VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Lépjünk vissza az időben! Amikor tavaly nyáron, egészen pontosan 2022. június 22-én itt álltam önök előtt a költségvetés benyújtójaként, akkor világszerte kevesen gondoltak arra, hogy a szomszédunkban zajló háború még napjainkban is szedni fogja áldozatait. Mi, magyarok azzal számoltunk, hogy a koronavírus-válság utáni gyors gazdasági kilábalásunk tartós lehet. A költségvetést annak tudatában terveztük meg és fogadtuk el, hogy a XXI. században Európa közepén gyorsan visszaállítható lesz a béke, ha már a háború kitörését nem kerülhettük el.
Azonban ismét kiderült, hogy a történelem nem áll meg, az is kiderült, hogy a mi logikánkkal szemben nem feltétlenül közös, globális érdek a gyors európai béke. A háborúra vonatkozó közvélekedés mára megfordult, ma ott tartunk, hogy egy évvel annak kitörése után immár világszerte elhúzódó háborúval számolnak. Az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság gyökeresen megváltoztatta a gazdasági körülményeket, a kormánynak pedig a családok és a gazdaság védelme érdekében e változásokhoz kellett igazítania a költségvetést.
A veszélyes helyzetben gyorsan kellett cselekednünk, és a rendkívüli jogrend lehetőséget adott a szükséges módosítások gyors és hatékony elkészítésére. A kormány decemberben veszélyhelyzeti rendeletben rögzítette a 2023. évi költségvetés módosításait, ami megtartotta az eredeti költségvetés irányvonalait. A rendeletben foglaltakat idén januárban törvényjavaslatként is beterjesztettük, így azt az Országgyűlés teljes jogkörrel a megszokott módon is tárgyalhatja.
(9.10)
Ide két megjegyzést hadd szúrjak be mindenképp! A rendszerváltozás óta eltelt 32 évben csak hét olyan esztendő volt, amikor az Országgyűlés nem módosított az adott év költségvetésén. Tehát a gazdasági helyzet, a gazdálkodási körülmények változhatnak, ehhez pedig hozzá lehet és kell igazítani az adott év költségvetését.
A másik megjegyzésem, hogy nyolc éven át vezettem a parlament Költségvetési Bizottságát ellenzéki képviselőként. Mindig is fontosnak éreztem, hogy ez a bizottság eleget tudjon tenni annak a felhatalmazásának (Az ülésterembe belépő Vajda Zoltán felé:) köszöntöm elnök urat is, aki megérkezett közben a terembe, éppen az ön bizottságáról beszélek, tehát mindig is fontosnak éreztem, hogy ez a bizottság eleget tudjon tenni annak az ellenőrzési jogosítványának , amivel egyébként az Országgyűlés, a parlament felhatalmazza. Úgyhogy ezért is támogattam azt a kezdeményezést, hogy a kormány tájékoztassa még a mai vitát megelőzően a bizottság tagjait a tervezett változásokról, így ez év január 23-án a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatást adott a módosításokról.
Tisztelt Ház! A járvány sújtotta évek után, 2023-ban immár második éve tart az orosz-ukrán háború, nyomában pedig a szankciós infláció és az energiaválság. A kormány célja a megváltozott helyzetben is a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek s a magyar gazdaság védelme, valamint Magyarország biztonságának garantálása. E céljainkat továbbra sem adjuk fel, noha az eszközökön módosítani kell.
A 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése, és ez a módosítás után még inkább igaz. Céljainkat a következő főbb pontokban lehet összegezni: elsőként a kormány továbbra is minden magyar háztartás számára fenntartja a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig, illetve kiterjeszti az önkormányzatokra és a vállalkozásokra is. Itt hétfőn, a parlament szezonnyitó ülésén volt egy vita arról, hogy a kis- és középvállalkozásokra mennyire van kiterjesztve ez a program. Itt szeretném újra megerősíteni, hogy a tavalyi évben 100 milliárd forintot, az idei évben pedig 120 milliárd forintot költ a kormány arra, hogy a kis- és középvállalkozások energiaintenzív szektorban működő részének közvetlen, direkt támogatást tudjunk nyújtani, és ez segítsen számukra az energiaválság, az energiaárak elleni védekezésben.
Másodsorban, a kormány megvédi a családtámogatásokat, ebből a legveszélyesebb időben sem engedünk. Sőt, tovább bővítjük az intézkedések körét, így az átlagbér szintjéig már a 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló édesanyáknak sem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
Harmadrészt, a költségvetés a januári 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is biztosította, amely a 13. havi nyugdíjat is érintette. A nyugdíjak összegét kétszeresére emeltük 2010 óta, reálértékük 20 százalékkal javult.
Negyedrészt, fontos cél a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely megvédése, ezért 2023-ban is folytatódnak a munkahelyvédelmi programok, a munkát terhelő adókat pedig továbbra is alacsonyan tartjuk. Ehhez kapcsolódik az életpályaprogramok folytatása is, illetve idén az oktatásban és az egészségügyben is béremelések valósulnak meg, ezekről még fogok részletesebben szólni.
Elsődleges továbbá Magyarország biztonságának a megőrzése, a honvédség fejlesztése és a közbiztonság megerősítése, amit a költségvetésben létrehozott és idén is fenntartott Honvédelmi Alap garantál. S végül, de nem utolsósorban a kormány a központi tartalékot is megemelte. 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra növeljük ezt az összeget, pontosan amiatt, hogy a bizonytalan körülmények között is elegendő tartalék álljon rendelkezésre az év során felmerülő váratlan, nem várt események kezelésére.
Tisztelt Ház! A veszélyek korát éljük, az európai gazdaság a recesszió felé halad, ezért mindent megteszünk a gazdasági visszaesés elkerülése és az egyensúlyi mutatók javítása érdekében. 2023-ban folytatjuk a költségvetési hiány csökkentését, a benyújtott törvényjavaslat alapján idén a tervezett hiány a bruttó hazai termék 3,9 százaléka. Emlékeztetnék arra, hogy tavaly ez 6,1 százalék volt, tehát jelentős kiigazítást hajtunk végre.
Folytatjuk a GDP-arányos államadósság jelentős csökkentését is. Tavaly a vártnál erősebben tudtuk csökkenteni az államadósság mértékét, 76,8-ról 72,9-re javítottuk az államadósság arányát. Idén újra 70 százalék alá visszük ezt a mutatót. Itt emlékeztetnék arra, hogy 2010-ben ez még 80 százalék fölött volt, a pandémia előtti utolsó évben már 65,5 százalék volt, most újra erre a pályára fogunk ráállni.
S végül a kormány olyan döntést hozott, hogy ha a bruttó hazai termék 2023-ban 1,5 százalék fölött nő, akkor a többletbevételt a hiány további csökkentésére fordítjuk, gyorsítva a 3 százalékos vagy az alatti deficit elérését.
A szankciós energiaválságra tekintettel a kormány továbbra is takarékos gazdálkodást folytat, a költségvetési szerveknél is ezt rendeltük el. Itt csak megemlítem, hogy a tavalyi évben 40 százalékkal csökkentettük a gáz fogyasztását a közintézményeknek és 15 százalékkal pedig a villamos energia fogyasztását. Ez idén is érvényes, ezzel is jó példát mutatva más intézmények felé.
Elmondható tehát, hogy a szomszédban zajló háború és az ahhoz kapcsolódó szankciók ellenére a kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javításában, a hiány és az adósságszint csökkentésében.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy röviden kitérjek a 2023-as évet meghatározó gazdasági folyamatokra és kihívásokra. A koronavírus-világjárvány okozta válság után a kormány átfogó intézkedéseinek köszönhetően sikeresnek bizonyult a gazdaság újraindítása. A növekedés 2022-ben is folytatódott, noha az orosz-ukrán háború kitörése és az erre válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciós politika rendkívül kedvezőtlen körülményeket teremtett. Mi segítette mégis a gazdaság növekedését a tavalyi évben? Négy dolgot hadd említsek meg: magas foglalkoztatás, bérnövekedés, az erősödő fogyasztás, valamint a beruházások.
Ma reggel közölte a Statisztikai Hivatal a legfrissebb beruházási adatokat ezt már önök is láthatták , Magyarországon a vállalatok nagy számban hajtottak végre beruházásokat, ezt egészítették ki a családoknál a kibővített családi otthonteremtési kedvezményhez kapcsolódó beruházások. 15 409 milliárd forintnyi beruházás valósult meg tavaly a magyar gazdaságban, soha ennyi a rendszerváltozás óta nem.
A fogyasztást a jelentős mértékű minimálbér-emelés és a közszféra bérrendezése, a családokat érintő adó-visszatérítés, a 25 év alattiak adókedvezménye, valamint a nyugdíjemelés, a nyugdíjprémium is erősítette.
A tavaly első félévi jó teljesítmény eredményeként, a harmadik negyedévtől kibontakozó lassulás ellenére a magyar gazdaság 4,6 százalékkal bővült tavaly, ez jóval magasabb, mint az Európai Unió átlaga. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően idén is elkerülhetjük a visszaesést. Azzal kalkulálunk, azzal számolunk, hogy 1-1,5 százalékos növekedés várható a magyar gazdaságban.
Hozzá kell persze tennem, hogy soha ennyi bizonytalanság nem volt a tervezésben, a növekedési kilátásokat számos kockázat övezi: elhúzódó háború, az európai energiaválság felerősödése, a szankciós infláció vagy a finanszírozási költségek további növekedése.
Értelemszerűen persze tegyük mellé a pozitív kockázatokat is: azzal számolunk, hogy javulhat az autóipar teljesítménye, a nettó export erősödhet, a nemzetközi turizmus és szállítási szolgáltatások javulhatnak, visszafogottabb lehet az import, s az elmúlt évek feldolgozóipari beruházásai is beindulhatnak. Csak személyes tapasztalatként hadd említsem meg, a múlt héten Gyermelyen adhattuk át Magyarország legnagyobb malomipari központját, tegnap pedig épp egy olyan beruházás átadó ünnepségén voltam Hatvanban, ahol az ország legújabb és legnagyobb, 20 milliárd forintos beruházással megépült sütőüzemét adtuk át.
(9.20)
Tisztelt Országgyűlés! Az elhúzódó háború és az energiaválság okozta gazdasági kihívásokra a kormány aktívan és cselekvően reagált.
Vegyük számba, milyen intézkedéseket hoztunk eddig a családok és a vállalkozások védelmében! Átmenetileg árstopokat vezettünk be, amelyeket addig tartunk fenn, amíg az infláció érezhető csökkenésnek nem indul. Az Európai Unió legnagyobb rezsitámogatását adjuk a családoknak. Támogatjuk az energiaintenzív vállalkozásokat, gyármentő programot indítottunk, a Széchenyi-kártya-programot az új igényekhez igazítottuk és kibővítettük, valamint 700 milliárd forintos hitelkerettel egy újraiparosítási hitelprogramot is elindítottunk. Ezek mögött mind a magyar költségvetés volt a legerősebb fedezet. Látható tehát, hogy a 2023. évi költségvetés módosításával a megváltozott körülmények közepette is biztosíthatjuk a legfontosabb célok eléréséhez szükséges forrásokat.
Tisztelt Ház! Nem tervezzük a tavaly elfogadott céljaink radikális módosítását. A 2023-as főbb célkitűzések továbbra is változatlanok. Négy területet szeretnék ezek közül kiemelni: rezsivédelem, családok támogatása, nyugdíj, valamint az oktatásban és az egészségügyben megtett béremelések.
Kezdem a rezsicsökkentéssel. A szankciós intézkedések miatt az energiahordozók nemzetközi árai a háború kezdete óta történelmi magasságokba emelkedtek, Magyarország energiaszámlája egy év alatt 7 milliárd euróról 17 milliárdra nőtt. A kormány mindent megtesz a tíz éve bevezetett rezsicsökkentés fenntartásáért az átlagfogyasztás mértékéig. A költségvetés meghatározó elemeként a kibővített Rezsivédelmi Alapban a kormány az eredetileg tervezett 670 milliárd forint helyett 2610 milliárd forintot különített el.
Az alap fedezetéhez döntően azoknak az iparágaknak és nagyvállalatoknak a befizetései járulnak hozzá, amelyeknél jelentős extraprofit keletkezett. Idetartoznak az energiaágazat befizetései, a bányajáradék, a légitársaságok hozzájárulása, a távközlési adó, valamint a gyógyszergyártói adó. A Rezsivédelmi Alapból biztosítható a családok és a vállalkozások rezsicsökkentése az átlagfogyasztás mértékéig, továbbá a központi költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, valamint az egyházi és civil intézmények rezsitámogatásai is. Itt szeretnék emlékeztetni arra, hogy a rezsicsökkentés ma minden magyar család esetében havi 181 ezer forint állami segítséget jelent, ami egyedülálló Európában.
A családok támogatása. Nem lépünk vissza a családok támogatásából. Ahogy a rezsicsökkentés fenntartása is jelzi, a kormány számára 2023-ban is a legfontosabbak közé tartozik a családok támogatása. Mi szolgálja ezt a célt? A munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi adórendszer Európa egyik legalacsonyabb, 15 százalékos szja-kulcsával és a gyermeknevelést segítő családi adó-, illetve járulékkedvezménnyel. Mindemellett a 25 év alatti fiatalokon túl már a 30 éves korukig gyermeket vállaló anyák is mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól az átlagbér szintjéig.
Végül hadd említsem meg itt is, hogy a kormány kiáll az otthonteremtési program mellett. A 2022-ben lejáró programok, támogatási formák többségét meghosszabbítottuk, így további jelentős összegű állami támogatással és kamattámogatással segítjük a gyermekes, illetve gyermeket vállaló családok saját otthonhoz jutását. Látható tehát, hogy rendkívül éles a kontraszt a korábbi baloldali kormányokhoz képest, amelyek a 2008-2009-es válság idején első lépésként a családtámogatási rendszert kezdték el lebontani; a baloldal akkor is emelte a családok adóterheit, amikor segíteni kellett volna.
A nyugdíjakról. Ha már éles kontrasztról beszéltem, a nyugdíjak terén is erős a különbség a jelenlegi kormány gazdaságvédő és a 2010 előtti kormányzat megszorító politikája között. A munkaalapú gazdaság szerves része a nyugdíjasok megbecsülése is, hiszen ők ezért már megdolgoztak. A kormány célja, hogy a nyugdíjak minden időben, akár háború idején, akár szankciós válságban is megőrizzék az értéküket. Ezzel továbbra is fenntartjuk azt a 2010-es vállalásunkat, hogy amíg polgári kormánya van Magyarországnak, addig a nyugdíjak reálértéke nem csökkenhet. Ennek érdekében a kormány a nyugellátási kiadások idei előirányzatát az eredeti tervezethez képest több mint 650 milliárd forinttal növelte.
A költségvetés 2023 januárjától garantálja a nyugdíjak 15 százalékos emelkedését. Ez egyben a 13. havi nyugdíjakra is vonatkozik. Ha pedig az éves várható infláció meghaladná a 15 százalékos mértéket, akkor év közben kiegészítő nyugdíjemelést fogunk végrehajtani hasonlóan, mint tavaly. Itt is hadd emlékeztessek arra, hogy a tavalyi évben három alkalommal is emeltük a nyugdíjak mértékét: januárban, júliusban, majd no-vemberben. Ez tehát az idei évben is fennáll, ha indokolttá teszi a fogyasztói árak változása.
Végezetül az életpályaprogramokról hadd szóljak néhány szót. Folytatjuk a bérrendezéseket. Ennek egyik terepe az egészségügy. A 2021-től elindult, több évig tartó, átfogó orvosibér-fejlesztési program mellett a kormány az egészségügyi szakdolgozók munkájának elismerése érdekében újabb két lépcsőben, idén júliustól, majd 2024. március 1-jével további béremeléseket hajt végre. Ezek eredményeként 2024. március 1-jére az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbérének el kell érnie az orvosi átlagalapbér 37 százalékát. Ez az arány megegyezik az európai átlagos orvosi és szakdolgozói bérek egymáshoz viszonyított arányával. A szakdolgozókkal azonos mértékű béremelésben részesülnek majd az egészségügyben dolgozók is.
A kormány elkötelezett továbbá a pedagógusok béremelése mellett. Ennek megfelelően az újabb emelés első lépcsőjeként 2023. január 1-jétől 10 százalékkal emelkedett a pedagógusok fizetése, év közben pedig további emelést hajthatunk végre az uniós források megérkezését követően. A költségvetés minden szükséges forrást biztosít az előbb általam említett lépésekhez.
Tisztelt Ház! Végezetül a hazai költségvetés külső uniós forrásokkal való összefüggéséről is ejtenék néhány szót. Először is szeretnék emlékeztetni arra, hogy 2022-ben úgy értünk el kimagasló, 4,6 százalékos gazdasági növekedést, hogy a nekünk járó uniós forrásokat még mindig nem kaptuk meg. Ebből következően a hazai költségvetés minden uniós programot előfinanszírozott.
Jogosan vetődik fel a kérdés: megkapjuke ezeket a forrásokat? Mivel Magyarország az Európai Bizottság minden feltételét teljesítette és az újabbakat is teljesíti , így joggal bízhatunk abban, hogy a nekünk jogosan járó forrásokat hamarosan meg fogjuk kapni. Ahogyan azt is várjuk, hogy meghallva a magyar kormány több éve hangoztatott kérését, az Európai Unió is járuljon hozzá Magyarország határvédelmi költségeihez. Az illegálismigráns-válság 2015-ös kezdete óta hazánk több mint 600 milliárd forintot fordított határvédelemre, védve ezzel az uniós határokat is. Az Európai Unió a kiadásaink kevesebb, mint kettő, azaz kettő százalékát finanszírozta, 98 százalékát a nemzeti költségvetésből, a magyar adófizetők befizetéséből fizettük ki. Méltányos és jogos kérés, hogy ezekhez a terhekhez Brüsszel is járuljon hozzá.
2023-ban Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatait alapvetően a 2014-2020-as programok zárása és a 2021-2027-es programok indítása határozza meg. A 2021-27 közötti programozási időszakban rendelkezésre álló kohéziós uniós források nagyságrendileg 7900 milliárd forintot jelentenek.
Meg kell említenem azt is, hogy idén kezdődik a közös agrárpolitikai stratégiai terv megvalósítása, amely magában foglalja a költségvetésen kívüli közvetlen területalapú támogatásokat is. Hazai oldalról biztosított a társfinanszírozás összege, az Európai Unióban egyedülálló módon a maximálisan adható 80 százalék lesz.
(9.30)
Ennek eredményeképpen az új programozási időszakban közel háromszor annyi támogatást juttatunk a mezőgazdaságba, mint korábban.
Tisztelt Ház! A jogszabályi garanciák betartása mellett a kormány a költségvetésről szóló módosítás tervezetét megküldte véleményezésre a Költségvetési Tanácsnak. A tanács a törvényjavaslatot hitelesnek minősítette, azt végrehajthatónak és megalapozottnak tartotta. Nem volt olyan alapvető ellenvetése, amely miatt kifogásolta volna a törvényjavaslat benyújtását; egyhangúlag és teljeskörűen fogadta el. Ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni a Költségvetési Tanács tagjainak, munkatársainak a törvényjavaslat véleményezése során végzett munkájukért.
Tisztelt Ház! A szomszédban elhúzódó háború zajlik, amelyre Brüsszel elhibázott szankciók sorozatával válaszol, a napokban immár a tizedikkel. A most benyújtott költségvetés-módosítás tervezete azonban ebben a nehéz, veszélyekkel terhelt időszakban is képes alapot adni ahhoz, hogy az eredményeinket megvédjük. Egyszerre tükrözi a magyar családok, vállalkozások és munkahelyek védelmének, valamint az egyensúlyi mutatók javításának célját.
Az elhangzottak alapján kérem, hogy a beterjesztett 2023. évi költségvetési törvény módosítására tett javaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)