ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nemrég volt pontosan egy éve, hogy kitört a háború a szomszédos Ukrajnában. Ennek a háborúnak nem szabadott volna elkezdődnie. Magyarország a kezdetektől tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget, életeket menteni ugyanis csak békében lehet. A háború minden egyes napja még több szenvedésbe, még több emberi életbe kerül. Már eddig is százezrek haltak meg vagy szenvedtek maradandó sérüléseket.
Tisztelt Ház! A háború emellett az európai és benne a magyar gazdaságnak is komoly károkat okoz. Bátran kimondhatjuk: amíg nem lesz béke és Brüsszel nem vonja vissza a szankciókat, az infláció sem szüntethető meg, csak mérsékelni tudjuk, mert háború és szankció egyenlő infláció. Mi elkötelezettek vagyunk abban, hogy minden lehetséges eszközünkkel azért dolgozzunk, hogy az év végére egy számjegyű legyen az infláció.
Tisztelt Országgyűlés! Az újabb és újabb értelmetlen szankciók miatt az is világossá vált, hogy az energiaárak nem térnek vissza a háború előtti szinthez. A gáz ára az európai gáztározók feltöltése után is a háború előtti árak háromszorosa maradt. Magyarország 4000 milliárd forinttal volt kénytelen többet költeni energiára tavaly, mint egy évvel korábban. Ezt a pénzt Brüsszel vette ki a magyarok zsebéből a szankciókkal. Ezt a pénzt másra is költhettük volna, például a családok még nagyobb mértékű támogatására.
Ez az ügy minden magyar ember számára fontos, éppen ezért indítottunk nemzeti konzultációt, amely megerősítette: a magyar emberek nem értenek egyet Brüsszel szankciós politikájával.
Tisztelt Ház! Mindezeken túl komoly aggodalomra ad okot az is, hogy a nemzetközi közösség nem a békén dolgozik nagy erőkkel, hanem a háború folytatásán. Brüsszel további fegyvereket, harci járműveket küldene a hadszíntérre, a tagállamok egy jelentős része pedig már el is kötelezte magát a további fegyverszállítások mellett. Tartunk tőle, hogy lesznek olyanok is, akik majd csapatokat akarnak küldeni Ukrajnába.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szombaton a nyugat-ukrajnai Lviv városában tett látogatásán azt szorgalmazta, hogy az uniós tagállamok küldjenek még több fegyvert Ukrajna támogatására, és komolyan vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is. Az ilyen kijelentések elfogadhatatlanok. Nem engedhetjük, hogy a brüsszeli politikusok felelőtlen kijelentései még jobban belesodorják Európát a fegyveres konfliktusba. Az EP-elnök tagállamoknak címzett, a további fegyverszállításokról szóló felhívása a háború eszkalációjához, további vérontáshoz, még több emberáldozathoz vezet. Patthelyzet van, és a további harc nem a győzelmet és nem a békét hozza el, hanem a világháború veszélyét.
Tisztelt Országgyűlés! Nem csak külföldről halljuk a háborúpárti nyilatkozatokat; a magyar baloldal is beállt a sorba, igaz, ők nem kevés dollárt, ha úgy tetszik, zsoldot kapnak érte. Ennek bizonyítékaként álljon itt néhány idézet! A DK úgynevezett árnyék-külügyminisztere például sajnálkozott, hogy nem segítjük száz százalékig Ukrajnát, mivel más uniós tagállamok például fegyverek szállításában segítenek. Fekete-Győr András is tett olyan nyilatkozatot, miszerint „Magyarországnak fegyverekkel kell támogatnia Ukrajnát”. De emlékezhetünk, hogy a dollárbaloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter már a háború kitörésekor is katonai segítséget ajánlgatott.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném világossá tenni: nem fogjuk megengedni a háborúpárti politikusoknak, hogy belerángassanak bennünket a háborúba. Ellenállunk a brüsszeli nyomásnak azért, hogy megvédhessük a magyar emberek biztonságát. Nem szállítunk fegyvert, nem csatlakozunk semmilyen háborús koalícióhoz. Mi nem szurkolunk senkinek, mert ennek a háborúnak nem lehet győztese. Mivel nap mint nap bele akarnak bennünket sodorni a háborúba, ezért fontos, hogy az Országgyűlés határozatban rögzítse: Magyarország békepárti marad, és a jövőben is ki akar maradni az orosz-ukrán háborúból. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)