DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy fontos napirendet tárgyal ma itt az Országgyűlés, és én nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgattam az előttem felszólalókat.

Azonban álljunk meg egy momentumra! Azért mégiscsak van olyan párt és frakció, aki nem vesz részt a békepárti nyilatkozat elfogadásában, megvitatásában, tárgyalásában. Lehet erről vitatkozni, ez ki is derült az elmúlt percekben, de van, aki meg sem jelent. De mégiscsak a választópolgárok felhatalmazták a momentumos képviselőket, hogy parlamenti képviselők lehessenek, az önök csapatában indultak, fontos szövetségesük, és lám-lám, végignézve az előre bejelentkezett felszólalók listáját, egyikőjük sincs itt. Tehát akkor ők vajon milyen pártiak, ezt a kérdést jogosan föltehetjük.

Szerintem ma a magyar társadalmat egyik legjobban foglakoztató kérdés a béke kérdésköre, hogy mikor lesz béke. Nyilván ennek a háborúnak számos más hatása van, gazdasági hatása, szankciós infláció, sok-sok minden, ez is érdekli az embereket, de azért mégiscsak szerintem fontos, hogy rögzítsük az Országgyűlés jegyzőkönyvében, hogy van egy olyan párt, szervezet, amelynek az a neve, hogy Momentum, és nincs itt, a parlamentben, nem vesz részt a vitában, nem fejti ki az álláspontját a békéről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy hadd reagáljak egy-két dolgot Arató Gergely képviselőtársam felszólalására! Tegnap is elhangzott az a kifejezés, hogy „igazságos béke”. Ennek a két szónak az összekapcsolása egészen sajátos és érdekes, hiszen a történelem folyamán nem nagyon láttunk igazságos békét. Igazságos háborút láttunk, általában, ami honvédő háború, azt igazságosnak szoktuk ítélni, és a támadót pedig agresszornak, agresszív félnek. Tehát jó lenne, ha létezhetne ilyen, de az emberiség ismert történetében nem nagyon láttunk még igazságos békét.

A béke általában valamifajta kompromisszummal születik, tehát még elfogadható a felek részére valamilyen úton-módon, vagy pedig egy totális háborút zár le egy totális győzelemmel, és az pedig egy békediktátummal szokott általában az erőfölény érvényesítésével véget érni.

A másik, szintén elhangzott Arató Gergely részéről, hogy Magyarország biztonságát az Európai Unió és a NATO garantálja. Engedje meg, képviselő úr, hogy tájékoztassam arról, hogy jó lenne, ha ez így lenne, azonban nem kérdés, a NATO egy védelmi-katonai szövetség, valóban egy fontos biztonsági garancia Magyarország számára. Az Európai Uniónak nincsen védelmi képessége. (Arató Gergely: A biztonság nem csak katonai kérdés!) Törekvések voltak rá, az elmúlt 20-30 évben ezt folyamatosan láthattuk  európai védelmi identitás, európai közös hadsereg , semmi, gyakorlatilag nulla, nincsen. Tehát az Európai Unió nem védelmi szervezet, főleg nem katonai szervezet, hanem elsősorban a gazdasági együttműködés szervezete.

Ezt a témát naponta elemezzük, és nyilván elemezhettük és elemezhetjük a jövőben is majd a kiváltó okokat, hogy hogyan jutottunk ide, de a legfontosabb, hogy most afelé kell törekednünk, hogy a béke mellett álljunk ki, és mielőbb legyen tűzszünet, mielőbb legyenek béketárgyalások, mert megvan ennek az útja és módja, hogy hogyan lehet ezt végigvinni. Erről szól a Kocsis Mátéval és jó néhány képviselőtársammal együtt benyújtott országgyűlési határozati javaslat is, a béke mellett szeretnénk kiállni, szeretnénk, ha a magyar Országgyűlés ebben egyhangúlag el tudná mondani az álláspontját, és kifejezné a béke iránti vágyát és ezt az elvárását is.

Azonban idéztem tegnap  és ez mindent kifejez  Fekete Istvántól, kiváló írónktól néhány mondatot. „Nincs megnyert vagy elvesztett háború, csak ’Háború’ van! Pusztító, öldöklő, embertelen! A háborúk nem oldottak meg semmiféle problémát, de mindig elvetették a magját a következőnek. A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ők nem harcolnak, és nem is halnak meg. Az egyszerű emberek ölik egymást halomra, ők hullanak idegen föld meszesgödrébe, s az ő otthonaik pusztulnak el. Ők az eszközök, és ők az áldozatok.”

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem Fekete István mindent leírt ebben a néhány mondatban. Ukrajna népe az áldozat, együttérzünk velük, ez nem kérdés. A békepárti nyilatkozat is kifejezi ezt az együttérzést. Segítjük is a háború elől idemenekülő ukránokat, ruszinokat, magyarokat és mindenkit. Szerintem ez egy helyes és korrekt kormányzati álláspont.

Tisztelt Képviselőtársaim! Több mint egy éve tart ez a háború. Nyilván, ha ezt másképpen értelmezzük, a hibrid hadviselés időszakába léptünk, negyedik generációs hadviselés, hálózati alapú hadviselés, információs hadviselés, sok-sok kifejezés van. Ez jóval korábban megkezdődött, hiszen az akaratrákényszerítés, a befolyásolás, beavatkozás bizonyos országok belső ügyeibe, politikai átrendeződések, hatalomváltások, belső káosz kialakítása szempontjából, ezekre már van történelmi tapasztalatunk az elmúlt évtizedekben, hiszen ahogy a technika, a technológia fejlődik, ahogyan az emberek használják az okoseszközöket, ilyen módon bizony-bizony hatással lehetnek egy-egy célországra külső erők, akár állami, akár nem állami szereplők. Ebben az esetben is azért láttunk erre példákat is.

Gyakorlatilag azt kell mondjam, hogy vannak, akik sokat tettek azért, hogy ez a háború kirobbanjon, és vannak, akik a mai napig tesznek azért, hogy a háború folytatódjon és elhúzódjon. Mindig is voltak egyébként háborús konfliktusoknál háborús héják, akik valamilyen oknál fogva, akár anyagi, akár politikai, gazdasági érdekből a háborús jeleneteket, a háborús csatákat kifejezetten ösztönözték, bátorították, hiszen ez volt a politikai érdekük. Az erőszak megjelenésére, a totális háborúk megjelenésére is van számos példánk.

Mi ezzel az országgyűlési határozattal a békéért szeretnénk tenni. Talán ha azt a párhuzamot vonom, amikor azt mondom, hogy a honvédelmi törvény 1. § (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a haza védelme nemzeti ügy, ez egy jogi tétel. Ha nem teszünk érte, akkor nem lesz az. Hozhatnék a sportból is egy példát. Iuvenalistól gyakorta idézzük azt, hogy „ép testben ép lélek”. Megint egy lerövidített idézet, Iuvenalis úgy írta, hogy azért kell dolgoznunk, azért kell imádkoznunk, hogy ép testben ép lélek lakozzék. A béke is ilyen. A békéért is dolgozni kell, tenni kell, nagyon sokat, még egy ilyen apró, látszólag jelentéktelennek tűnő és önök által  majd meglátjuk  elfogadható országgyűlési határozattal is. Ez egy szándéknyilatkozat, egy segítő, tenni akaró nyilatkozat, hogy a magyar Országgyűlés is kiáll a béke mellett, hogy mielőbb béke legyen az oroszok és az ukránok között.

Valóban így van. A háborút elemezve azt látjuk, hogy Ukrajnának mintegy 18 százalékát szállta meg az orosz hadsereg. Ez egy komoly veszteség Ukrajnának. Az emberéletekről már ne is beszéljünk, hiszen ott is több mint százezer halottal kellett már számolni, tehát hihetetlen pusztulás van a frontszakaszokon. Azt is látjuk, hogy a nyugati oldalon számos olyan ország van, ha jól számoltam össze, körülbelül 30-35 országból érkeznek fegyverek, lőszerek. Most még ugye, újabb kérések érkeztek vadászrepülőgépekre, harckocsikra, több típus, 50 különböző típusú harci eszköz. Ezeknek a rendszerbe állítása nem egy egyszerű feladat. Nyilván az ukránok hősiesen helytállnak. Valóban, jóval nagyobb kapacitásokkal rendelkezik az orosz hadsereg, az orosz hadiipar, hiszen hadigazdasággá alakulnak itt háborús időszakban az országok. Jól látható, hogy tüzérségi fölényben vannak az oroszok a fronton. Jól látható, hogy Bahmut térségében egyre szorosabb gyűrűt fonnak a város köré, de bizony a frontszakasz 850 kilométer, állóháború zajlik ennek zömén. Néhány helyen van intenzitás és hadműveletek, és nyilván készülnek az ukránok is egy offenzívára, de úgy tűnik, hogy készülnek az oroszok is egy tavaszi offenzívára, legalábbis a fegyvergyártás felgyorsítása, illetve a nyugati eszközök odaszállítása mindenképpen erre utal.

Azért szakmailag hadd mondjam el azt önöknek, hogy durván 300 harckocsit kaphatnak első ütemben. Ezek Leopard 2A4 típusúak, német gyártmányok, Abramsek, Challanger 2-es harckocsikat kaphatnak, úgy tűnik, ezek az ígéretek hangzottak el a nyugati országok részéről az ukrán hadsereg részére.

Ez nagy segítség, azonban tudni kell, hogy mondjuk, ez a 300 harckocsi körülbelül annyira elég, hogy egy 30 kilométeres frontszakaszon tudjanak egy offenzívát megindítani, és 850 kilométer a teljes frontszakasz. Tehát ettől csodát remélni azért nem hiszem, hogy lehet. De szerintünk nem ez hozza el a megoldást, ez csak elhúzza a háborút. Mindenképpen az Egyesült Államok külpolitikájában kellene legyen változás, hiszen nekik van olyan lehetőségük, szavuk és súlyuk a világ első számú hatalmaként, hogy üljenek le a háborús felek a tárgyalóasztalhoz, előtte legyen tűzszünet.

Jól mutatja egyébként a jugoszláv háború: tíz évig tarott a jugoszláv háború, igaz, hogy a szlovénoknak 10 napig csak, de utána ez elhúzódott.

(11.30)

Ott is a daytoni békeszerződés hozta meg, úgy-ahogy, nem az igazságos békét, de legalább a fegyvernyugvást, és valamilyenfajta kompromisszumos megállapodást, amit úgy-ahogy elfogadtak a felek, a délszláv felek. De nézzék meg a koszovói esetet! A mai napig nincsen rendezve megnyugtatótan a Balkánnak ez a része. Tehát igazságról beszélni a határok meghúzásánál nagyon-nagyon nehéz. Mi, magyarok pontosan tudjuk, az első világháború végén hogyan húzták meg és hogyan tartották az antanthatalmak ezt igazságosnak, és a győztes hatalmak arroganciájával, kijelentésével ezt a békét békediktátumként értékelhetjük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlésnek fontos lenne, hogy kifejezze a béke melletti elkötelezettségét ebben a határozatban. Fontos, hogy elítéljük benne Oroszország katonai agresszióját és Ukrajna jogát elismerjük az önvédelemhez. Nyilván szól az országgyűlési határozat a háború negatív, további negatív hatásairól, gazdasági hatásairól, az energetikai szankciók köréről és sok-sok minden másról, humanitárius segítségnyújtásról és nyilván a kárpátaljai magyarok melletti kiállásról.

Fontos még azt elmondanom  ezt tegnap is elmondtam , hogy azért ennek a térségnek a helyzete rendkívül összetett és bonyolult, hiszen nincsenek éles határok a két nép, a két testvérnép között. Mindig elmondom, hogy a legszomorúbbak a testvérháborúk, hiszen egyszerű lenne, ha csak az Ószövetség tanúságát elolvasnák, Káin és Ábel esetét, és akkor nem lennének testvérháborúk, de mégiscsak, mindig dolgoznak olyan emberek és olyan politikusok azon, hogy még a testvérnépeket is egymásnak tudják ugrasztani. Ez a mostani eset ezért is szomorú. Ráadásul hitükben is testvérek, hiszen ortodox, pravoszláv népekről van szó, rendkívül sok vegyes házassággal, rendkívül bonyolult identitástudattal.

Ezért, amikor ránézünk a számokra, és azt mondjuk, hogy 17-18 millió ember, ukrán állampolgár menekült el a háború elől Ukrajnából, de akkor azt nézzük meg, hogy mennyien jöttek nyugatra, és mennyien mentek keletre, és azt látjuk, hogy körülbelül 6 millióan mentek Oroszországba. (Arató Gergely közbeszól.) Tehát az orosz identitásúak, akik egyébként abban a térségben éltek, ez egy hitvallás, ezt nagyon nehéz különválasztani, hiszen együtt éltek nemcsak a Szovjetunióban, hanem ezt megelőzően is. A szlávok is, hasonló módon, mint a magyarok ősei, törzsszövetségben éltek a kezdetek kezdetén; 15 törzs alkotta a szlávok szövetségét, míg a magyaroknak 7. Tehát a történelmi idők folyamán óriási területet sikerült a különböző szláv népeknek megszerezniük, és nyilván ebből adódóan itt igazságot tenni nekünk, és megmondani, hogy kinek van igaza, és szurkolni valamelyiknek is… Nekünk a békéért kell szurkolni, és szomorúan látjuk, hogy háború van. Mi ebben abszolút nem vagyunk érdekeltek. Ez a nyilatkozat tisztán és világosan kifejezi a béke melletti kiállásunkat. Ez az egyetlenegy járható út.

Én bízom benne, hogy egyszer lenyugszanak a kedélyek  gyakorta idézem Lao-cét, ő azt mondta, hogy a nyugalom a mozgás irányítója , mert szerintem nagyon fontos, hogy ebben mi is nyugodtak maradjunk, higgadtak maradjunk. Egyébként egy nagyon nehéz helyzetben, amikor egy konkrét cirill betűs rakéta csapódott be Lengyelország területére, ott mindenkinek megdobbant a szíve, és azt hittük, hogy itt van az 5. cikkely, a washingtoni szerződés 5. cikkelye, mert ugye, azt állították, hogy orosz rakéta csapódott be, és ha egy NATO-tagországot támadás ér, akkor az 5. cikkely életbe léphet, azt minden NATO-tagország elleni támadásnak kell tekinteni. De szerencsére, hála a Jóistennek, ez a nyugalom megmaradt a lengyel politikai vezetés részéről is és az amerikai politikai vezetés részéről is, és nem lépett életbe. Ha ez provokáció lett volna  nem az volt, egy véletlen eset történt , de volt már provokáció, és tudjuk, hogy ezek milyen veszélyesek egy ilyen világpolitikai helyzetben; csak Kassa bombázására gondoljunk. Úgyhogy ne legyen ilyen provokáció!

Én szeretném ezúton is higgadtságra és józanságra fölhívni a felek figyelmét. Tudom, hogy nagyon nehéz visszajönni ebből az erőszakspirálból, nagyon nehéz visszavenni azt a gyűlöleti, harci szellemet, ami egy háborúban kialakul, de mindenképpen előbb-utóbb ezeket a fékeket be kell tenni ebbe a rendszerbe, és a béke mellett kell kardoskodni.

Úgyhogy én arra kérem önöket, hogy támogassák a békepárti nyilatkozatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)