SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Ma már többedik alkalommal vitathatjuk meg itt az Országgyűlésben a háborús helyzetet, és nyilvánvalóan helyes az, hogyha ez a kérdés itt többször is napirendre kerül, tekintettel arra, hogy ez a háború a szomszédságunkban zajlik. És ha egy ország szomszédjában háború zajlik, akkor annak a háborúnak a hatásai azonnali és drámai módon jelentkeznek minden szomszédos országban. Így van ez Magyarország esetében is.

Nap mint nap, mind a mai napig szembesülünk azzal a menekülthullámmal, amelyet a háború váltott ki. Nap mint nap szembesülünk azzal, hogy családokat szakítanak szét, édesanyák, nagyszülők kénytelenek menekülni a gyermekeikkel, egy-egy táskába pakolva egy élet művét gyakorlatilag.

Mindannyian látjuk azt, hogy ennek a háborúnak győztese, győztesei nem lehetnek. Minél tovább tart ez a háború, annál világosabb, hogy csak vesztesei vannak a háborúnak; annál világosabb, hogy csak pusztítást hoz ez a háború. És ez a háború itt zajlik Európában, ennélfogva aztán európai emberek halnak meg a háborúban, és az európai gazdaság szenved, és az európai gazdaság indult meg a recesszió irányába.

Sajnos, ebben nagy szerepe van az elrontott európai válasznak is, hiszen egy év távlatából világossá vált, hogy a szankciós politika kudarcot vallott. Amikor az első szankciós csomag tárgyalása zajlott Brüsszelben a háború kitörését követően, akkor a szankciós javaslat előterjesztői és a szankciópárti tagállamok úgy érveltek, hogy azért kell szankciókat életbe léptetnünk, mert majd ezek a szankciók térdre kényszerítik Oroszországot, ezáltal Oroszországnak be kell fejeznie a háborút, és közelebb kerülünk a békéhez. Egy év telt el, tíz szankciós csomagot erőltettek át Brüsszelben, és láthatjuk, hogy ezek a szankciós csomagok nemcsak a békét nem hozták közelebb, hiszen a háború minden eddiginél nagyobb brutalitással zajlik, hanem ezek a szankciós csomagok sokkal fájdalmasabbak az európai országok gazdaságaira nézve, semmint az orosz gazdaság vonatkozásában. Csak Magyarország esetében 4000 milliárd forinttal nőtt az ország energiaszámlája egyetlenegy esztendő leforgása alatt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Engedjék meg, hogy elmondjam önöknek azt is, hogy ma a globális többség a béke pártján áll. Itt Európában a transzatlanti világban persze van egy háborús pszichózis. Itt sokan felelőtlen nyilatkozatokat tesznek. Voltak, akik a Lengyelországot ért incidens után, a kivizsgálás megkezdése előtt is már azonnali választ sürgettek, ezáltal nem átallották volna világháborúba sodorni Európát és az egész világot, de a globális többség a béke mellett van.

(15.30)

Az Európán kívüli országok jelentős része nem érti, hogy nekik miért kell nehézségekkel szembesülniük egy regionális háború miatt; miért van az, hogy több ezer kilométerre ettől a regionális háborútól is élelmiszer-ellátási válsággal és az energiaellátás törékenységével kell szembenézniük. Mindezek az országok is ugyanúgy békét akarnak, mint mi, magyarok.

Sajnos a transzatlanti világ egy háborús pszichózisban van. Ki kell mondani, világossá kell tenni, hogy a fegyverszállítás veszélyes, a fegyverek szállítása azzal a kockázattal jár, hogy a háború eszkalálódik, időben és földrajzilag is kiterjed. És ne felejtsük el, tisztelt képviselőtársaim, mi, akik itt élünk a szomszédságban, mi fogunk szembetalálkozni először az eszkaláció hatásaival, mert ez a háború nem több száz kilométerrel odébb, nem több ezer kilométerrel odébb, nem az óceán túlpartján eszkalálódik először, hanem ha eszkaláció van, akkor mindig a földrajzi szomszédságban lévő országok vannak a legveszélyesebb helyzetben.

Ezért tehát a feladat világos: a békepárti globális többséget kell erősíteni, és ezt a magyar parlament úgy tudja erősíteni, ha elfogadja azt a határozati javaslatot, amelyet a kormánypárti frakciók terjesztettek be ide. Erre kérem tisztelt képviselőtársaimat. (Taps a kormánypártok soraiban.)