BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen, hogy képviselő úr ezt a fontos kérdést az Országgyűlés elé hozta, így alkalmunk van tisztázni egyrészről azt, hogy mi okozza azt az inflációs szintet, amit Európában mindenütt, illetőleg a világban láthatunk, másrészről számba vehetjük azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány hozott az infláció letörése érdekében.

Először is hadd tisztázzuk azt a helyzetet, hogy miért beszélünk mi háborús, illetőleg szankciós inflációról, és beszélnek önök orbáni inflációról! Mi azért beszélünk háborús, szankciós inflációról, mert a háború kitörése után egyértelműen elszaladtak az energiaárak és ehhez kötődően az infláció. Itt van a kezemben az Eurostat adathalmaza, ebből az tükröződik, hogy 2021-hez képest 2022-ben, a háború kitörésekor az Európai Unió átlagos inflációs szintje több mint a háromszorosára emelkedett. Ha képviselő úr megnézi, hogy Európa különböző országaiban milyen inflációs szintek vannak, és mondjuk, a német példát említette, akkor megkérdezem, hogy ön például a német kollégáival beszélve scholzi inflációról beszéle, vagy Franciaországban macroni inflációról beszéle, adott esetben az Egyesült Államokban, mondjuk, bideni inflációról beszélneke vagy sem. Nézze meg az adatokat, képviselő úr, látni fogja, hogy az infláció ezekben az országokban is jelentősen növekedett: Franciaországban vagy Németországban 2021-hez képest közel háromszorosára növekedett az infláció.

Azt is tényszerűen el szeretném mondani, hogy én nem hallottam az „orbáni infláció” kifejezést 2014-2015-ben, amikor Magyarországon érdemi gazdasági növekedés mellett, a rezsicsökkentésnek köszönhetően a fogyasztóiár-szint csökkent. Ismétlem: ezekben az években az árszint csökkent, mégsem hallottuk ezt a jelzőt.

A lényeg tehát: azt gondolom, a statisztikák egyértelműen mutatják, hogy a Magyarországon is látott infláció alapvetően külső körülményekhez kapcsolódik, és nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban látunk inflációs folyamatokat.

A második pont az, hogy erre az inflációra hogyan reagál a kormány. Köszönöm, hogy képviselő úr kérdését feltette, hiszen alkalmunk van felidézni azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány hozott az infláció letörése érdekében. Nem fogom az összeset elsorolni, ezt miniszterelnök úr megtette, de kettőt hadd említsek: egyrészről a kamatstop 350 ezer családnak jelent segítséget, másrészről a villany és a gáz ára pedig európai szinten a legalacsonyabb Magyarországon más országokkal összevetve. Képviselő úr említette a német példát. Hadd mondjam el, hogy a 2023. januári adatok alapján Németországban a földgáz átlagára kilowattóránként 24,03 eurócent, Magyarországon 2,47 eurócent. Tehát számos olyan intézkedést láthatunk, amelyekkel a kormányzat a családokat védi az elszabaduló árak ellen.

Harmadsorban azt is látnunk kell, hogy az infláció döntően a háborúhoz és a szankcióhoz kapcsolódik. Látnunk kell és értékelnünk kell azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány megtett az infláció féken tartása érdekében, és látnunk kell azokat a lépéseket is, amelyek a magasabb árak mellett a családok jövedelmének a megőrzését célozzák.

Kiket érintenek ezek az intézkedések? Például a nyugdíjasokat, ahol most is a megemelkedett infláció mellett garantáljuk a nyugdíjak reálértékének a megőrzését, emellett sor került már a 13. havi nyugdíj kifizetésére, és az önök előtt lévő, 2023-as költségvetésitörvény-javaslat számos területen többletfinanszírozásról szól, legyen akár szó a minimálbér, a garantált bérminimum megemelt összegének a biztosításáról, legyen akár szó azokról az egyéb bérjellegű kifizetésekről, többletekről, amelyeket a költségvetés tartalmaz. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)