RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Két részre bontanám a válaszomat; az egyik a dolognak a racionális részével, a másik pedig az érzelmi részével foglalkozna, hogyha megengedi.

Először is  ahogy ez talán már ezen a héten is elhangzott számtalanszor itt a parlamentben  nagyon fontos, hogy minden szülő, amikor beküldi az iskolába a gyerekét, akkor úgy érezze, hogy a gyermeke biztonságban van. Számtalan jogszabályt hoztunk pontosan azért, hogy a gyermekek is, a pedagógusok is, mindenki biztonságban érezhesse magát az iskolában, ezért módosítottuk a büntető törvénykönyvet is, hogy jobban védjük a pedagógusokat is bármilyen iskolai agressziótól, és ezért szigorítottuk a gyermekek, fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények büntetési tételét is, hogy a gyermekek is nagyobb biztonságban legyenek az iskola falain belül.

Azért, hogy az iskolákban helyben is ott legyen valaki, akihez egy diák vagy egy szülő fordulni tud vagy akár egy tanár fordulni tud, hogyha vele szemben agresszíven lépnek fel vagy bántalmazzák vagy fenyegetik, ezért vannak ott az iskolaőrök; ezért minden iskolába, ahol kérték, hogy legyen iskolaőr, kiképzett, erre felkészített, nyilván a helyi konfliktusokat, akár verbális, akár fizikai konfliktusokat kezelni tudó embereket küldtünk oda, pontosan azért, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát, senkinek, se gyereknek, se pedagógusnak ne kelljen attól félnie, hogy valami bántódása esik. Nem tudom, hogy az az iskola, amelyikről ön beszélt, igényeltee az iskolaőrt, vagy sem. Az iskolaőr pontosan ezért van, hogy akár a gyerekek közötti verekedést, akár a tanárokkal szembeni agressziót, bármilyen ilyen agressziót igyekezzen megelőzni. És ahogy arról szintén a héten volt már itt a parlamentben szó, direkt ezért hívtuk fel a gyerekek figyelmét a minden iskolába kihelyezett plakáton a gyermekvédelmi, gyermekjogi képviselőkre a 06-80-620055-ös számon (Dúró Dóra közbeszól.), hogy ha bárkivel szemben ilyen történik, tudjon ezzel kapcsolatban fellépni. (Dúró Dóra közbeszól.) Amit lehet, a továbbiakban is meg fogunk tenni a gyermekek védelmében, mert ez egy rendkívül fontos kötelezettségünk. Ennyit a dolognak a racionális részéről.

A másik: én úgy érzem, hogy az ön felszólalása ugyan részben arról szólt, hogy valóban meg kell védeni  nagyon helyesen  minden gyermeket az iskolákban, de inkább a szegregáció melletti indulatos kiállás, és ezáltal nyilvánvalóan a cigánysággal szembeni hangulatkeltés vagy érzelmeknek a felkorbácsolása volt. (Dr. Apáti István: Utóítélet! Utóítélet és tapasztalat!  Az elnök csenget.) A tisztelt képviselő asszony nyilván ezért mondta, hogy Lakatos a vezetékneve, ezért mondta, hogy szegregáció (Dr. Apáti István: Nem mi tehetünk róla!), mert ezt írta körül egy ilyen kis, jobban becsomagolt módon; hallottuk ám ezt durvábban is, ön legalább adott valamelyest a formára.

Ez viszont egy nagyon fontos kérdés, és valóban, mi úgy gondoljuk, hogy ezzel foglalkozni kell; hiszen azt, hogy az iskolában van egy ilyen helyzet, valószínűleg az eredményezi, hogy egyébként valószínűleg a településen is van egy hasonló helyzet, és ami az iskolában történik, nyilván nemcsak a gyerekek között van ilyen agresszív helyzet, hanem lehet, hogy a településen is, akár a szülők között is, ha nem is fizikai konfliktus, de lehet, hogy feszültség tapasztalható. (Dúró Dóra közbeszól.) Itt viszont mi nem az önök és az SZDSZ által, a liberálisok által vitt alapjogi modellben, különböző társadalmi csoportok egymással szembe fordításában látjuk ennek a jövőjét, nem a korábban látott jogi küzdelemként, hanem mi úgy gondoljuk, hogy ebben az a fontos, amit mi a Jelenlét-programmal viszünk, amit a munkahelyteremtéssel viszünk.

Azzal, hogy egymillióval több munkahely van Magyarországon, annál többeknek van rendszerezett munkarendje (Dr. Apáti István közbeszól.), ennyivel több gyermek látja azt, hogy a szülei felkelnek reggel korán, felhúzzák az ébresztőt, és elmennek a munkahelyükre, ők pedig az iskolába, ezzel tudunk ebből a helyzetből kijönni, tisztelt képviselő asszony (Dúró Dóra közbeszól.  Dr. Apáti István: A boksz, az is a kultúra része, a boksz!  Dúró Dóra: Betörte a gyereknek az orrát!), ez az az irány; vagy amit a 300 legnehezebb sorsú településen a Máltai Szeretetszolgálattal és más szervezetekkel együtt csinálunk, hogy odamegyünk, és olyan segítséget adunk nekik, amire szükségük van. Az egyik településen létrehoztunk egy energiaközösséget közös napelemmel, amihez az csatlakozhatott, akinek előre fizetős mérőórája volt, hogy ne halmozzon fel nagy hátrányt közműdíjakban, hanem ő is figyeljen oda a fogyasztásra. Hogy járjon képzésre; hogy létrehoztunk „Biztos kezdet” gyerekházakat; hogy létrehoztunk újabb játszótereket, ahol mondjuk, a karitatív szervezet munkatársai és a szülők találkozni tudnak, és tudnak nekik segíteni ezen az úton. És először kisbuszt vettek, hogy bevigyék őket a munkahelyre; amikor már egy-két éve dolgoztak, akkor nem kellett a kisbusz, mert már kinek-kinek volt autója, és azzal tudott bemenni, akkor másfajta támogatásra volt szükség  300 településen 300 féle megoldással.

Lehet ugyanazt csinálniuk önöknek, mint a liberálisok, csak pont ellenkező előjellel. Lehet abból politikai tőkét kovácsolni, hogy bárki ellen uszítanak Magyarországon, magyarul beszélő magyar emberekkel szemben. (Dúró Dóra: Betörte az orrát a gyereknek!) És nyilván a cigányok között is vannak olyan emberek, akik szorgalmasabbak, vannak, akik kevésbé azok, mint ahogy a magyar emberek (Az elnök csenget.) között is vannak szorgalmasak, kevésbé szorgalmasak. Amit ön mond, az a feszültségkeltésre alkalmas, de önöktől valódi megoldást az önök által vezetett települések egyikén sem láttunk. Hangoskodni, kiabálni tudnak (Dr. Apáti István közbeszól.), az önök által vezetett településeken megoldásokat, jó példákat mutatni egyet sem. Ezért nem érdemes önökre hallgatni ebben a témában. (Taps a kormánypártok soraiban.)