DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon időszerű a mai egyeztetés és vita, hiszen 2022. február 24e, ez a dátum megváltoztatta a transzatlanti és az európai biztonsági helyzetet is. Egy vízválasztóról beszélünk, és az euroatlanti régiót alapjaiban rázta meg az orosz-ukrán háború, amely nemcsak a regionális, hanem a globális biztonsági architektúrára is jelentős és hosszú távú hatással van. Az európai uniós és transzatlanti egység határozottan megerősödött, a NATO és a kollektív védelem ismét előtérbe került. Az erős és hiteles kollektív védelem és elrettentés fenntartása, valamint a katonai képességek fejlesztése rövid és középtávon egyre inkább prioritássá vált számos ország számára, különösen a NATO keleti szárnyán fekvő országok, köztük Magyarország számára.

Álláspontunk az orosz-ukrán háború kitörése óta következetes. Elítéljük Oroszország katonai agresszióját Ukrajna ellen, valamint az ukrajnai polgári és kritikus infrastruktúra elleni szisztematikus támadásokat, és kiállunk Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Magyarországnak azonban ki kell maradni ebből a konfliktusból. Nem szállítunk halált okozó eszközöket Ukrajnának, és nem engedélyezzük a területünkön áthaladó közvetlen fegyvertranzitot. Az emberéletek megmentése most a legfontosabb, ezért békére szólítunk fel.

A háború egyéves évfordulója elteltével a béke nemcsak időszerű, hanem szükséges is. Itt az idő, hogy a háborús retorikát a béke retorikája váltsa fel. 2022 a háború éve volt, de bízunk benne, hogy 2023 már a béke és az újjáépítés éve lesz. A halálos fegyverek folytatódó szállítása Ukrajna számára nem segíti elő sem a tűzszüneti megállapodást, sem a békés rendezést. A nemzetközi közösségnek a béke érdekében kell cselekednie, és kerülnie kell minden olyan lépést, amely a háború elhúzódását vagy eszkalálódását segíti elő. Mielőbbi deeszkalációt szorgalmazunk, és támogatunk minden olyan erőfeszítést, amely a felek közötti érdemi párbeszéd megkezdésére irányul.

Az ukrajnai háború jelentős hatást gyakorol mind Magyarországra, mind a nemzetközi közösségre, és globális szinten is hullámhatásokat vált ki. A globális ellátási láncok támogatása is megnehezedett, az élelmiszer- és energiaárak megemelkedtek. Mindez fokozza az inflációt, az élelmezési bizonytalanságot, a gazdasági visszaesést, és akadályozza a Covid-19-pandémiából való gazdasági kilábalást is. A humanitárius következmények szintén óriásiak. Európa a második világháború óta a legnagyobb humanitárius válsággal néz szembe, amely az egész kontinensen rendkívüli terhet ró a kormányokra és a társadalmakra.

Magyarország következetesen támogatta és továbbra is támogatni fogja az ukrajnai háborúval kapcsolatos döntéseket és erőfeszítéseket. Ezzel összefüggésben támogattuk Ukrajna uniós tagjelölti státusát, valamint az európai békekeret két támogatási intézkedésére vonatkozó javaslatot. Nem tudtuk ugyanakkor támogatni az ukrajnai EU-misszió létrehozását, mivel ez a további eszkalációhoz, nem pedig a mihamarabbi rendezéshez vezet, ezért hazánk a misszió létrehozásakor konstruktívan tartózkodott. (Arató Gergely: Halált megvető bátorsággal!) Ugyanakkor az új ukrán nemzeti kisebbségi törvényre és az elmúlt időben tapasztalt magyarellenes diszkriminatív lépésekre emlékezve fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az uniós tagság felé vezető út hosszú, és ezen hosszú út során Ukrajnának szüksége lesz olyan európai politikai döntésekre, melyek során Magyarország nélkül nem születnek meg a döntések. Szijjártó Péter miniszter úr szavaival élve: minél több jogot vesznek el a magyar nemzeti közösségtől, minél tovább húzzák azt, hogy visszaadják az egyszer már létezett nemzeti közösségi jogokat, annál nehezebb lesz Magyarországnak meghozni olyan döntéseket, melyek Ukrajna támogatását jelentik, tőlünk ugyanakkor áldozatot követelnek. Ebből fakadóan örömmel fogadtuk az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Monitoring Bizottságának magyar-román kezdeményezésre született egyhangú döntését arról, hogy a Velencei Bizottság készítsen véleményt az ukrajnai nemzeti kisebbségekről szóló törvényről.

Magyarország aktívan részt vesz és továbbra is részt fog venni minden olyan erőfeszítésben, amely a NATO elrettentő és védelmi pozíciójának megerősítésére irányul a keleti szárnyon. Érdekünk, hogy a NATO mindenképpen kimaradjon ebből a konfliktusból, mivel ellenkező esetben ennek beláthatatlan következményei lennének. Azonban megnyugvással tölt el minket, hogy a szövetség is osztja ezt a megközelítést, és az eddigi döntések egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a NATO nem kíván a konfliktus részévé válni.

Ami Ukrajna NATO-tagságát illeti, a szövetség a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón döntött arról, hogy Ukrajna és Georgia a NATO tagja lehet. A NATO és Ukrajna közötti politikai kapcsolatok kilátásaival kapcsolatos spekulációk a háború alatt azonban elvonhatják a figyelmet az Ukrajna támogatására irányuló folyamatban lévő erőfeszítésekről. Magyarország kitart a NATO „nyitott ajtó” politikája mellett, a hangsúlyt azonban a gyakorlati támogatásra kell helyezni. A NATO-tagságról bármilyen döntés a 30 szövetséges állam és a szövetséghez csatlakozni kívánó aspiráns ország között születik meg, ebbe harmadik országnak nincs beleszólása, de mind a 30 országnak támogatnia kell a csatlakozást. Ez egyelőre azonban nem időszerű, hiszen háborús viszonyok vannak Ukrajnában.

Tisztelt Ház! A magyar társadalom nem akar háborút, ezért Magyarország minden olyan segítséget megad Ukrajnának, amely elősegíti a békét és enyhíti a humanitárius katasztrófa hatásait. Az ukrajnai krízishelyzetre reagálva Magyarország az egyik legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akcióját indította el. A kormány jelentős forrásokkal, rendszeres segélyszállítmányokkal igyekszik javítani az Ukrajnában élők helyzetét. A karitatív szervezetek számára biztosított pénzügyi támogatásokon túl Magyarország egészségügyi eszközöket és felszerelést, illetve élelmiszersegélyt, higiéniás termékeket és üzemanyagot adott át Ukrajna számára. Ezen túlmenően Magyarország továbbra is ingyenes egészségügyi ellátást, vonatjegyet, tanulási lehetőséget biztosít az ukrajnai menekültek és gyermekeik számára.

Magyarország határátkelőhelyei továbbra is teljes kapacitással működnek, mindenkit beengedünk, aki a konfliktuszónából érkezik. Tavaly február 24e óta több mint négy és fél millióan érkeztek Magyarországra Ukrajnából, melyből több mint egymillióan a háború elől menekültek. Hazánk emellett logisztikai támogatás, illetve egy humanitárius folyosó fenntartása révén segíti elő a humanitárius segítségnyújtásban részt vevő szervezetek ukrajnai, valamint ukrajnai menekülők ellátásával összefüggő tevékenységét. Magyarország emellett kész aktív szerepet vállalni Ukrajna háború utáni újjáépítésében. Kiemelném, hogy Magyarország felajánlotta segítségét az ukrán gabonakereskedelem elősegítése érdekében. Az Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ között létrejött fekete-tengeri gabonakezdeményezés márciusban esedékes meghosszabbítása kritikus fontosságú lesz az élelmezésbiztonság és a globális élelmiszerválság enyhítése felé.

(10.50)

Hazánk 10 ezer tonna gabona Afrikába való szállítását is finanszírozza, és mindannyiunk érdeke továbbá az energiaválság további eszkalálódásának megelőzése.

Tisztelt Ház! A magyar kormány bízik benne, hogy az érintett felek visszatérnek a tárgyalóasztalhoz, és rövid időn belül diplomáciai eszközökkel rendezik a konfliktust. Magyarország a szövetségeseivel együttműködve a béke pártján áll, mert kizárólag egy stabil régió biztosíthatja minden ország számára a békés fejlődés lehetőségét.

Az Országgyűlés jelenlegi határozata a tavalyi határozatra épül, amely kijelölte a stratégiai irányt. A mostani határozat ezt építi tovább, kijelöli a további teendőket, és értelmezi a helyzetet, értékeli, hogy mi történt eddig. A kormány egyetért a határozati javaslat tartalmával, és ennek több oka is van. Egyrészt azért, mert a határozati javaslat megerősíti a béke melletti határozott elkötelezettségünket, elítéli az agressziót, és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemre, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a szankciók nem érik el a céljukat, és csak gazdasági, inflációs, energetikai és élelmiszer-ellátási problémákat hoznak, elsősorban az európai kontinensen.

A határozati javaslat emellett világossá teszi azt is, hogy Magyarország nem lehet a terhek fő viselője, kiemeli a kárpátaljai magyarság nehéz helyzetét, és leszögezi, hogy további szankciók és fegyverszállítások helyett azonnali béketárgyalásokra van szükség, összhangban a magyar társadalom elvárásaival. Egyébként a magyar társadalom elvárásai jól megjelentek a tavalyi parlamenti választásokon és utána a szankciós konzultáció során is.

Meg kell előzni, hogy további százezrek haljanak meg, és a teljes ukrán infrastruktúrát lerombolják. Tisztelt Ház! Erre egy módon juthatunk el: azonnali tűzszünettel és érdemi béketárgyalásokkal. A kormány kész ehhez minden segítséget megadni, mert mi a béke pártján állunk, ezért támogatjuk a békepárti határozati javaslat elfogadását. Mivel a határozat egyszerre megerősítése a kormánynak az eddigi tevékenységét illetően, illetve iránymutatás a jövőre nézve, amit nagyon komolyan veszünk, ezért támogatjuk, hogy az Országgyűlés minél nagyobb többséggel fogadja el ezt a békepárti javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)