SZABÓ TIMEA (Párbeszéd): Tisztelt Képviselőtársaim! A Párbeszédnek is az a meggyőződése, hogy a magyar és az európai jogot is sérti a kínai CATL-akkumulátorgyár Debrecenbe telepítése, ezért Jávor Benedek, a Párbeszéd volt EP-képviselője panaszt tett emiatt az Európai Bizottságnál. (Dömötör Csaba: Azta! Derültség.) Mindig szomorú, ha a magyarokat európai fórum előtt kell megvédeni a saját kormányuk gaztetteitől, de néha sajnos nincsen más lehetőség. A hazai hatóságok szinte semmilyen ellenállást nem tanúsítanak az olcsó bérű külföldieket alkalmazó, energia- és vízpazarló gyáróriásokkal szemben.
Ami a magyar jogot illeti: a termőföldvédelmi törvény szerint tilos az átlagosnál jobb minőségű termőföldet átminősíteni ipari célokra, az aarhusi egyezményt a magyar jogba átültető törvény pedig kötelezővé teszi a lakosság előzetes, részletes tájékoztatását és a döntésbe történő bevonását a jelentős környezeti hatású nagyberuházások előtt. Orbán Viktor és Varga Judit tökéletes jogállamában egyiket sem sikerült betartani, elkaszálták a népszavazási kísérletet, nem engedték, hogy beleszóljon a hazai lakosság, és a legjobb minőségű termőföldeket adták oda Debrecen mellett az akkumulátorgyárnak.
De vannak itt más uniós normasértések is. A debreceni akkumulátorgyár környezeti hatásai a közelmúltban kiadott környezetvédelmi engedély dacára nincsenek kellően felbecsülve, az engedély nem vet számot jó néhány környezeti hatással, mindenekelőtt a több lépcsőben megvalósuló gyár vízfelhasználásának összesített hatásával. Mindez nemcsak a hazai jog alapján teszi támadhatóvá az engedélyt, de az Európai Unió jogát is sérti. Ez a kiindulópontja a Párbeszéd panaszbeadványának.
A panasz hivatkozik a térségben végzendő szénhidrogén-kutatáshoz készült vizsgálati jelentésre is, amely szerint, idézem: „A területet érintő sekély, porózus víztestek mennyiségi állapota gyenge vagy bizonytalan. A gyenge minősítés oka a talajvízszintek süllyedése, valamint a szárazföldi felszín alatti víztől függő ökoszisztémák állapota.” Említ továbbá egy 2013-as doktori értekezést is, amely megállapítja, hogy Debrecen vízbázisán az utánpótlódó víz mennyisége hosszabb időszakot figyelembe véve 60 ezer köbméter/nap, míg a napi lakossági és ipari vízigény, a felhasználás 40-50 ezer köbméter/nap, vagyis ebbe már nem fér bele a gyár megközelítőleg ugyanekkora vízigénye, különösen úgy, hogy Debrecen térségében a vízkivétel hatására intenzíven csökkenő felszín alatti víztükör a jellemző, egy több tíz kilométer átmérőjű, elszívó hatású tölcsérrel, amelyben a talajvíz szintje sok méterrel a környező talajvízszintek alatt van.
(9.20)
E tekintetben Debrecen az ország leggyorsabban süllyedő területe. A Debrecen I. és II. víztermelő üzemek már ma is erősen túlszivattyúzott állapotban vannak, a termelés elszívó hatása pedig rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorol a Natura 2000-es területhez tartozó debreceni Nagyerdő vízellátottságára is, emiatt az uniós víz keretirányelvben előírt jó ökológiai állapot elérése nem lehetséges. Ebben a helyzetben pedig a jogszabály alapján indokolt lenne a javulást akadályozó tényező, így a vízhasználati engedélyek felülvizsgálata is, ehelyett viszont egy minimálisan 20-25 ezer, egyes szakmai becslések alapján viszont akár 40-60 ezer köbméter/napot is meghaladó vízigényű üzem engedélyezése történik éppen. Nyilvánvaló, hogy ez közvetlenül akadályozza a víz keretirányelv végrehajtását.
Tegnap Szijjártó Péter azt nyilatkozta, hogy a debreceni akkumulátorgyár napi vízfelhasználása 3 ezer köbméter/nap, ami egész egyszerűen hazugság, hiszen tudjuk, hogy ha a gödi gyárnak 27 ezer köbméter/nap a vízfelhasználása, akkor a háromszor akkora kapacitású debreceni gyárnak hogy lehet tizedakkora a felhasználása. Tehát legalább ne hazudjanak ekkorát, tisztelt képviselőtársaim!
A felszín alatti vízbázisokra gyakorolt negatív hatás károsítja a tőlük függő ökoszisztémákat, köztük több hazai vagy európai jog által védett területet, ami sérti az EU élőhelyvédelmi és madárvédelmi irányelveit.
Hivatkozott itt államtitkár úr a türingiai gyárra. A nagy különbség az, hogy a türingiai gyár kapacitása 14 gigawattóra, a debreceni tervezetté pedig 100 gigawattóra, tehát közel a tizede vagy a nyolcada a türingiai, és nem közvetlenül a város mellé építették, hanem messzebb tőle. Az USA-ban pedig egy sivatagba építették, szintén nem a város mellé.
Mi azt kérjük önöktől, hogy gondolják meg ezt a súlyosan környezetszennyező, a vízbázisokat igenis veszélyeztető, az emberek életét és a jövő generációk életét megnyomorító, hozzáadott értéket nem tartalmazó tervet, és álljanak át egy környezetvédő beruházásra. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)