DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk lévő T/2667. számú törvényjavaslatról szóló bizottsági beszámolót nem kezdhetem mással, mint hogy a tavalyi év végén még egyáltalán nem volt biztos az, hogy ennek a költségvetésnek a módosítására a kormány saját hatáskörében foge megoldást találni, vagy pedig ez a parlament előtt fog megtörténni. Éppen ezért a Költségvetési Bizottság a tavalyi év végén úgy döntött, hogy amennyiben lehetőség van rá, akkor megkéri a Pénzügyminisztériumot arra, hogy számoljon be arról, hogy a kormány hogyan tervezi a költségvetés módosítását, és erre a bizottsági ülésre sor is került ennek az évnek az elején.

Azonban miután a kormány úgy döntött, hogy a parlament elé is tárja a költségvetés módosítását, ezért a bizottság kétszer is tárgyalta, és eléggé hosszú időt foglalkozott azzal, hogy a költségvetés módosításáról pontos információkat találjon. S nemcsak a bizottság, hanem természetes módon a Költségvetési Tanács is elvégezte a költségvetés módosításával kapcsolatos feladatát.

Nagyon fontos elmondani, hogy ebben a kérdésben a költségvetési törvényt a Költségvetési Bizottságon kívül még a Gazdasági Bizottság tárgyalta meg. Mind a két helyen megállapításra került, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egyégébe, s megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

Most pedig a tárgyaló bizottságok véleményeit fogom elmondani, annak megfelelően, hogy csak olyan dolgok hangozhatnak el itt, a Ház előtt, amik a bizottsági ülésen is elhangzottak.

A Költségvetési Bizottság véleménye. A sajnálatos módon elhúzódó orosz-ukrán háború, az elhibázott szankciók és a kialakult energiaválság miatt Európát recesszió fenyegeti. Ma már a szakértői becslések is mindösszesen 0,3 százalékos növekedést prognosztizálnak az Európai Unió egészének. A magyar terv ettől továbbra is ambiciózusabb, hiszen a mostani módosítás is 1,5 százalékos növekedéssel tervez.

Egyértelművé vált, hogy az új gazdasági körülményekhez hozzá kell igazítani a költségvetést, hiszen a kisebb növekedés mellett nagyobb a bizonytalanság. Ilyen helyzetben kellett felállítani azokat a prioritásokat, amelyeket fontosnak tartunk és meg kívánunk őrizni, ugyanis nem szabad hagyni, hogy az elért eredményeinket egy olyan háború, amihez Magyarországnak semmi köze, veszélybe sodorja. Ennek tudatában a kormány elkötelezte magát a rezsivédelem, a korábban létrehozott egymillió új munkahely megőrzése, valamint a nyugellátások és a családtámogatási rendszerek megőrzése, bővítése mellett.

A háború egyúttal rávilágított arra is, hogy Magyarország biztonságát tovább kell erősíteni. Így a honvédelem továbbra is kiemelt hangsúlyt kap a költségvetésben, hiszen idén több mint 50 százalékkal, közel 482 milliárd forinttal több forrás jut a haza védelmére. Ez azt jelenti, hogy a honvédelmi kiadások 2010-hez viszonyítva több mint hatszorosára, mintegy 1395 milliárd forintra nőnek.

A benyújtott törvénymódosítás eredményeként a kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya 2023-ban a nemzeti össztermék arányában 3,9 százalékra módosul.

A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány a központi tartalékot is megemelte. Ezenfelül a nyugdíjkiadások és a kamatkiadások is számottevően magasabbak lesznek, mint az eredeti költségvetésben.

Az állam működése tekintetében továbbra is nullszaldós a költségvetés, tehát a közszolgáltatások költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza. A gazdasági növekedés előmozdítása érdekében kizárólag a hazai felhalmozási és uniós fejlesztési költségvetések esetében keletkezik deficit.

A kormány kiemelt célnak tekinti, hogy amennyiben 2023-ban a nemzeti össztermék 1,5 százalék felett nőne, akkor a többletbevételt a hiány csökkentésére kell fordítani, szorgalmazva a 3 százalékos vagy az alatti hiánycél elérését. A nemzetiössztermék-arányos adósságráta 2023-ban is mérséklődik, a 2022. év végi 73,5 százalékról 2023 végére várhatóan 69,7 százalékra fog csökkenni.

Összefoglalva, a szomszédban zajló háború és az ahhoz kapcsolódó szankciók ellenére a kormány továbbra is elkötelezett az egyensúlyi mutatók javításában, a hiány- és adósságszint csökkentésében.

A Gazdasági Bizottság véleménye. A veszélyek korába léptünk. A járvány után most a háborúval és a nyomában járó gazdasági és energiaválsággal kell megküzdenünk. Az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika egész Európa gazdaságát válságba taszította. Elmondhatjuk, hogy a 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése. Magyarország energiaszámlája 7-ről 17 milliárd euróra nőtt. A Rezsivédelmi Alap azonban jelentős, több mint 2600 milliárd forintos forrást biztosít arra, hogy a családok, az állami intézmények és az önkormányzatok is hozzájárulást kapjanak a megnövekedett kiadásokhoz. A rezsitámogatást továbbra is minden magyar család számára megtartjuk az átlagfogyasztás erejéig.

A nemzetközi gazdasági és politikai környezet kihívásai ellenére Magyarország újabb fontos lépéseket tehet előre. A családtámogatások köre 2023-ban tovább bővül, így a 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló édesanyák mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól az átlagbér szintjéig. A költségvetés a 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is biztosítja, amely a 13. havi nyugdíjra is vonatkozni fog. 2023-ban a büdzsé 6150 milliárd forintot fordít a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra, ami a költségvetés legnagyobb tétele.

A költségvetésben kiemelt terület az életpályaprogramok folytatása is, így az oktatásban és az egészségügyben is béremelések valósulnak meg. Lényeges célunk a teljes foglalkoztatás fenntartása, a 2010 óta létrejött több mint egymillió új munkahely megvédése. A munkahelyvédelmi programokat ezért 2023-ban is folytatjuk, a munkát terhelő adókat pedig alacsonyan tartjuk.

Kiemelt célunk, hogy fenntartsuk a gazdasági növekedést, és tovább növekedjenek a Magyarországra érkező beruházások is. 2023-ban várhatóan 1,5 százalékkal bővül a magyar gazdaság, és célunk az, hogy az infláció mértékét az év végére egy számjegyűre leszorítsuk.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ennek fényében, a bizottsági véleményeket elmondva arra kérem önöket, hogy a bizottsági véleményeket meghallgatva a parlament a költségvetés módosítását fogadja el. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.10)