DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt. Azt gondolom, hogy ha most 2022 júliusát írnánk, akkor ezt a vezérszónoki felszólalást itt be is lehetne fejezni, bár a konkrét idézet  egyetértek vele  nem tőlem származik, hanem Novák Katalin köztársasági elnöktől, aki a mai napon tette ezt a nyilatkozatát.

De miután most épp 2023 márciusa van, tisztelt képviselőtársaim, nézzük már meg, hogy hogy is jutottunk idáig pontosan, hogy ezt az általános vitát most kell elkezdenünk, hiszen 2022. május 18-án nyújtotta be Finnország és Svédország a hivatalos NATO-csatlakozási kérelmét. Az Észak-atlanti Tanács 2022. július 5-ei ülésén a jegyzőkönyvek aláírására már sor került. A magyar kormány egyébként már 2022. július 14-én benyújtotta a két javaslatot, azóta a parlament asztalán hever, és ha valaki olvasni akarta, akkor gyakorlatilag 2022. július 14e óta bármelyik képviselő olvashatta ezt az indítványt, csak vitatkozni, szavazni nem lehetett róla.

(Földi Lászlót a jegyzői székben Mihálffy Béla váltja fel.)

Azért is érdekes ez, tisztelt képviselőtársaim – kormánypárti képviselőtársaim meg pláne , mert még július 18-án és 19-én is ülésezett a parlament, arról nem is beszélve, hogy nyilván addig ülésezik, ameddig akar, és a mélyen elkötelezett, demokratikus elkötelezettségű kormánypárti képviselőtársaimtól egyébként sem áll távol 24 óra alatt bármilyen törvényt elfogadni. Halkan jegyzem meg, ugye, ez történt a minap épp a Magyar Orvosi Kamara beszántásáról szóló törvényjavaslattal. Azért, ha valami fontos a magyar kormánynak  legyünk őszinték , ezt július 18-án, 19-én már megtehette volna. De nemhogy nem tette meg, hanem szeptember végén, október elején elkezdődött a parlament, október 3-án már az MSZP konkrétan javasolta itt a plenáris ülésen, hogy vegyük napirendre, és utána minden héten ezt megtettük, és önök minden héten effektíve nemmel, ténylegesen, tevőlegesen nemmel szavazva megakadályozták, hogy ez a kérdés a magyar Országgyűlés plenáris ülésére kerüljön, és végre szavazhassunk. És hogy milyen elképesztő, cinikus és egyébként szerintem szégyenteljes  magukból is hülyét csináltak  magyarázatokat mondtak napról napra, abból párat hadd szemezgessek én is (Az elnök csenget.)  meg az országból is, csak ezt kifelejtettem, elnézést.

Október 20-án azt mondták, hogy még folyik a társadalmi egyeztetés, október 22-én, azaz két nappal később már Gulyás Gergely a Kormányinfón szó szerint azt mondta, hogy a parlament munkáját elsősorban nem a kormány határozza meg. Bocsánat, elnök úr, lehet, hogy kicsit erősnek tűnt, de ugye, amit most elmondtam, most már ön is érti, hogy mire gondoltam. Aztán persze még maga a Kormányinfó hozzáteszi, hogy hát, igen, a parlament dolga elsődlegesen nem ez volt, tehát azt ő is elismeri, hogy a kormánypárti többség határozza meg a parlament menetrendjét. Aztán november 3-án Szijjártó Péter már azt mondja, hogy a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek ezt a javaslatot, ezzel további dolga nincsen a magyar kormánynak. Egymásnak ellentmondó, egyébként egymagában is egészen kínos és buta magyarázkodás zajlott heteken, hónapokon keresztül.

December 13-án Gulyás Gergely azt mondja, hogy február 20-án már a parlament tárgyalni fogja ezt a javaslatot, majd február 23-án Kocsis Máté arról tájékoztatta a széles közvéleményt, hogy bár a miniszterelnök morális alapon kifejezetten győzködte saját fideszes képviselőtársait, de morális alapon a Fidesz képviselőcsoportjának többsége vagy egy jó része még mindig nem tartja elfogadhatónak, hogy a magyar parlament elfogadja Finnország és a Svéd Királyság csatlakozását a NATO-hoz  és most eljutottunk a mai naphoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, ha ez békeidőben levő folyamat lenne, akkor is szégyenteljes, de én is hadd emlékeztessem önöket arra, hogy amilyen időszakban és amilyen világban élünk, ennek az első legfontosabb pontja tavaly február 24e, amikor Oroszország fogta magát, és lerohanta a szomszédos Ukrajnát.

(14.00)

Hogy egyébként miért nem sikerült neki néhány nap alatt egy szomszédos országot elfoglalni, vagy legalábbis a kormányát megbuktatni, egy bábkormányt odaültetni, és a saját érdekszférájába bevonni, az nem ennek a vitának a tárgya, de tény, hogy ehelyett egy véres, mocskos, törvénytelen, mindenféle nemzetközi jogszabályt megsértő, emberiesség elleni tömeges bűncselekményt elkövető orosz megszállása történik éppen Ukrajnának, amelynek keretében tízmilliós nagyságrendben  nem simán milliós!  menekültek el saját otthonaikból a szomszédos ország állampolgárai, köztük ide Magyarországra is; ahol százezres nagyságrendben haltak már meg az emberek, mind a két oldal veszteségeit ideszámítva, egyébként csak az orosz haderő is százezres nagyságrendben vesztette el az első hetekben, hónapokban a szemlátomást mindenféle kiképzés nélküli tizenéves fiatalokat, srácokat, a katonáit, egészen embertelen, nem normális módon; és ma az ENSZ számai alapján, az elmúlt héten nyilvánosságra hozott száma alapján legalább nyolcezer civil áldozata van a háborúnak, akik effek-tíve háborús cselekménybe, bombázásba haltak bele, nem katonaként, hanem civilként. Arról nem beszélve, hogy az orosz hadviselő fél egyébként azokkal az infrastrukturális támadásokkal, amiket végrehajtott, millióknak okozott és okoz ma is szenvedést, az áramellátás, a fűtés, a vízellátás tönkretételével.

Ez a helyzetünk most. Ebben a helyzetben van két ország, az egyik Finnország, amelyiknek  bizonyára önök is tudják, de ha eddig nem tudták, most már lassan mindenki talán újra megtanulja  közel 1300 kilométernyi szárazföldi, fizikai határa van Oroszországgal. És van az a Svédország, amely közel kétszáz évnyi szövetségen kívüli katonai létét feladva azt mondja, hogy akkor belép a NATO-ba, és a NATO-hoz szeretne csatlakozni.

Értem az önök politikai aggályait a politikai megnyilatkozásokban, de egy pillanatra gondoljanak már bele, hogy mit műveltek az elmúlt nyolc hónapban! Kósa elnök úrnak is mondom, tényleg őszintén. Tehát ha valaki ránéz arra a térképre, vagy egy picit ismeri Finnország történelmét, az nem szórakozik, nem a finn kormánnyal, hanem a finn néppel egy ilyen helyzetben (Dr. Brenner Koloman: Bizony!), ahol egy ilyen ország úgy dönt, hogy feladja a semlegességét, belép ebbe a szövetségbe, mert az életüket féltik, tisztelt képviselőtársaim, 1300 kilométernyi közvetlen határral Oroszországgal. Mondhatnám úgy is, hogy nem szeretnék végignézni, hogy a saját országuk területén Bucsa-típusú események történjenek a következő időszakban. És ezt úgy látják garantáltnak a férfiak, nők, gyerekek, idősek számára abban az országban, hogy csatlakoznak a világ legnagyobb katonai védelmi szövetségéhez, és ezzel legalábbis, gondolom, arra számítanak, és mi is arra számítunk, hogy minimum elrettentik Oroszországot attól, hogy rátámadjon erre az országra, akik egyébként nekünk így-úgy rokonaink és régi szövetségeseink is. És önök ezzel szórakoznak! Mert a Józsi meg a Julcsi azt mondta rám az oviban, hogy…  tehát ezt hozzák önök egy szintre, hogy valamelyik parlamenti képviselőjük vagy EP-képviselőjük csúnyát mondott a magyar kormányra, ezért egyébként büntetik meg szórakoznak egy teljes nemzettel, akik mit sem tehetnek erről?!

Arról nem beszélve, hogy Finnországnak úgy nagyjából van egy 20 ezres profi hadserege és nem mellékesen egy kiképzett 300 ezres tartalékos hadserege, körülbelül 200-300 olyan tankja, amiből mi az első néhányat kaptuk meg. Tehát amit itt Németh képviselőtársam elmondott, hogy NATO-kompatibilis, jól felszerelt, jól kiképzett és minden szempontból a NATO erejéhez hozzájáruló haderejük van, az is tény.

És például a svédeket kioktatni NATO-csatlakozás ügyében külön vicces egy olyan ország részéről, amelyik az egytucatnyi Gripen repülőgépének a lízingdíjába majdnem belerokkant az elmúlt évtizedekben; azt az országot, amelyik ezt gyártja, és magának is van belőle majdnem száz darab, és éppen szeretné a NATO-közösség részére is biztosítani az ehhez való hozzáférést baj esetén.

Ami a politikai kérdéseket illeti, tisztelt képviselőtársaim, önöknek feltűnt, hogy egyébként úgy nem mellesleg Svédországban kormányváltás volt tavaly, és egy jobboldali és bizonyos megítélések szerint szélsőjobboldali politikai erő került kormányra? Tehát az megvan, ugye? (Moraj a kormánypárti padsorokban.  Cseresnyés Péter: Nana!  Az elnök csenget.) Tehát amikor itt a svédeket kritizálják a korábbi felszólalásaik alapján, csak feltűnt önöknek, hogy kormányváltás volt, és épp az önök jobboldali testvérpártjai vannak kormányon. (Zsigó Róbert: Mi vagy te, humorista?)

De még egyszer: tisztelt képviselőtársaim, szerintem semmilyen vélt vagy valós politikai sérelmek miatt nem játszhatja Magyarország a sértődött gyereket, nem játszhatnak mások biztonságával, és nem járathatják le Magyarországot, ez a mi véleményünk.

És pontosan azért, és ezzel zárom, amit Orbán Viktor itt is elmondott a parlamentben, máshol is elmondta, képviselőtársuk is talán a vezérszónoklatban, hogy a magyar kormány, a jelenlegi kormány szerint is, a jelenlegi magyar biztonsági stratégia szerint is, leírva és elmondva is Magyarország biztonságát a NATO garantálja jelen pillanatban. És ahogyan a pártelnökük, a miniszterelnök is elmondta, ez a következő években, évtizedekben sem fog változni, az önök bevallása szerint sem.

Magyarország biztonságának alapköve a NATO, és ennek a két országnak a csatlakozása minden tekintetben a NATO számára is fontos és előnyös. Tehát van egy olyan ügyünk, ahol a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság érdeke az, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, van egy olyan ügyünk, ahol a Magyar Köztársaság érdeke is az, hogy Finnország és Svédország csatlakozzon a NATO-hoz. Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezért egyetlenegy fontos dolga van már csak a magyar Országgyűlésnek  és erre nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi fog történni még a következő napokban, hetekben az önök delegációja tekintetében is , hogy jövő héten kedden, ha az mind igaz, amit Németh képviselőtársunk elmondott, meg amit az államtitkár úr elmondott, a magyar Országgyűlés szavazza meg a két ország csatlakozását  vagy amit az államfő ma, Novák Katalin elmondott. Mert különben már megint az fog történni, hogy önök itt szépen szónokolnak, és közben folytatják tovább a politikai játszmáikat, ami méltatlan Magyarországra nézve, és káros is a mi megítélésünk szerint.

Tehát azzal zárom, hogy kérjük, szavazzák meg, és azt kérjük, hogy ez jövő hét kedden kerüljön már sorra. Mondom elnök úrnak, ha ez a Honvédelmi Bizottság összehívásán múlik, mert most úgy látjuk, hogy ez lesz a játék, akkor hívjük össze, ha kell, jövő hétfő reggel nyolc órára azt a bizottságot, és kedden szavazzuk meg ezt a két előterjesztést. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)