GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon tanulságos a mai reggel. De nem azzal kezdeném, hogy mit mondott Matolcsy György, hanem hogy nincs itt a kormány. Egyetlen bársonyszékben sem ül senki. Itt van a jegybank éves beszámolója, tiszteletét teszi az Orbán-kormány korábbi gazdasági minisztere, aki egyébként már az első Orbán-kormányban is miniszteri pozíciót töltött be, hat gazdasági tárca van az Orbán-kormányban  azt hiszem, ez is egyfajta inflációs világrekord , és sehol senki, se a pénzügyminiszter, se az államtitkára, se a számos gazdasági miniszter, a sok-sok államtitkár, a helyettes államtitkár, az ilyen-olyan államtitkár, senki nem jött el meghallgatni a jegybankelnök beszámolóját. Egyébként ez pontosan azt jelzi, azt a fajta érdekellentétet vagy nézetkülönbséget fémjelzi és erősíti meg, amiről egyébként Matolcsy György az imént beszélt is, hogy alapvető nézetkülönbség van az Orbán-kormány és a jegybank politikája között. Különben itt lenne valaki, és azt mondaná, hogy Matolcsy Györgynek nincs igaza, vagy máshogyan látjuk vagy ehhez hasonló, de még a vitára sincsen ez ügyben lehetőség.

Nagyon-nagyon fontos mondatok hangzottak el, de hadd kezdjem el azzal az érdemi mondandómat, hogy itt elhangzott, hogy például a Covid-válságot milyen jól kezelte a kormány. Ahol 50 ezer halott van, ott egyszerűen nem tudom, hogy miről beszélünk, hogy jól kezeltünk egy válságot; az 45 ezer gyász, a sok-sok tízezer magyar családnak és az összes hozzátartozójának okozott mérhetetlen fájdalmat. És most ezt elintézzük egy vállrándítással, hogy jól kezeltük a válságot. Nem, az Orbán-kormány rosszul kezelte a Covid-válságot.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Elhangzott Matolcsy György beszámolójában olyan vélemény, hogy 2008-09-ben rosszul kezeltek egy válságot, bezzeg 2010-től hogy meglendültek a dolgok. Szeretném jelezni, hogy 2008 nyarán, a válság kitörése előtt 4 százalékos volt a magyar gazdasági növekedés, már 4 százalék környékére lement a költségvetés hiánya, a forint árfolyama pedig nagyjából 100 forinttal volt erősebb, mint jelenleg. Úgyhogy ez ügyben, azt hiszem, az Orbán-kormánynak kevés olyan érve van, amit a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok szemére vethetne.

(11.00)

Egyébként Orbán Viktor 2010-ben itt a parlamentben köszönte meg a válságkezelő kormány tevékenységét. Úgyhogy lassan már el kellene dönteni, 13 évvel a történtek után, hogy akkor jól kezeltüke a válságot a Fidesz szerint vagy nem. Mi úgy gondoljuk, hogy jól kezeltük a válságot.

Nagyon furcsa politikai megítélése van ezek szerint  szintén erre tért ki a jegybankelnök úr  a 2002-es száznapos programnak. Ő azt mondta, hogy az egy hibás döntés volt. Akkor meg nem értem, hogy az Orbán-kormány, a Fidesz és a KDNP frakciói miért mondják el sokszor itt az Országgyűlésben, hogy ők bizony visszaadták a 13. havi nyugdíjat, és ők erre nagyon büszkék. Hát, a száznapos program egyik döntő eleme volt a 13. havi nyugdíj bevezetése. Most akkor szintén egy kommunikációs és politikai vitához érkeztünk, miszerint az a kormány Matolcsy György szerint rosszul tette, hogy a válságig hét éven át adta a 13. havi nyugdíjat, az Orbán-kormány meg ezek szerint jól tette, hogy 2010-től több mint tíz évig nem adta vissza a 13. havi nyugdíjat, az utolsó egy-két évben pedig visszaadta. Akkor lassan már el kellene dönteni, hogy ez jó döntés vagy nem jó döntés.

Nagyon-nagyon fontosnak tartom azt is, hogy amikor Matolcsy György arról beszél, hogy visszatértek a hetvenes évek, az az egyik legsúlyosabb állítása a jegybankelnöknek, azt ugyanis általában a politikai és a közgazdasági szakirodalom a brezsnyevi pangás időszakának szokta leírni. Tehát ha visszatértünk a hetvenes évekhez, az azt jelenti, hogy a magyar gazdaság nagyjából egy évtizedes  ahogy ezt egyébként Matolcsy György jelezte is  válságnak néz elébe. Ez egy nagyon durva állítás a jegybankelnök úr részéről, de azt gondolom, nyilván látja azokat a számokat és adatokat, amelyekre ezt alapozza.

Amikor arról beszélt a jegybankelnök, hogy Magyarország csapdában van, pénzügyi csapdában van, válságban van és stagflációban van, akkor itt nagyon-nagyon kemény, kőkemény kritikát fogalmaz meg az Orbán-kormánnyal szemben. Én is külön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Matolcsy György most először személyében támadta Orbán Viktor miniszterelnököt. Nem általában csak arról beszélt, hogy a kormány meg a jegybank bizonyos nagy stratégiai kérdéseket máshogy értékel, de ez nem érinti alapvetően a harmonikus együttműködést. Nem, itt kőkemény kritika címzettje volt a miniszterelnök, például annak kapcsán, hogy ő például átnyújtott a miniszterelnöknek egy energiahatékonysági fejlődési pályát célzó dokumentumot, amit konkrétan lesöpört a miniszterelnök, és ezzel szerinte a miniszterelnök kárt is okozott az országnak.

Nagyon nagy hiba volt az elmúlt években és már 2010-től is, hogy az Orbán-kormány gyakorlatilag elvetette az euró bevezetésének lehetőségét. Sajnos, a jegybank ez ügyben nem volt elég markáns állásponton, hogy kiállt volna amellett, hogy a magyar fizetőeszközt, a jelenlegi meglehetősen bizonytalan státuszú és stabilitású fizetőeszközt az euróra váltsa. Amikor Matolcsy György az imént a beszámolójában azt mondta, hogy Horvátország kilőtt  szó szerint idéztem őt, ha jól emlékszem , akkor többek között arra célzott, hogy az euró bevezetésével erőteljesen stabilizálódik a horvát pénzügyi rendszer, és nyilván a gazdasági kapcsolataik, valamint az ottani bérek is ennek megfelelően rendeződnek és stabilizálódnak. Igaz, ahhoz, hogy a forintot felválthassa az euró, egy alapvető szemléleten is változtatni kellett volna, például 2010 nyarán nem kellett volna Kósa Lajosnak és másoknak államcsőddel riogatni, hogy a forint azonnal bezuhanjon. Most azzal a gyanúperrel is élek, kicsit óvatosan, de talán az óvatosságnál nagyobb bátorsággal, hogy egy-egy ilyen bejelentés bizonyos shortolásokra is lehetőséget adott azoknak, akik ezeknek az információknak vagy mondandóknak a birtokában voltak.

A magyar pénzügyi helyzetre, ami jelenleg kialakult, nagyon súlyosan rányomja bélyegét az Európa-rekorder magyar infláció. A mai friss inflációs adat is azt jelzi, hogy az infláció bizony beragadt, nem nagyon fog csökkenni. Azt gondolom a mostani szám alapján, hogy ha a háború folytatódik és nem érkeznek meg az uniós pénzek, akkor ez minimum két számjegyű marad az év végéig is. S ne legyen kétségünk afelől, hogy ha az infláció csökkenni fog, az sem azt jelenti, hogy a mostani 1000 forintos kenyér ára vissza fog menni 900, 800 vagy nem tudom hány forintra, lesz az 1300 is, csak nem olyan ütemben fog nőni az ára az infláció esetleges csökkenésének következtében, mint ahogy eljutott az 1000 forintig. De a növekedés változatlan lesz.

Nagyon-nagyon fontos lenne tudni  s ez ügyben alelnök urat is szeretném kérdezni tisztelettel , hogy mi a jegybank terve, hogyan próbálja az inflációt mérsékelni. Hiszen az infláció mérséklése  s most már azt kell mondjam, hogy a Rákosi-korszakhoz méltó infláció mérséklése  olyan stratégiai kérdés, hogy ebben nagyon-nagyon fontos gazdaságpolitikai döntéseket is kell hozni, igaz, hogy nem elsősorban önöknek, hanem a kormánynak, de gondolom, hogy a párbeszéd még létezik a két intézmény között.

Miről lesz itt szó? Csak kérdéseket teszek föl, nem állítok. Például csökkenni fognak a bérek? Megszűnik az ekkora bérkiáramlás? Vagy nem lesz nyugdíjemelés az infláció mértékében? Lesze keresletcsökkentés, szándékosan azért, hogy az inflációt is csökkenteni lehessen? Ezek nagyon-nagyon fontos kérdések, és azt gondolom, hogy ezekre a kérdésekre, de legalábbis a válaszokra minden magyar ember nagyon-nagyon kíváncsi lesz.

Arra is fölhívnám a figyelmet, hogy műhibákról beszélt Matolcsy György. Ez azt jelenti, hogy olyan hibákat követett el az Orbán-kormány, amelyekről előre lehetett volna tudni, hogy ha azokat a lépéseket nem teszik meg, akkor csökkenhetett volna az infláció, és a magyar gazdaság stabil növekedési pályán maradhatott volna. Egyébként itt egy zárójeles megjegyzést is hadd tegyek: már csak azért is nagyon furcsa összehasonlítani a 2002-2010 közötti pénzügyi és gazdasági helyzetet a 2010 utáni lassan másfél évtizeddel, mert Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. 2005-06-07-08 környékén hol volt annyi európai uniós pénz, mint amennyi azóta beáramlott ebbe az országba? Mire az Orbán-kormány megérkezett 2010-ben, egy amúgy is gazdasági konjunktúrába, egyszerűen elkezdett ömleni a pénz a magyar gazdaságba. Ez a 2004 utáni kormányoknak, de főleg a 2002 utáni kormányoknak még vagy egyáltalán nem, vagy csak minimálisan adatott meg. Ezzel a rengeteg pénzzel rosszul sáfárkodott az Orbán-kormány, ez már nagyjából kijelenthető.

Tudom, sokan azt fogják mondani, hogy a választások és a választók ezt visszaigazolták, de erre azt tudom mondani, hogy ezeket a választásokat is valaki vagy demokratikusnak tekinti, vagy nem, s akkor a médiaviszonyokról, az igazságszolgáltatás viszonyairól vagy a választási rendszer átalakításáról beszélek, meg arról, hogy többek között azért nem érkeznek meg az uniós pénzek, mert Magyarországot nem tekintik jogállamnak. Ez ügyben is érdeklődnék jegybankalelnök úrnál, hogy hogyan próbálják ösztökélni az Orbán-kormányt arra, hogy tegye meg azokat a jogállami lépéseket, hogy megérkezzenek az uniós pénzek. A magyar gazdaságnak létszükséglete az, hogy ezek a források ideérkezzenek, de az Orbán-kormány szemmel láthatóan semmit nem tesz annak érdekében, hogy ezek a zárolt összegek megérkezzenek Magyarországra.

Elhangzottak itt kormánypárti képviselőktől  s erre még gyorsan kitérnék  az energiaárak, a gazdaság, az infláció meg a szankciók. Akkor elmondom nyolcvankettedszer, hogy az összes szankciót egyetlenegy magyar ember szavazta meg, és őt úgy hívják, hogy Orbán Viktor. Tehát ha ő azt mondja, hogy a szankciók rosszak és hibásak, akkor csak saját magát hibáztathatja. Az infláció és az energiaár-emelés már jóval a háború előtt megkezdődött, ez az igazság. Egyébként pedig mi vesszük legdrágábban az orosz gázt, ami az egyéb hitelkamatokkal, amik már terhelik a magyar gazdaságot, brutális terhet jelent a magyar költségvetésre nézve. Ezen is változtatni kellene.

(11.10)

Összességében: az Orbán-kormány vakvágányra vezette Magyarországot, egy válságba csúszunk bele, amit most már a jegybankelnök úr is erősen kifejtett. Kétségtelen, önkritikai elemek ebben a beszédben nem voltak, bár bőven lett volna oka rá, hogy ezt megtegye; ő is felelős azért, hogy ez a helyzet kialakult. Én értem, hogy a jegybankelnök úr mandátuma elérhető látóhatárban le fog járni, és ezért a szakmai arcvesztést elkerülendő végre őszintén elmondja, hogy mit gondol az Orbán-kormányról, de ettől még a magyarok nem fognak jobban aludni. A válság itt van velünk, és erről az Orbán-kormány tehet. Köszönöm a figyelmet. (Taps a DK és az MSZP soraiban.)