NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Én mindig szeretem, ha emlékezetes pillanatok vannak az Országgyűlésben, márpedig az egy emlékezetes pillanat, amikor Varju László a 2023-as költségvetés módosításának a vitáján azt követeli, hogy mikor beszélhet ő a 2023-as költségvetés módosításának a vitáján. A képviselő úr azt követeli, hogy annak a törvénynek a módosításáról beszélhessen, amiről éppen beszélt 15 percet itt. Az tény, hogy nem sok köze volt a költségvetéshez a felszólalásának. Képviselő úr, azért, mert azt mondja, hogy szakértők valamit mondanak; nem a DK TV-t kéne nézni és nem Gréczy Zsoltot kellene szakértőnek tekinteni, és akkor lehet, hogy könnyebb lenne az iránymutatás a költségvetési számokban is.

Felhívnám a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim, a Momentum és a Párbeszéd úgy érezte, hogy a 2023-as költségvetés módosításában nincs mondanivalója, nem is állítottak vezérszónokot, be sem jöttek az ülésterembe. Ha rajtuk múlna, akkor az ország költségvetését, a rezsivédelemre, a nyugdíjak védelmére, az oktatásra, az egészségügyre fordított költségvetést el sem kellene fogadni, mert szerintük ez nem fontos téma. Nincsenek itt, nem tartják fontosnak az ország ügyeit.

Látjuk azt, hogy a képviselő úr, aki az árnyékkormány energiaminisztere, energia-árnyékminisztere  hál’ istennek: árnyékkormány árnyékminisztere , azt mondta, miért nem oldotta meg a kormány, hogy ne emelkedjenek az energiaárak. Azt mondta Varju képviselő úr, miért nem oldotta meg a kormány, hogy ne emelkedjenek az energiaárak. (Varju László elhagyja az üléstermet.) Most meg gyorsan elfut, amikor szembesítés lenne. Magyarországon továbbra is a legolcsóbbak az egész Európai Unióban a lakossági áram- és gázárak. Vannak olyan országok, ahol nyolcszorosára-tízszeresére nőttek a lakossági rezsiszámlák, miközben Magyarországon a rezsivédelemnek, a rezsicsökkentésnek köszönhetően továbbra is az egész Európai Unióban a magyar fogyasztók fizetik a legkevesebbet az átlagfogyasztás szintjéig. Azt gondolom, ez olyan eredmény, amiért érdemes harcolni, amit érdemes megvédeni. Részben erről is szól az előttünk lévő költségvetés módosítása.

Önök is tudják, hogy a Fidesz-KDNP-kormányok alatt bevett gyakorlat, hogy a következő évi költségvetést mindig a tavaszi ülésszak végén, nyáron fogadja el az Országgyűlés. Ez kiszámíthatóságot, tervezhetőséget, stabilitást és kellő felkészülési időt is jelent a vállalkozások, a gazdasági szereplők és persze az állampolgárok számára.

A 2022. február 24-én kitört háború azonban új kihívásokat hozott, beléptünk a veszélyek korába. A háborúra Brüsszel az agresszor Oroszországgal szemben szankciós csomagokat vetett be, melyekről azt ígérte, hogy a szankciók elhozzák majd a háború végét, és ha összeszorított fogakkal is, de minden európai embernek ki kell vennie részét a szenvedésből. A háború és a Brüsszel által kivetett szankciók háborús szankciós inflációt generáltak és energiaválságot idéztek elő Európában. A szankciók 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben. Ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, az állam és a családok a szankciók miatti energiaárakra Magyarországon.

A brüsszeli háborús propagandával szemben a szankciók kevésbé fájtak az orosz gazdaságnak, mint az európai embereknek. Nézzük meg, az orosz gazdaság mindössze 2,2 százalékkal zsugorodott tavaly. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Oroszország GDP-je idén 0,3 százalékkal, 2024-ben pedig már 2,2 százalékkal fog nőni. Eltelt egy év, és a háború vége nem közelebb jött, hanem a vége már a látóhatáron is eltűnt. Egyértelműen kijelenthető tehát: a szankciók nem érték el a céljaikat, elhibázottak voltak, és az európai gazdaságnak, az európai embereknek jobban fájnak, mint Oroszországnak.

Ebben a háborús, szankciós időben az idei év magyar költségvetését is módosítani szükséges. Most a legfontosabb feladat Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme. A kormány az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi az ország biztonságát, a rezsicsökkentést, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, a családokat, és biztosítja hazánk biztonságának erősítését, a haderőfejlesztést. A háború, az infláció és a szankciók ellenére 2022-ben Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb, 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés, és az idei évre is 1,5 százalékos GDP-növekedés várható. Tehát ebben a rendkívül nehéz és veszélyes helyzetben sem várható a magyar gazdaság csökkenése, hanem a háború és a szankciós infláció ellenére is bővülni fog a magyar gazdaság.

2022-ben a költségvetési hiányt és az államadósságot is sikerült csökkenteni, a hiányt 7,1 százalékról 4,9 százalékra, az államadósságot 77 százalékról 73,5 százalékra. A baloldal el sem tudja azt képzelni, hogy egy háborúval, energiaválsággal és szankciós inflációval sújtott választási évben egy kormány képes legyen a költségvetési hiányt és az államadósságot is egyszerre csökkenteni. A baloldalnak ez még békeidőben, a világgazdasági konjunktúra, az energiabőség idején sem sikerült. 2006-ban az egész világon a második legrosszabb adatokkal rendelkezett Magyarország, a 9,2 százalékos költségvetési hiánynál csak a háború sújtotta Libanonban volt magasabb a költségvetési hiány; a Gyurcsány-kormány alatt, MSZP-kormányzás alatt, tisztelt képviselőtársaim.

A baloldal a világszinten kiugróan rekorder, elszálló költségvetési hiányt még csak nem is adócsökkentésekre vagy jóléti intézkedésekre fordította. És itt megérthetjük Varju László képviselő úr mondatát, aki számonkérte rajtunk, hogy miért a költségvetési évben módosítjuk a költségvetést; ők, ugye, utólag, visszamenőleg szokták módosítani a számokat, ez a baloldali minta, hogy utólag egy picit meghamisítják a számokat, és más számokat küldenek ki Brüsszelbe. Mi úgy gondoljuk, hogy itt a parlament előtt még az idei évben, ha ilyenre szükség van, akkor módosítjuk, és nem úgy utólag, ahogy önök szokták ezt kozmetikázni.

A 2008-as gyurcsányi adórendszerben a béreket terhelő munkáltatói adóterheket ötféle adónem sújtotta, mely összesen legalább 33,5 százalékos adóterhet jelentett a bérek után a munkaadók számára. Ez a béreket terhelő munkáltatói adóteher mára mindössze 13 százalék. A baloldal szerinti igazságos gyurcsányi adórendszerben a személyi jövedelemadó legalacsonyabb kulcsa is 18 százalék volt, és az egyéb járulékokkal, adóterhekkel egy munkavállaló a bruttó fizetésének csak mintegy 50 százalékát kapta meg. Mára az szja egységesen 15 százalékos, ami az egyik legalacsonyabb adókulcs egész Európában. Mindez nem véletlen. Míg a baloldalt joggal lehet az adóemelések kormányának nevezni, addig a Fidesz-KDNP-kormány az adócsökkentések kormánya. 2010 óta nyolcvan alkalommal csökkentettünk adót.

(10.10)

Amíg a baloldal minden esetben kizárólag adóemelésekben látja a megoldást, függetlenül attól, hogy gazdasági konjunktúra vagy válság időszaka van, addig a nemzeti kereszténydemokrata kormány a Covid, a háború, az energiaválság és az uniós szankciós politika okozta gazdasági válság során is betartotta a vállalásait, és fenntartotta adócsökkentési politikáját.

2022-ben úgy bővült a gazdaság, úgy csökkent a költségvetési hiány és az államadósság, úgy tudtuk fenntartani a súlyos energiaválságban a lakossági rezsicsökkentett árakat, hogy nem kellett adót emelni. A 2010 óta megtett adóintézkedésekkel a GDP 4-5 százalékát kitevő mértékben csökkentek az adóterhek. A minimálbér idén január 1-jével 200 ezer forintról 232 ezer forintra nőtt, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintról 296 400 forintra. Ez azt jelenti, hogy 2010-hez képest ma 182 ezer forinttal több a minimálbér, és 207 ezer forinttal több a garantált bérminimum.

A baloldal nyolcéves kormányzása alatt, 2002 és 2010 között  Varju László államtitkár volt  mindössze 23 500 forinttal nőtt a minimálbér, azaz éves átlagban 2937 forinttal növelték önök a minimálbért, tisztelt képviselőtársaim. Éves szinten 2937 forintos minimálbér-emelést hajtottak végre! Ez a nem egész bruttó 3 ezer forintos többlet éves szinten a 2000-es években sem volt egy olyan nagy összeg, ami akár csak stagnálni tudta volna a minimálbér reálértékét. A Fidesz-KDNP 2010 óta a minimálbért háromszorosára emelte. Bár 2022 volt a rendszerváltás utáni Magyarország legnehezebb éve, az idei év pedig a legveszélyesebb év, mégis látszik, hogy a magyar gazdaság állja a sarat, minden nehézség ellenére szép eredményeket ért el.

A magyar és az egész európai gazdaság előtt álló legsúlyosabb kihívás a magas infláció. Az inflációt idén nem tudjuk megszüntetni teljes mértékben, mert az okai nem Magyarországon vannak, a bajt a háború és Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal. A betegség neve tehát: szankciós infláció, a vírus pedig maga a brüsszeli szankció. Az infláció 2023 első hónapjaiban, mostanában tetőzhet, majd lassú mérséklődést követően az év második felétől kezdhet gyorsabb ütemben csökkenni, s az idei év végére letörjük, egy számjegyűvé csökkentjük az inflációt.

Amíg az inflációt meg nem fékezzük, addig a lakosságot védeni fogják az élelmiszerárstopok, ezek azok az élelmiszerárstopok, amelyek megszűnését itt nagy hangon az elmúlt két napban például a Jobbik követelte, az embereket ilyen módon sem szeretnék segíteni. Az élelmiszerárstopok mellett a magyar kormány meghosszabbította és kiterjesztette a 350 ezer családot védő lakossági kamatstopot. A kamatstopot kiterjesztettük a diákhitelekre is, ezenfelül csökkentettük a banki alapszámladíj hiteleinek költségeit is a harmadára.

A mostani költségvetési módosítás egyik legfőbb oka a szankciók következtében elszállt energiaárak. A Fidesz-KDNP-kormány 2023-ban is mindent megtesz a tíz éve megkezdett rezsitámogatás fenntartásáért. A háború és a szankciós intézkedések miatt az energiahordozók nemzetközi árai is történelmi magasságokba nőttek. A költségvetés meghatározott eleme a kibővített Rezsivédelmi Alap, amelyben az eredetileg tervezett 670 milliárd forint helyett 2610 milliárd forintot különített el a kormány, hogy megvédje a magyar családokat és vállalkozásokat az elszálló energiaáraktól. A nemzeti kormány garantálja, hogy a lakossági rezsicsökkentés a jelenlegi formájában biztosan fennmarad 2023-ban. Egy átlagos magyar család a rezsivédett árakon keresztül havonta 181 ezer forintot spórol.

A veszélyek korában, a 2023-as évben szintén nagyon fontos terület a honvédelem. 2023-ban minden korábbinál több pénzt fordítunk az ország, a magyar emberek és a vagyonuk biztonságára, ezáltal a NATO-vállalásainkat is, úgy néz ki, hogy teljesíteni tudjuk, és elérjük a 2 százalékos GDP-hozzájárulást, aminek egy jelentős része fejlesztésre megy, és így ezáltal a technológiai fejlettség a Magyar Honvédségben is folyamatosan nő. Azt gondolom, hogy ebben a célban mindannyian egyetérthetünk.

Kiemelt figyelmet fordítunk idős honfitársainkra is. A Fidesz-KDNP célja, hogy a szankciós válságban is megőrizzük a nyugdíjak értékét. Ez szolgálja a nyugdíjak 2023-as januári 15 százalékos emelése, és 2022-ben visszaépítettük a baloldal által megszüntetett és elvett teljes 13. havi nyugdíjat, két évvel a tervezettnél korábban, és idén is a nyugdíjasok megkapták a szintén 15 százalékkal megemelt 13. havi nyugdíjat.

A nyugellátásokra fordítható költségvetési források összege megközelíti az 5550 milliárd forintot, emellett a nyugdíjszerű ellátásokra további 600 milliárd forint jut. Vállaljuk azt, amit még 2010-ben ígértünk a nyugdíjasoknak, miszerint megvédjük a nyugdíjak reálértékét. Ezt a vállalást sikerült teljesíteni, sőt a nyugdíjak vásárlóértéke 2011 és 2023 között 20 százalékkal még nőtt is.

A 2023-as költségvetés összesen 3357 milliárd forintot fordít a gyermekes családok támogatására. Ez minden évben magasabb volt az elmúlt években, tisztelt képviselőtársaim, 2010-hez képest pedig közel három és félszer annyit fordítunk a családok támogatására. Önök csak elvettek a családoktól, mi pedig támogatjuk a gyermekvállalást, támogatjuk a családokat, támogatjuk azt, hogy a gyermeknevelésnek minél kisebb legyen az anyagi terhe a családoknak. Emlékezzünk arra, hogy a baloldali kormányok a mostani nehéz veszélyek korával össze sem hasonlítható időkben megszüntették az otthonteremtési kedvezményeket, megszüntették a kedvező lakáshiteleket, és a magyar családokat az adósrabszolgaságot jelentő devizahitelekbe hajszolták. 2009-ben 70 százalék fölött volt a devizahitelek aránya a teljes lakossági hitelállományban, és másfél millió embert fenyegetett a közvetlen kilakoltatás veszélye.

Kiemelkedően fontos eredménynek tartom, hogy 2022. január 1-jétől a 25 év alatti fiatalok mentesülnek a személyi jövedelemadó alól az átlagbér szintjéig, ezt az idei évben is fenntartjuk és folytatjuk. A Gyurcsány-Bajnai-kormányok idejében egy fiatal munkavállaló a bruttó fizetésének körülbelül 50 százalékát kapta meg. Ezzel szemben 2022-től már a 81,5 százalékát kapja meg egy fiatal a bruttó fizetésének. Ez egy óriási különbség és valódi támogatás az életkezdés és a családalapítás előtt álló fiatalok számára. Az idei évtől a 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló édesanyák szintén mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól az átlagbér szintjéig. A legnehezebb években is bővítjük a családtámogatások rendszerét. Megemeltük a munkába járás támogatásának a mértékét, az adómentességet duplájára emeltük, 100 ezer dolgozó kaphat kétszer akkora adómentes támogatást.

Mindent összevetve, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy a baloldali riogatásoknak nincs alapja. Azt gondolom, hogy a nehéz évben is látjuk azt, hogy tudunk eredményeket elérni, tudunk több pénzt fordítani stratégiai és fontos céljainkra is, és továbbra is harcolnunk kell azért, hogy mihamarabb béke legyen. Ha holnaptól béke lenne, akkor feleződne az infláció. Harcolnunk kell azért, hogy a szankciókat minél előbb vizsgálják felül és gondolják át, különösen az energiákra, az energiahordozókra kivetett szankciókat, és ezáltal  látszik a költségvetésből  2023-ban is a költségvetés stabil, segíti a magyar embereket, minden nehézség ellenére, és továbbra is ily módon az embereket, a fiatalokat, a nyugdíjasokat, a családokat és a munkavállalókat támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)