DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat célja a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv megerősítése és kihirdetése.

Engedjék meg, hogy elsőként röviden áttekintsem a csatlakozási folyamat eddigi lefontosabb állomásait. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, vagyis a NATO 2022. július 29-én, az állam- és kormányfőinek madridi csúcstalálkozóján meghozott döntése alapján meghívta Finnországot és Svédországot az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére. A két ország meghívásának és csatlakozásának elvi kiindulópontja, hogy az Észak-atlanti Szerződés 10. cikkével összhangban az ajtó a NATO-tagság felé továbbra is nyitva áll olyan európai országok előtt, amelyek készek és képesek vállalni a tagsággal járó kötelezettségeket és egyéb vállalásokat.

A tagságról szóló bármilyen döntés a harminc szövetséges és a csatlakozni kívánó országok között születik meg. A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását követően a NATO jelenlegi részes államai a szövetségben kialakult gyakorlatnak és eljárásrendnek megfelelően Finnországra és Svédországra vonatkozó két külön csatlakozási jegyzőkönyvet készítettek, amelyek tartalmazzák a jelenlegi tagállamok konszenzusos döntését az országok meghívásáról.

Az Észak-atlanti Tanács tagállamai 2022. július 5-én írták alá a Finn Köztársaságnak, illetve a Svéd Királyságnak a szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyveket, ennek eredményeként kezdetét vehette a jegyzőkönyvek megerősítésének folyamata a NATO-tagállamokban. A csatlakozási jegyzőkönyvnek az összes jelenlegi tagország általi megerősítését, tehát hatálybalépését követően a NATO-főtitkár levél formájában hívja meg a jelölt államot az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásra. Ezután az új tagállamnak a jegyzőkönyvet megerősítő okirata vagy más, a saját alkotmánya és belső jogrendje szerinti előírt irat letétbe helyezésre kerül a letéteményes állam, azaz az Amerikai Egyesült Államok kormányánál. Ezzel a meghívott állam, jelen esetben Finnország és Svédország a NATO teljes jogú tagjává válik.

Tisztelt Ház! Kétségtelen, hogy 2022. február 24e és az azt követő események vízválasztót jelentenek az euroatlanti biztonság tekintetében, és nemcsak a regionális, hanem a nemzetközi biztonsági architektúrára is jelentős, hosszú távú hatással vannak, a transzatlanti kapcsolatok megerősödtek, a NATO és a kollektív védelem ismét előtérbe került. Erre a megváltozott stratégiai környezetre reflektál a NATO 2022-ben elfogadott stratégiai koncepciója, amely kimondja, hogy a szövetség biztonságára Oroszország jelenti az első számú és a legközvetlenebb fenyegetést.

A 2014 óta tapasztalható orosz magatartás eredményeképpen Finnország és Svédország NATO-tagsága lehetséges opcióként merült fel a biztonságuk szavatolását illetően, az ukrajnai háború hatására tovább élénkült a két partnerországban zajló belpolitikai diskurzus az esetleges NATO-csatlakozás kapcsán. A svéd és a finn kormány biztonságpolitikai és külpolitikai felülvizsgálatot rendelt el, amelyben hangsúlyozták, hogy az ukrajnai háború Európa egészének a biztonságát és a kontinens stabilitását is veszélyezteti, ezzel tükrözve a stratégiai koncepcióban foglaltakat. Ennek nyomán született meg a döntés, hogy Finnország és Svédország eddigi nem szövetségesi státuszát feladva tagságért folyamodik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében.

A magyar kormány értékelése szerint a NATO kibővítése a Finn Köztársasággal és a Svéd Királysággal jelentős lépés az euroatlanti térség biztonságának növelése irányába, ami az orosz-ukrán háború nyomán kialakult helyzetben, az euroatlanti térség egészét érintő biztonsági kihívások és fenyegetések időszakában különös jelentőséggel bír. Olyan országok kívánnak csatlakozni, amelyek minden tekintetben megfelelnek a NATO-csatlakozás követelményeinek, ütőképes, egyben a NATO-tagállamok hadseregeivel való együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkeznek, és osztják a NATO tagállamai által vallott demokratikus értékeket.

Finnország és Svédország 1995 óta szoros partneri viszonyt tart fenn a NATO-val, számos két- és többoldalú együttműködésben, így a „Partnerség a békéért” programban vesz rész, és számottevően járult, illetve járul hozzá a NATO által vezetett béketámogató műveletek sikeréhez.

Finnország és Svédország NATO-tagságának megvalósulása hazánk külpolitikai, biztonságpolitikai és külgazdasági érdekeit szolgálja, ugyanakkor a NATO-t is erősíti, hiszen a szövetség újabb, a maga lehetőségeivel a nemzetközi béke és biztonság erősítéséhez hozzájárulni képes tagállamokkal bővül, és növeli a szövetség ehhez szükséges képességeit.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Ház! Tény, hogy Finnország és Svédország részéről gyakran éri hazánkat olyan kritika, amely megalapozatlan és igazságtalan. Erre tekintettel támogatjuk az Országgyűlés elnökének kezdeményezését, hogy a napokban parlamenti delegáció konzultáljon a két csatlakozni kívánó országban. Az euroatlanti térség és benne Magyarország biztonsága, a béke megteremtése és fenntartása ugyanakkor elsődleges érdeket kell hogy képezzen a rágalmakkal és a sérelmekkel szemben. Az ilyen horderejű döntéseket nem az érzelmek, hanem az észszerűség kell hogy vezényelje.

Minderre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot, és támogassa Finnország és Svédország mielőbbi NATO-csatlakozását. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.00)