kérem önöket, ha már a nevükben demokratikusként vannak megnevezve, engedjék ezt a demokratikus jogot az orvosoknak. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)