DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon fontos ez a vita, még akkor is, hogyha ellenzéki képviselőtársaim, néhányan közülük legalábbis, viccet próbálnak ebből csinálni. Tehát miről is szól ez a mai vita? Arról szól, hogy Finnország csatlakozik a legjelentősebb euroatlanti védelmi szövetséghez, és Magyarország támogatja Finnország csatlakozását.

Mi is ez a NATO? Tehát a NATO-ról essék néhány szó, hiszen valóban úgy tűnik, hogy önök nem értik pontosan, hogy mit jelent ez a közös euroatlanti védelmi szövetség.

Emlékezzünk vissza, hogy a rendszerváltozás után, miután megszűnt a varsói szövetség, akkor nemzeti konszenzus övezte azt, hogy Magyarország csatlakozzon a NATO-hoz, és 1999-ben csatlakoztunk, nagy nemzeti siker volt, és azóta Magyarország a NATO megbízható partnere. Ha megnézzük a NATO elmúlt 30 éves történetét, akkor láthatjuk azt, hogy hullámzó volt a teljesítmény. Mi a magunk részéről mindig mindent megtettünk, és minden misszióban erőnkön felül vettünk részt, de bizony nagy tagországok részéről nagyon sok kritika érte a NATO-t, hogy pontosan merrefelé tart. Emlékezzünk vissza, komoly viták voltak arról, hogy legyen egy közös európai védelmi szövetség is a NATO mellett. Ebben a helyzetben érte Európát, a NATO-t, az egész világot az orosz agresszió, és akkor döbbent rá mindenki, hogy milyen fontos érték a NATO, és milyen jó, hogy van ez a NATO, és milyen nagy szükség van ebben a biztonsági helyzetben rá. Új erőre kelt, ha úgy tetszik, a NATO az orosz agresszió után, és az európai és euroatlanti szövetségesek közösen álltak ki az orosz agresszió ellen és Ukrajna támogatása mellett.

Ebben a lelkületben értünk el a 2022. június 28-30. közötti időszakhoz, 30-án az új stratégiai koncepció megfogalmazásához. A madridi csúcson született a NATO új stratégiai koncepciója. Néhány elemet fölsorolnék ebből az alapelvek közül. Megállapította ez az új stratégiai koncepció, hogy Oroszország jelenti az első számú és legközvetlenebb fenyegetést, a terrorizmus a legkomolyabb nem állami szintű fenyegetést. A stratégiai koncepció a NATO történetében első alkalommal foglalkozik a Kína felemelkedése által jelentett biztonsági kihívásokkal; a „kihívások” szót használja. További kiemelt területek vannak itt a koncepcióban: a déli stratégiai irányból érkező kihívások, illegális migráció, kiber- és hibridfenyegetések, kollektív és nemzeti ellenálló képesség, a reziliencia fogalma, innováció, klímaváltozás, kooperatív biztonság, partnerségek. Tehát a NATO, ahogy mondja, 360 fokos megközelítéssel próbál ezekre a kihívásokra választ adni.

(17.20)

Egy új elrettentésről és védelmi berendezkedésről is szól, új haderőstruktúrára tesz javaslatot, tehát egy átfogó reformot szorgalmaz minden tagállamban, és Ukrajna hosszú távú támogatását pedig egy átfogó segítségnyújtási csomag keretén belül indítja el. Ennek a stratégiai koncepciónak szintén egyik legfontosabb eleme az, hogy meghívta a szövetségbe Finnországot és Svédországot, és ezért vagyunk ma itt, mert konszenzus övezte Finnország és Svédország csatlakozását, és mi is támogatjuk a magunk részéről. Ünnepnap a mai, és szeretettel köszöntöm Pertti Anttinen nagykövet urat is, Finnország nagykövetét, aki itt van velünk, és akivel kiváló a kapcsolatunk. Ezúton is el szeretném mondani, hogy azonos értékek mentén dolgozunk finn szövetségeseinkkel, a NATO-ban lévő tagállamok is azonos értékek mentén működnek együtt, és komoly hozzájárulás a NATO védelmi képességéhez Finnország csatlakozása, különösen a távoli észak jelentette biztonsági kihívásokra tekintettel.

Engedjék meg, hogy néhány pontban reagáljak az ellenzéki, baloldali fölvetésekre is. A Mi Hazánk esetében szerintem a nemzeti érdek ellen cselekszenek akkor, amikor azt mondják, hogy mi lépjünk ki a NATO-ból. Ez egy geopolitikai nihilizmus szerintem, és a magyar nemzeti érdekek ellen való cselekvés, azon túl, hogy háborút mi sem akarunk, és senki nem akar háborút; ebben talán egyetértünk.

Vadai Ágnessel sok mindenben egyetértek abban, amit mondott a NATO-ról; viszont nem a sértődésről beszélhetünk csak akkor, amikor finn és svéd politikusokról beszélünk, hanem bizony sok esetben finn és svéd politikusok megakadályozták a nekünk jogosan járó európai uniós forrásokat, tehát ezt is ki kell mindenképpen emelni, erről is szót kell ejteni, hogy itt nem csak ilyen sértődésről van szó vagy egyáltalán szóváltásról.

Az MSZP vonatkozásában: látom, el is ment az MSZP-s kolléga. Itt korrupcióról beszélt; nem tudom, hogy jutott eszébe itt a NATO kapcsán a korrupció, de ha valahol korrupció van, az Európai Parlamentben a baloldali szocialista frakcióban biztos, hogy van korrupció, nem is akármilyen; nem is kicsi, hanem nagy. Emlékezzünk vissza arra is, hogy a vagyonnyilatkozat vonatkozásában micsoda kétarcú politikát folytat az Európai Unió, az Európai Parlament akár.

A Jobbik vonatkozásában pedig sajnos nincs már itt Brenner Koloman JK-s képviselőtársunk. Hát, talán emlékeztetném őt arra, hogy 2010-ben Gyöngyösi elnök úr, a JK elnöke stratégiai partnernek nevezte Oroszországot, és 2014-ben pedig a JK elnöke kiállt a luhanszki és donyecki népszavazások mellett. Tehát ennyit a Jobbik hitelességéről, ha egyáltalán a „hitelesség” szó még értelmezhető a Jobbik vonatkozásában.

A Fidesz-frakció támogatja Finnország NATO-csatlakozását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)