MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelen törvényjavaslat célja a Finn Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv megerősítése és kihirdetése.
Engedjék meg, hogy röviden áttekintsem a csatlakozási folyamat eddigi legfontosabb állomásait! Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, vagyis a NATO 2022. július 29-én az állam- és kormányfőinek madridi csúcstalálkozóján meghozott döntése alapján meghívta Finnországot és Svédországot az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére. A tagságról szóló bármilyen döntés a harminc szövetséges és a csatlakozni kívánó országok között születik meg. A csatlakozási tárgyalások sikeres lezárását követően a NATO jelenlegi részes államai a szövetségben kialakult gyakorlatnak és eljárásrendnek megfelelően Finnországra vonatkozó csatlakozási jegyzőkönyveket készítettek, amely jegyzőkönyvek tartalmazzák a jelenlegi tagállamok konszenzusos döntését az ország meghívásáról.
Az Észak-atlanti Tanács tagállamai 2022. július 5-én írták alá a Finn Köztársaságnak a szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyveket, ennek eredményeként kezdetét vehette a jegyzőkönyvek megerősítésének folyamata a NATO-tagállamokban. A csatlakozási jegyzőkönyvnek az összes jelenlegi tagország általi megerősítését, tehát hatálybalépését követően a NATO-főtitkár levél formájában hívja meg a jelölt államot az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásra. Ezután az új tagállamnak a jegyzőkönyvet megerősítő okirata vagy más, a saját alkotmánya és belső jogrendje szerint előírt irat letétbe helyezésére kerül a letéteményes állam, azaz az Amerikai Egyesült Államok kormányánál. Ezzel a meghívott állam, jelen esetben Finnország a NATO teljes jogú tagjává válik. A magyar kormány támogatja a beterjesztett törvényjavaslatot, ezzel a NATO északi irányú bővítését.
Tisztelt Ház! Finnország partnersége az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével közel harminc évre nyúlik vissza. 1995 óta szoros partneri viszonyt tart fenn a NATO-val, számos két- és többoldalú együttműködési programban vesz rész, és számottevően járult, illetve járul hozzá a NATO által vezetett béketámogató műveletek sikeréhez. Finnország 1995-ben csatlakozott a „Partnerség a békéért” programhoz, 1997-től pedig részt vesz az Euro-atlanti Partnerségi Tanácsban azzal a céllal, hogy előmozdítsa a gyakorlati együttműködést, a politikai és biztonsági párbeszédről folytatott tárgyalást és a bizalom kiépítését a szövetséggel és a partnerországokkal, emellett az 1990-es évek óta Finnország fokozatosan növelte a NATO-val való katonai együttműködést. A szövetség által vezetett műveletekben és missziókban való részvétel által a finn fegyveres erők átvették és alkalmazkodtak a NATO szabványaihoz, aminek eredményeképp a finn hadsereg ma már teljes mértékben képes együttműködni a szövetséggel. 2013 óta Finnország partnerországként továbbá részt vesz a NATO kollektív védelmi gyakorlatain.
A szövetség egy olyan országgal bővül, amely minden tekintetben megfelel a NATO-csatlakozás követelményeinek, ütőképes, egyben a NATO-tagállamok hadseregeivel való együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkezik, és osztja a NATO tagállamai által vallott értékeket is. Minderre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)