TOROCZKAI LÁSZLÓ (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Hát, sok minden elhangzott ma már itt ebben a vitában, csak éppen a legfontosabb nem hangzott még el: hogyha békét akarunk, akkor véget kell vetni a háborúnak. Hogyan lehet a háborúnak véget vetni? Hogyha egyik oldalról sem érkeznek oda fegyverek, illetve hogyha kimondjuk azt, hogy ahhoz, hogy béke legyen, hogy vége legyen ennek a háborúnak, ahhoz Ukrajnának le kell mondania területekről. Ezt kellene végre valakinek kimondania. Mert végig mellébeszélünk. Végig mellébeszélünk, hogyha mondjuk, a Krími Autonóm Köztársaság helyzetéről nem beszélünk, hogyha nem beszélünk arról, hogy éppen mi, magyarok vagyunk azok, akik a legnagyobb áldozatot hoztuk a XX. században a világbékéért Trianonnal. Amikor a trianoni békediktátumot minden nemzetközi jogot sárba tiporva rákényszerítették Magyarországra, és amikor aztán ezt a párizsi békeszerződéssel úgymond szentesítették, akkor vajon Ukrajna vagy bárki más szót emelte ez ellen? Szót emelte valaha? Szót emelte valaha a magyarokért? (Ungár Péter közbeszól.)

Most ehhez képest sok mindent hallottunk itt az előbb, például a most nagyon intenzíven hozzám beszélő  utána majd meghallgatom  Ungár Péter elmondta, hogy ő kelet-európai. Akkor hadd mondjam el én is, hogy én pedig az északi civilizációhoz tartozónak tartom magam, márpedig ez a háború  és ez sem hangzott el itt még senkinek a szájából, hogy ez a háború  az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország, két nagyhatalom ütközéséről szól. (Nacsa Lőrinc közbeszól.  Az elnök csenget.) Ez alapvetően nem az ukránok és nem az oroszok háborúja, hanem egy nagypolitikai játszma. Ahhoz, hogy ezt a nagypolitikai játszmát végre befejezzék, és az északi civilizáció szétverése helyett végre béke legyen, ahhoz például a kormány részéről azt várjuk, hogy utasítsa el Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. (Nacsa Lőrinc: De északi vagy!) Ha azt önök majd véletlenül megszavazzák, akkor önök onnantól kezdve biztos, hogy nem a béke pártján állnak, mert pontosan ki fogják élezni azt a világpolitikai nagyhatalmi ütközetet, amely jelenleg is zajlik már Ukrajnában, csak most majd több mint ezer kilométerrel nagyobb lesz a kockázat, hogy világháborúba fognak minket sodorni.

Magyarán szólva: tehát ahhoz, hogy világbéke legyen, azt várjuk a magyar kormánytól, hogy mondja ki, hogy ahogy a magyarok áldozatot tudtak hozni a világbékéért, végre az ukránoknak is el kell ismerni, hogy meg kell hozni bizonyos áldozatokat.

A másik nagyon fontos kérdés, ami számunkra mindennél fontosabb: Kárpátalja és a kárpátaljai magyarság helyzete. A külügyminiszter úr említette, hogy véget kell vetni annak a kényszersorozásnak, ami sajnos a kárpátaljai magyarságot is érinti. Teljes mértékben egyetértünk ezzel, de hadd tegyem hozzá, hogy ha minden így megy tovább, akkor nemsokára már nem lesz kit besorozni a magyarok közül Kárpátalján, mert egyszerűen etnikai, nemzetiségi tisztogatás zajlik Kárpátalján, mire véget ér ez a háború, nem lesznek magyarok Kárpátalján.

És még mielőtt azt mondanák, hogy a biztonságunk és a béke érdekében nem lépnek fel határozottabban Kárpátalja és a kárpátaljai magyarság érdekében, hadd jegyezzem meg, hogy a kárpátaljai magyarság érdekvédelmének vezetője, képviselője, a KMKSZ elnöke, Brenzovics László 2021 márciusában már egészen biztosan itt volt Budapesten menekültként, hazaárulással, szeparatizmus támogatásával vádolta meg nyilvánvalóan jogtalanul, törvénytelenül, magyarellenes módon az akkori kijevi rezsim  márpedig ugyanaz a kijevi rezsim jelenleg, amely fegyverért könyörög a világ minden országának , és akkor még nem volt ez a háború, akkor nem indult meg, ugye, egy évvel ezelőtt indult meg ez a háború. Miért nem lépett fel a kormány akkor határozottabban? Miért nem meri a kormány szóba hozni minden nemzetközi fórumon, hogy 1991-ben volt egy népszavazás Kárpátalján, amely Kárpátalja státuszáról rendelkezett  ez egy legitim népszavazás volt , ezen belül ráadásul Beregszász környékén magyar területi autonómiát írna elő. Ezt is elutasítja, sárba tiporja a kijevi rezsim. Azt várjuk tehát a kormánytól, hogy még határozottabban álljon ki Kárpátaljáért és a kárpátaljai magyarokért, ez ügyben biztosan számíthat a Mi Hazánk Mozgalom támogatására.

És még mindig a történelmi előzményekhez  mert maradt még fél percem , ugye, az sem hangzott el itt ma… Ugye, sok minden elhangzott, hogy, ugye, a Krím lerohanásával 2014-ben kezdődött ez a háború. Ez nem igaz. 2013-ban Majdannal kezdődött ez a háború. És a kedves baloldali képviselőknek üzenem, hogy ez körülbelül olyan, minthogyha 2006-ban, a tévészékház ostroma után kormányt és rendszert döntöttünk volna Budapesten. Önök szerint az legitim vagy nem legitim (Az elnök csenget.) történet lett volna? Ha elfogadják Majdant, akkor el kellett volna fogadni azt is, hogyha 2006-ban (Az elnök csenget.), a tévészékházostrom után rendszert tudunk váltani. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)