DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Hát igen, egy újságírónak vannak kompetenciazavarai, szövegértelmezési nehézséget okozott a cikk elolvasása, hiszen arról beszél Pákh úr, hogy egy évvel korábban ott volt egy Munkácsy-kiállításon Gyurcsány Ferenc. De a Turul-szobor felállításán nem volt ott. Mi erről beszéltünk.
Persze, nyilván Gréczy úr nem akarja megérteni, de annak a pártnak a képviselője, amely párt elnöke eljön a választókörzetembe, Kispaládra, rámutat egy házra, és azt mondja, hogy íme, ebben a házban több mint kétszázan vannak bejelentkezve kárpátaljai magyarok; és a ház még éppen nem is a saját választókerületemben, hanem Tornyospálcán található ingatlan, de az önök elnöke gátlástalanul belemondja a mikrofonba.
És teljesen egyetértek azzal a képviselőtársammal, Pánczél Károllyal, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnökével, hogy önöktől elfogadhatatlan a kárpátaljaiakat mentő mondat, hiszen önök mindig is mindig is! csaló ukrán szavazópolgárokat láttak a kárpátaljai szavazókan.
És azért emlékezzünk vissza, az állampolgárságról szóló jogszabály megszavazásánál is önök következetesen nemmel szavaztak, és a szavazati jogukat is visszavennék, ha esetleg önök irányítanák az országot. Szóval, a DK-tól ez a nemzetpolitikai féltés, azt hiszem, elfogadhatatlan.
De örülök annak, hogy lehetőséget kapok felszólalni, hiszen annak a választókörzetnek vagyok az országgyűlési képviselője, amely közvetlenül szomszédos Kárpátaljával: 88 településből 24 közigazgatásilag is határos Kárpátaljával, Ukrajnával.
Én visszaemlékszem arra a 24-ei napra, amikor kitört a háború, és közvetlenül a hírek elhangzása után egypár órával minden határszakaszon Záhony kivételével, mert oda csak másnap reggel jutottam el ott voltam, és igenis segítettünk a települési vezetőknek, a települési lakosoknak koordinálni azt a munkát, amit a hazájukat elhagyni kényszerülő emberek érdekében megtettek.
Én ott voltam a határon, éppen Beregsurányban, amikor jött a hír 9, fél 10 környékén, hogy lezárták a katonakorú férfiak előtt a határt, és onnantól kezdve csak hölgyek, illetve gyermekek jöhettek a határon. És igenis, én büszke voltam arra, hogy akik itt a Fidesz részéről felszólaltak, és akik egyébként most itt vannak a teremben, az első hetekben, az első héten már ott voltak, és segítettek adománnyal a nehéz helyzetbe került embereken.
Pont Balla Mihály volt az első országgyűlési képviselő, aki felhívott már aznap este körülbelül 7 óra környékén, hogy nyilván ott élek a határon, a határ mellett, talán jobban tudom azt, hogy mire van szükség, és az ő huszon-egynéhány autóból álló szállítmányuk (Balla Mihály jelzésére:), kisbuszból álló szállítmányuk meg is érkezett Vásárosnaményba.
Azért Gréczy úrnak szeretném mondani, hogy a Humanitárius Tanács döntése alapján a határátkelőhelyeket felosztották, és így Záhony a Református Szeretetszolgálaté, a Vöröskereszté volt Lónya, tehát a Vöröskereszt felelt Lónyáért, majd Barabás a Katolikus Karitászé, együtt a görögkatolikusokkal, a Máltai Szeretetszolgálat Beregsurányban volt, és a baptisták voltak Tiszabecsen.
Vásárosnaményban nincs Máltai Szeretetszolgálat, de ilyen apró hibát elnézünk öntől, ha már a Turullal kapcsolatban sem emlékezett pontosan, de tényleg büszke vagyok arra, hogy akár Illés Boglárkáék a reformátusok részéről a gelénesi pontra vitték az adományokat, hogy Nacsa Lőrinc többször megfordult, és konkrét fizikai munkával is segítettünk a nehéz helyzetbe kerülőknek, és higgye el, hogy akik ott élnek a határ mentén…
Mi, ha elmegyünk Tiszakóródra, vagy elmegyek Uszkába, vagy elmegyek Milotára, Tiszabecsre, Tiszacsécsére, akkor a saját fülünkkel lehet hallani, hogyha kint, Kárpátalján megszólal a sziréna. És mi nem filmekből láttuk, hanem élőben láttuk azt az alkalmazást, ami sajnos többször megszólal az Ukrajnából menekülteknél. Egy olyan alkalmazásuk van, hogy ha légiriadó van, akkor azonnal bejelez.
És nagyon sok tragédiát mi személyesen láttunk, azon túl persze, hogy szétszakított családok jelentek meg férfiak nélkül. Aranyosapátiban halt meg egy idős nagymama, aki a lányával és az unokájával érkezett, és pontosan ott kapta a lánya a telefont, hogy a férje meg elesett a fronton; vagy a fehérgyarmati regisztrációs ponton, ahol már egy kicsit megnyugodtak, ott omlott össze egy anyuka, mert megölték a férjét a gyermeki előtt, mert szakállas volt a férje, és csecsennek nézték. Ez a gyilkosság Kijev környékén történt.
Tehát a háború sajnos mind a két fél részéről agressziót vált ki, és ezeket a családokat mi láttuk.
(14.50)
Ott élek a szomszédban, pontosan érzékelem azt, hogy mit jelent a kényszersorozás, mit jelent az, hogy esetlegesen megválthatja a szabadságát valaki 2 ezer dollárért; és mit jelent az, hogy jobb bizonyos dolgokat meg nem kérdezni, hogy ne okozzunk a másiknak bajt.
Mi pontosan érzékeltük azokat a rossz mondatokat, amelyeket a kampányrészben az önök nagykoalíciós társainak a vezetője, Márki-Zay Péter elmondott az ATV Egyenes beszédében. Tehát hogy ha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverrel támogatja Ukrajnát, akkor természetesen mi is támogatni fogjuk. A Tagesspiegelben azt mondta a szankciókról: „ez elvi kérdés, még akkor is, ha gazdaságilag árt nekünk; a fegyverszállításokat is támogatnám, amennyiben a NATO emellett dönt.”
Vagy a Jobbik alelnöke, Potocskáné Kőrösi Anita, aki lakossági fórumon, Ádándon azt mondta: „aki meg elment katonának, az azért ment oda, hogy ha a NATO küldi, akkor ő felüljön a repülőre, és elmenjen a háborúba.” Tehát végig olyan nyilatkozatokat tettek, Tordai Bence még a mai napig, a Scrutonban elhangzott vita során, ahol Dömötör Csabával beszélgetett, azt mondta: „ki kell állni a megtámadott mellett, segíteni kell őket, hogy megvédjék magukat, akár fegyverrel is.” Tehát önök a baloldalon végig arról beszélnek, hogy ki kell állni akár fegyverrel, és egyáltalán nem beszéltek a békéről. Tehát az furcsa, hogy itt most hirtelen mindenki békepárti.
Az Európa Tanácsnak tagja vagyok, az EBESZ-nek is tagja vagyok. Ott ellenzéki részről nem hangzott még el, magyar ellenzéki részről nem mertek még felállni, hogy mi valójában a békét támogatjuk. Itt könnyű esetleg elmondani a magyar parlamentben, hogy mi végig a béke pártján álltunk. És nyilván egy újságírótól nem várható el, nem is várom el öntől, hogy értsen a történelemhez (Gréczy Zsolt közbeszól.), de ha előveszi egy picit akár a Google-t, és megnézi a Google-ban, beírja, hogy padovai fegyverszünet, az 1918. november 3-án volt. Vélhetően talán tudja, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának a dátuma pedig ’20. június 4. Tehát ’18. november 3. és ’20. június 4. között eltelt egy kis idő, a fegyverszünet és a béke megkötésének, aláírásának az ideje között körülbelül másfél év. Tehát mi arról beszélünk, amikor jönnek itt az igazságos békével, hogy a békéhez vezető út a fegyverszünet, és majd a fegyverszünet után lehet békekötésről beszélni.
De ha újságíróként a történelemtudás nem várható el öntől, akkor egy streammédiát ajánlok a figyelmébe. (Gréczy Zsolt közbeszól.) Remarque-nak a híres könyvéről, a „Nyugaton a helyzet változatlan”-ról megjelent egy filmváltozat, ami az egyik adón látható, egyébként egy német filmrendező feldolgozásában, és egyesek azt mondják, hogy akár Oscar-díjat is fog kapni, de a kritikusok az utolsó jelenetet erősen megkérdőjelezik. Nagyon érdekes az utolsó jelenet, mert az arról szólt, hogy a fegyverszünet hatályba lép egy napon 11 órakor. Még egy utolsó rohamot indítanak 11 óra előtt, ami már teljesen értelmetlen és több ezer ember hal még meg abban az utolsó rohamban.
Tehát mi ezzel a határozattal arról beszélünk, hogy minden perc késlekedés emberéleteket jelenthet, és nem hagyhatja Magyarország, és ez a magyar álláspont, és a háború felé sodródó Nyugat-Európában szinte túllicitálják egymást az emberek a „weapon, weapon, weapon”, „fegyvert, fegyvert, fegyvert” kifejezéssel. Mi azt mondjuk, hogy a magyar érdek, a magyar nemzet érdeke igenis a béke, béke, béke.
Gyöngyösi képviselő úr pedig már nincs itt. Tényleg igaza van Nacsa képviselő úrnak, hogy színtelen-szagtalan felszólalása volt, ami divat az Európai Parlamentben, de azért szeretném jelezni, ahogy Gyöngyösi Márton fogalmazott ’56-tal kapcsolatban, hogy azért az előzmények ismeretében legitim a népszavazás a Krímen 2014. III. 16-án ezt mondta. Sőt, a népek önrendelkezésének diadaláról beszélt a Krím választás kapcsán, most pedig ’56-os lyukas zászlót mutogat, ami hiteltelen tőle. De önöktől is hiteltelen, a DK-tól meg végképp, ha önök, az ’56-ot eltiprók örökösei, szellemi örökösei egyáltalán szóba hozzák. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
Arra kérem a parlamentben helyet foglaló, akár ellenzéket is, hogy a béke érdekében, hogy kevesebb áldozat legyen, támogassák ezt a politikai nyilatkozatot, ami a fegyverszünet első lépése lehet, és a fegyverszünet után következik majd valójában egy békeszerződés aláírása. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból. Gréczy Zsolt közbeszól.)