CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy megkésett beadvány és bizonyíték is egyben, bizonyíték arra, hogy Magyarországnak nincs felelős kormánya. Teljesen abszurd, hogy 2023. március végét írjuk, és ha a mai napon elfogadjuk, akkor ma lesz meg a módosított költségvetésünk, holott azok az okok, amik indokolttá tették és szükségessé tették a költségvetés módosítását, már hosszú-hosszú hónapok óta velünk vannak.

Azt gondolom, hogy Magyarországon jó ideje rendeleti kormányzás zajlik, és persze ez nagyon jó az uralkodó hatalomnak, majd ők megmondják, és jó napot. Ugyanakkor, azt gondolom, azzal, hogy önök kísérletet tettek arra, hogy megkerüljék az Országgyűlést, a magyar népképviselet legfontosabb szervét, az vérforraló. (Dr. Zsigmond Barna Pál: Itt vagyunk most!) Azt mondja képviselőtársam, hogy itt vagyunk most. A helyzet az, képviselő úr, lehet, hogy önök most itt vannak, de most 2023 márciusát írunk, ennek a vitának körülbelül 2022 novemberében-decemberében kellett volna lefolynia és nem 2023 márciusában. (Dr. Zsigmond Barna Pál: Most itt vagyunk.)  Nacsa Lőrinc: Most is.  Az elnök csenget.) Köszönöm, elnök úr.

Ugyanakkor tartozunk annyival a választóknak, hogy röviden elmondjuk, hogyan értékeljük a módosított költségvetést. Az egyik leginkább szembeszökő dolog, hogy az új költségvetésnek nem sikerült reagálnia az inflációra; persze leszámítva azt, hogy az 1000 milliárdos inflációs extraprofitot, a pluszadóbevételeket a kormány szeretné zsebre tenni. De ha már ott tartunk, hogy infláció, azt gondolom, nagyon fontos, hogy mondjuk ki, hogy nem háborús infláció van. Az infláció legfontosabb oka nem a háború, nem a mellettünk zajló, nagyon szomorú háborúban van, hanem elsősorban  természetesen a háborúnak is megvan a szerepe az inflációban , de pontosan tudjuk, hogy az infláció nagyobbik részét a Fidesz gazdaságpolitikája eredményezi, az ársapkák rendszere az, ami az infláción lökött egy nagyot, illetve az árfolyampolitika, illetve az, hogy a gazdaságpolitikájukban nem tudták növelni a Magyarországon dolgozó, működő cégeknek a termelékenységét.

De azt gondolom, hogy ennél még sokkal szomorúbb az, hogy ebben a költségvetésben nincs általános közszolgálati béremelés, nemhogy rendes béremelés, de még az inflációkövető béremelés sem valósul meg. Az oktatási dolgozóknak a már decemberben megígért 10 százalékon felül semmi sincs. Ez nagyon durva reálbércsökkenést jelent a számukra az idén is, és én azt gondolom, hogy ez nemcsak ebben az évben van így, és nemcsak tavalyra vonatkoztatva van így, hanem gyakorlatilag 2016 óta folyamatosan reálbércsökkenést kénytelenek elszenvedni pedagógusaink, azok a pedagógusaink, akik a mi gyerekeinket, az idősebb korosztálynak az unokáit nevelik, tanítják, felelősséget vállalnak, este, éjszaka dolgozatot javítanak. Azt gondolom, hogy ez egy akkora pofon a magyar versenyképességnek  csak azért fogalmazok így, hogy a közgazdászok is megértsék , ami teljes mértékben elfogadhatatlan.

Értem én, be kell hozni valahol a kínai akkumulátorgyáraknak adott 320 milliárdos segélyt, ugye, meg kellett venni a Vodafone-t, és hasonló ilyen rendkívül fontos  idézőjelben  kiadásokra kellett pénzt találni, ahelyett, hogy a szociális dolgozóknak megemeltük volna a bérét, hogy a pedagógusoknak megemeltük volna a bérét. Létrehoztak ugyan egy 514 milliárdos céltartalékot, ez azonban nagyon sok feladatnak a fedezetére szolgál, semmi garancia nincs arra, hogy ebből béremelésekre sor kerülhet. Megállapíthatjuk tehát, hogy az Európa-bajnok infláció következményeit az új költségvetés nem kezeli, ezzel lényegében megszorító politikát folytat.

(16.10)

Az energiaválság, a klíma- és ökológiai válság, a vízhiány és élelmiszerválság vagy a szociális válság területén sem látszik semmilyen reakció a valóságra, mintha egy elefántcsonttoronyban élnének, és csak a multimilliárdos befektetők és cégvezetők véleményét és érdekeit néznék. Ezért örülnek, amikor újabb külföldi beruházásokat sikerül sok száz milliárdnyi adóforintból idecsábítani, holott Magyarország már így is végletesen nyitott, végletesen kiszolgáltatott a globális piacoknak, szakadozó ellátási láncoknak és turbulenciáknak. A hazai, magyar gazdaság építését már teljesen elfelejtették, csak a multik mindenáron való idehozása maradt meg célként; az igazi öngyarmatosítás. Ezt most az akkumulátorgyártás kapcsán mindennap tapasztalhatjuk, amire az átírt költségvetésben is vannak pluszforrások, pedig meggyőződésünk, hogy nem lehet áruba bocsátani az egészséges környezetünket, nem lehet áruba bocsátani a gazdasági függetlenséget.

Viszont nincsenek pluszforrások a hazai fejlesztésekre, az energiahatékonysági épületfelújításokra vagy a vízvisszatartásra. Azt gondolom, pár nappal a víz világnapja után érdemes megjegyezni, hogy nemcsak szavakban kell védeni vizeinket, hanem a költségvetésben is kellett volna ezekre forrást biztosítani. Köszönöm szépen.