DR. OLÁH LAJOS (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokan ma azt gondolják, hogy nincs a legfontosabb problémáink között a robotizáció és a mesterséges intelligencia terjedése, hogy ez biztos valami távoli, jövőbeli dolog, amivel nem kell foglalkoznunk, hisz vannak egyéb gondjaink, például az Orbán-kormány által generált infláció miatt az ezerforintos kenyér vagy a sokszoros gázár. Biztos vagyok abban, hogy azok között van az az egymillió ember is, akinek pedig érdemben veszélyeztetve van a munkahelye, amennyiben a kormány nem készül fel az automatizáció térhódítására. Igen, minden előrejelzés szerint pontosan ez a helyzet.
(10.00)
Minden ötödik magyar munkahelyét veszélyezteti a robotizáció. Ezért beszélek ma itt a parlamentben erről önök előtt, és kérem a kormány aktív, azonnali lépését, hogy ne veszélyeztessük egymillió ember munkahelyét.
Ha megnézzük, hogy melyek a leginkább érintett területek, akkor azt látjuk, hogy éppen azok, amelyekben a legtöbben dolgoznak. A 2020. év végi adatok alapján a közfoglalkoztatottakon kívül a legtöbben az ipari ágazatban, azon belül is a feldolgozóiparban dolgoznak, ez 690 ezer fő. Ezt követi a kereskedelem és gépjárműjavítási ágazat, ebben 397 ezer ember dolgozik, valamint a szállítás és raktározás, amely 214 ezer ember napi megélhetését jelenti.
A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet szerint ma 93 olyan szakma van, amely részben automatizálható, 90 olyan szakma, amely nagyrészben automatizálható, és 26 olyan szakma, amelyben a robotok teljes egészében ki tudják váltani az emberi munkát. Ha ehhez hozzátesszük, hogy egy, a magánszférában, a vállalkozók körében végzett nem reprezentatív kérdőíves felmérés alapján a gyártók célja, hogy a következő 5-10 évben a munkaerő 20-40 százalékát kiváltsák ipari gépekkel, robotokkal még egyszer mondom: 20 és 40 százalékát szeretnék a vállalkozók kiváltani robotokkal, ipari gépekkel , na, akkor látjuk, hogy ez egy nem távoli jövőről szól, hanem gyakorlatilag a máról, a holnapról. Már írják azokat az üzleti terveket, amelyek a tömeges elbocsátásokkal kezdődnek és a robotizációval végződnek. A szakértők becslése szerint Közép- és Kelet-Európában már 2018-ban 28 százalékkal nőtt az eladott ipari robotok száma, a következő időszakban pedig ez csak drasztikusan fog emelkedni.
Adja magát a kérdés, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben. Az önöktől megszokott válaszok azaz óriásplakátokkal rakjuk körbe az országot nem fognak működni. Az árnyékkormány szerint az egyetlen megoldás, ha az emberekbe fektetünk és inkább velük kötünk stratégiai partnerséget; különösen azért, mert a robotizáció, a mesterséges intelligencia leginkább a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat érinti. Ha képességet adunk nekik, ha előre átképezzük őket és felkészítjük őket arra, hogy hogyan fog alakulni a munkájuk, hogy később az új munkakörükben is megállják a helyüket, akkor tudunk szembemenni a robotizáció káros hatásaival, akkor tudjuk elindítani őket abba az irányba, hogy európai jólétben élhessenek. Ehhez már ma látnunk kellene, hogy kiket és hogyan kell átképezni, ehhez már ma támogatni kellene például az állami egyetemeken a robotizációval kapcsolatos kutatásokat. Itt jegyezném meg: milyen nagy kár, hogy gyakorlatilag alig maradt állami egyetem Magyarországon!
Tisztelt Kormány! Önök megalkották a mesterségesintelligencia-stratégiát, amelyben 2030-as célokat határoztak meg. Én feltettem önöknek jó pár kérdést, hogy hogyan állunk aktuálisan ezeknek a céloknak a teljesítésével, önök azt mondták, hogy 2030-ig kétmillió állampolgár aktívan részt fog venni a jövőben saját adatainak gondozásában, felhasználásában. Hogy állunk most? Azt mondták, hogy 2030-ra a mesterséges intelligencia az egészségügyi ellátórendszerbe beépül, és az integrálódó digitális egészségügyi rendszeren keresztül hárommillió állampolgár kap a jövőben mesterséges intelligenciára épülő korszerű szolgáltatásokat. Hogy állunk? Azt mondták, hogy ’30-ra 26 százalékos átlag termelékenységnövekedést fognak elérni a magyar vállalati szektorban. Hogy állunk ma? Azt mondták, hogy 32 százalékkal csökkentik az ammóniakibocsátást az agráriumban, adatalapú rendszerek használatának köszönhetően. Hogy állunk ma? Azt mondták, hogy az ügyintézés 60 százaléka elektronikus, önkiszolgáló módon történik majd a jövőben. Hogy állunk ma? Önök erre nem voltak hajlandók válaszolni.
Azt kérem önöktől, hogy minden évben monitorozzuk azt. Azt, hogy egymillió ember napi munkavégzése kisebb és nagyobb mértékben meg fog változni, nem tudjuk megakadályozni, de azt meg lehet akadályozni, hogy ezeknek az embereknek a munkahelye teljes mértékben megszűnjön. Arra kérem önöket, vegyék komolyan az előttünk álló feladatokat. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)