DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány 2023. február 28-án benyújtotta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat alapja egyrészt az Alaptörvény XXV. cikkében garantált petíciós jog, másrészt az Európai Parlament és az Európai Tanács irányelve, amely az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szól.

Az Alaptörvény szerinti alapvető jog érvényesülését jelenleg is biztosítja egy 2013-as törvényünk, a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény. Ennek a tartalma, a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok értékelését követően, kisebb „ráncfelvarrással” az önök előtt lévő törvényjavaslatban szerepel. Kiindulópontunk az előkészítés során az volt, hogy a panaszok és közérdekű bejelentések kezelésével összefüggésben kialakított és jelenleg is működő mechanizmusok, eljárások továbbra is alkalmazhatók legyenek. Ennek megfelelően a javaslat a petíciós jog szerinti panasz és közérdekű bejelentés rendszerén érdemben nem változtat: a panasz és a közérdekű bejelentés továbbra is kisegítő jellegű jogintézményként kerül szabályozásra az alapvető szabályok változatlanul hagyása mellett.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban az érdemi újdonságot a jogharmonizációs kötelezettségünknek való megfelelést szolgáló rendelkezések alkotják. A következőkben pár csomóponti elemét szeretném bemutatni a szabályozásnak.

Az első lényeges eleme a javaslatnak az úgynevezett belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályozása. A harmonizálandó irányelv szerint a tagállamoknak, így hazánknak is, a magánszférában működő foglalkoztatók széles körét arra kell köteleznie, hogy egy olyan kommunikációs csatornát hozzanak létre, ahol a foglalkoztatottak az általuk tapasztalt jogsértéseket bejelenthetik, majd ezeket a bejelentéseket kivizsgálják.

Az irányelv értelmében a 250 főnél több munkavállalóval rendelkező foglalkoztatókat kötelezi a törvényjavaslat ennek a rendszernek a létrehozására, ugyanakkor a kormány kihasználva valamennyi derogációs lehetőséget, az ennél alacsonyabb létszámmal működő foglalkoztatók tekintetében nem élt ezekkel a szabályokkal. A javaslat egyrészt élne az irányelv által lehetővé tett, az 50 és 249 közötti létszámú munkavállalót foglalkoztató jogalanyokra vonatkozó könnyítésekkel, amely szerint e kötelezettséget elegendő nekik 2023. december 17-étől teljesíteniük, továbbá e jogalanyok közös belső visszaélés-bejelentési rendszert hozhatnak létre, csökkentve ezzel a kisebb vállalkozásokra rótt terheket.

A kormány másrészt az 50 fős foglalkoztatotti létszámot meg nem haladó kis- és középvállalkozások terheit nem kívánja ezzel a szabályozással növelni, így a javaslat nem él azzal az irányelvben biztosított lehetőséggel, hogy e kötelezettséget a jelzett körben is kiterjessze.

(17.10)

A törvényjavaslat részletesen szabályozza az irányelv rendelkezéseit, követve a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére vonatkozó garanciális szabályokat, a bejelentések megtételével, fogadásával és elintézésével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, ennek keretében a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére vonatkozó ellenőrzés szabályait. Itt is az volt a kormányzat célja, hogy az irányelv adta keretek között minél egyszerűbb és gördülékenyebb szabályozási környezetet biztosítsunk az érintetteknek.

Tisztelt Országgyűlés! A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését nemcsak a magánszektorban, hanem a közszférában is kötelezően elő kell írnunk, az irányelv a derogációs lehetőségeket tekintve ugyanakkor kevésbé volt jóindulatú az állami és önkormányzati szereplőkkel. A belső visszaélés-bejelentési rendszert az irányelv alapján főszabály szerint valamennyi közszférában működő jogalanynak, továbbá a jogalanyok tulajdonában vagy irányítása alatt álló valamennyi szervezetnek létre kell hoznia. E kötelezettséget a törvényjavaslat az érintett szerveknek is előírja.

Az irányelv alapján a tagállamok e kötelezettség alól ugyanakkor mentesíthetik a 10 ezer főnél kevesebb lakosú önkormányzatokat, illetve az ötvennél kevesebb munkavállalót foglalkoztató önkormányzati szerveket, illetve állami szervek vagy helyi önkormányzatok tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezeteket. A törvényjavaslat e derogációs lehetőséggel él, továbbá a törvényjavaslat az irányelvnek megfelelően biztosítja azt is, hogy több önkormányzat megosztva működtessen belső visszaélés-bejelentési rendszert. Mindezekkel a kormány a kisebb szervekre rótt terheket kívánja csökkenteni.

Tisztelt Ház! A szabályozás következő lényeges csomópontja az úgynevezett elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer. Az irányelv alapján ugyanis a tagállamoknak ki kell jelölni olyan állami szervet vagy szerveket, amelyek külső bejelentési csatornaként a jogsértésekre vonatkozó információk fogadására alkalmasak.

A törvényjavaslat, igazodva az irányelv tárgyi hatályához, azokat a szerveket jelöli ki az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére, amelyek az uniós jogi aktussal védett körben Magyarországon feladat- és hatáskörrel rendelkeznek. Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer tekintetében a kijelölt szervezeteknek nagyfokú szabadsága áll majd fenn a gyakorlati kivitelezésre, azokat  ahogyan azt az irányelv lehetővé is teszi  jelenleg is működő rendszereikkel összevontan is megvalósíthatják.

A jogszabály-előkészítés egyértelmű kiindulópontja ez esetben is az volt, hogy nem hagyhatjuk kárba veszni az állami szerveknél a közérdekű bejelentések intézésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat. Az újdonság a bejelentési rendszer fenntartása bizonyos garanciális elemeknek való megfeleléssel, de egyértelmű jogalkotói cél, hogy a bejelentések intézésének körülményei és módszertana azonos legyen a már megszokott keretekkel. Ugyancsak kiindulópont volt az is, hogy a bejelentéseket egyszerűbb elintézni akkor, ha kevesebb bürokratikus szabály és feltételrendszer szerepel a javaslatban. Ennek megfelelően a törvényjavaslat általánosan minden bejelentés intézését előírja, és mentesíti az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert működtetőket attól, hogy az irányelv bonyolult hatályát megfejtve, emiatt sok esetben jogvitákat generálva, differenciáltan intézzék el a bejelentéseket.

Lényeges ezekkel összefüggésben kiemelnem, hogy a bejelentések legtöbb esetben hatósági ügy, büntetőeljárás, egyéb eljárás keretében vizsgálhatók ki érdemben. Emiatt a törvényjavaslat egyértelműen megerősíti azon szabályt, hogy a bejelentések vizsgálata, ha ennek jogszabályi feltételei fennállnak, ezen eljárások keretében valósuljon meg, az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert működtetők hatáskörük esetén járjanak el, egyéb esetben pedig végezzék el a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv részére a bejelentés áttételét.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Engedjék meg végül, hogy röviden a negyedik új szabályozási elemről beszéljek. Kétségtelenül a törvényjavaslat legbonyolultabb része a bejelentők védelmére vonatkozó szabályozás, amely nem jószántunkból, hanem az irányelv szabályainak való legteljesebb megfelelés érdekében lett az önök előtt szereplő bonyolultsággal rendezve.

Az irányelv széles védelmet ír elő arra az esetre, ha az irányelv hatálya alá tartozó jogsértésre vonatkozó információt jelent be a bejelentő. A védelem több elemét részletezi az irányelv. Ilyen különösen a megtorlás tilalma, azaz, hogy a bejelentés megtétele miatt nem érheti hátrány a bejelentőt, nem lehet emiatt a fizetését csökkenteni vagy felmenteni a bejelentés megtétele miatt. A védelem részét képezi továbbá a bejelentőt illető költségmentesség az őt érintő hatósági és bírósági eljárásokban, a felelősségmentesség az általa bejelentett információkkal összefüggésben.

Az irányelv a bejelentők védelmét az általa megállapított tárgyi és személyi hatály keretei között várja el. A törvényjavaslat ezeket a szabályozási elemeket átveszi az irányelvből, ugyanakkor az a célja, hogy ezeket a komplex szabályokat ne a bejelentések intézése keretében, hanem kizárólag akkor kelljen alkalmazni, ha a bejelentés miatt jogvita keletkezik a bejelentő és mások között, azaz például a bejelentőt felmenti a foglalkoztatója vagy csökkenti a fizetését. Ezekben az eljárásokban a bíróságoknak, eljáró hatóságoknak lesz az a dolga, hogy a feltételek meglétét vizsgálja, és a bejelentők védelmére vonatkozó szabályokat alkalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat nem a bejelentett esetek miatti büntetésről, hanem a bejelentők védelméről szól. A kormány Brüsszellel szemben fontosnak tartja azt is, hogy az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtott bejelentések bejelentői is az új bejelentési rendszert használhassák, így a törvényjavaslat ennek keretét is megteremti.

A jogharmonizációs kötelezettségünkre is tekintettel kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)