DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A délkelet-európai rendőri együttműködési egyezményt 2006-ban hét állam írta alá Bécsben az EU Tanácsának osztrák elnöksége során.

A 12 tagúra bővült együttműködés jelenleg hat uniós tagállammal, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Románia és Szlovénia és hat nem uniós taggal, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia rendelkezik.

A délkelet-európai együttműködési egyezmény kihirdetéséről szóló törvény hazánkban 2012-ben lépett hatályba. Az egyezmény számos együttműködési formát szabályoz, többek között a határon átnyúló üldözés és megfigyelés, fedett nyomozó alkalmazása, tanúvédelem, valamint például a tárgyi DNS-profilok és egyéb azonosítási anyagok átadásának területét is.

2018 szeptemberében került sor arra a miniszteri szintű konferenciára, mely során a miniszterek ezen együttműködés továbbfejlesztése kapcsán megegyeztek egy, a prümi mintára létrehozandó automatizált cseréről a DNS-, daktiloszkópiai és gépjármű-nyilvántartási adatok kapcsán, valamint az e megállapodás végrehajtási megállapodásáról.

(17.40)

Hozzáadott értéke elsősorban az uniós tagsággal nem rendelkező felek tekintetében van hazánk számára e megállapodásnak, hiszen a megállapodás következtében felgyorsul az adatcsere, és több esetben kerülhet sor a DNS-profilok és daktiloszkópiai adatok bizonyítékként történő felhasználására azáltal, hogy ezek a referenciaadatok online módon, valós időben kereshetővé válnak, és másrészt a lekérdező visszaigazolást kap arról, hogy melyik nemzeti adatbázisban van esetleg találat a keresési feltételeire, és együttműködést kérhet az adott fél hatóságaitól.

A gépjárművek esetében a teljes körű online keresési lehetőségnek köszönhetően hatékonyabbá válhat az együttműködés azokban az esetekben, amikor például egy adott külföldi gépjármű adatait vagy üzemben tartóját kellene megállapítani, ezzel is egyszerűsítve és gyorsítva a bűnüldöző munkát. A megállapodás végrehajtási megállapodása a végrehajtással kapcsolatos és ahhoz szükséges technikai és adminisztratív rendelkezéseket tartalmazza.

A megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv szükségességét az indokolja, hogy 2019-ben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánk, Ausztria, Bulgária és Románia ellen. A Bizottság álláspontja szerint a megállapodás nem összeegyeztethető az uniós joggal, a tagállamok között az uniós szintű prümi típusú adatcsere megkettőzését jelenti, ugyanis a megállapodás alapján nem egyértelmű, hogy az adatcsere a tagállamok között az uniós jog alapján zajlik. Továbbá csak a Bizottság rendelkezik azzal a jogosultsággal, hogy tanúsítsa, hogy a személyes adatok megfelelő szinten védve vannak egy harmadik ország által.

Ezen kritikák orvoslása céljából a módosító jegyzőkönyv 1. cikke az uniós adatvédelmi rendszernek való megfelelés érdekében aktualizálja az adatvédelmi rendelkezéseket, és a 2. cikk pedig biztosítja az uniós jog elsőbbségének érvényesülését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőekben kifejtettek fényében a KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)