DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr napirend előtti kérdése ugyan egy korszakos, tehát nem napi, hanem egy korszakos feladatot érint, de meggyőződésünk szerint ez időszerű, és folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
Aki ismeri a világgazdaság történetét, ezen belül Európa és Magyarország gazdaságtörténetét, az nagyjából visszamenőleg az ipari forradalom óta jól tudja nyomon követni, hogy az ipari techológiák változása mennyire és milyen módon segítette elő egy adott társadalom fejlődését és alakulását. Ott, ahol erre időben nem készültek fel, ott konfliktusokat okozott, lásd az 1800-as évek közepén, mondjuk, a luddistákat, a géprombolókat. Nyilvánvaló, hogy nem volt egy megfelelő válasz. Nyilvánvaló, hogy a múlt század közepén, amikor a villamos energia átalakította az egész, korábban gőzerőt használó társadalmat, nem volt megfelelő felkészülés.
Hasonló korban élünk most is, amikor az ön által is említett robotizáció, mesterséges intelligencia, automatizálás alapvetően változtatja meg az ipai struktúrákat, alapvetően változtatja meg a gazdaságot, alapvetően változtatja meg a társadalmat. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy egy ország mennyire készül tudatosan fel erre, és mennyire tudja az általános környezetet biztosítani ennek az alapvetően fontos feladatnak a végrehajtásához.
Talán az utóbbival kezdem, hiszen erre ön is hivatkozott. A kormány elkészítette a 2030-ig szóló stratégiát. Ennek a stratégiának megvannak a megfelelő elemei, megvannak a célindikátorok, megvan az állampolgárokat közvetlenül érintő célkitűzések meghatározása, megvannak a technológiai fejlődéshez és fejlesztéshez igazodó célok és az azok mérésére szolgáló indikátorok. És természetesen megvan az a gazdasági háttér is, amely ennek az időarányos teljesítését biztosítja. Zárójel: kérdezte, hogy hol tartunk. Kérem, kövesse nyomon a statisztikai adatokat, ezen stratégia végrehajtásának éppen aktuális adatai, amelyek természetesen igazodnak egy-egy adott év vagy egy-egy szűkebb vagy tágabb korszak teljesítményeihez, a KSH jelentéseiből kiolvashatóak.
E kérdés megválaszolásánál talán általánosabb figyelmet érdemel az, hogy mennyire kész a magyar gazdaság ennek a befogadására, mennyire vagyunk erre alkalmasak, hogy a fejlődés parancsszavát tudomásul vegyük. 2022-ben a magyar GDP 4,6 százalékkal növekedett, tehát minden nehéz körülmény, minden háború, minden brüsszeli infláció és mindezek mellett és ezek ellenére egy fejlődő trenden maradt a gazdaság, fejlődő, növekvő trenden maradt az ország.
Idén, épp az ön által is bizonyára jól ismert körülmények között ennél szerényebb, de mintegy 1,5 százalékos növekedéssel számolunk, bízva abban, hogy a következő év már meghozza azt a gazdasági visszapattanást, ami egy ennél lényegesen jobb, megítélésünk szerint egy 4 százalékot meghaladó növekedést eredményez.
Aki tegnap figyelemmel kísérte a tegnapi ülésnapunkat, külügyminiszter úr előadásából is hallhatta azt, hogy 2022-ben a beruházások mértéke csúcsot döntött, megközelítette a 19 000 milliárd forintot, a beruházási ráta 28,5 százalékot teljesített, és nem utolsósorban ön is említette a munkaerőt ma egymillióval több ember dolgozik Magyarországon, mint 12 évvel ezelőtt. Természetesen az a feladat, amit ön is említ, hogy ennek a munkaerő-állománynak a folyamatos képzése, átalakítása, struktúraváltása szükséges. Ezt segítik elő egyébként döntően mind a középfokú, mind a felsőfokú oktatásban általunk végrehajtott reformok, amelyek módot és lehetőséget adnak, hogy az ön által is megkívánt célokat a felsőoktatás teljesíteni tudja. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(10.10)