RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Árnyékminiszter Úr! Tisztelt Ház! Ha megnézzük, hogy az önök árnyékkormánya, amikor még hatalomban volt, mennyit fordított a magyar egészségügyre, azt látjuk, hogy ez valahol 1100 milliárd forint környékén volt, most pedig valahol 2800 milliárd forint környékén járunk, tehát jóval magasabb, több mint két és félszerese vagy körülbelül két és félszerese az, amit most költünk egészségügyi ellátásra, mint önök.
Önök arról gondolkoztak, amikor kormányon voltak, az árnyékkormány tagjai kormányoztak Magyarországon, hogy hogyan is lehetne legalizálni a hálapénzt, hogyan lehetne bevezetni vizitdíjat meg kórházi napidíjat. Ez utóbbiról nemcsak filozofáltak, hanem törvényt is elfogadtak róla ön is lelkesen támogatta ezt , és a hálapénznél sem sikerült felszámolni a hálapénzrendszert.
Ezzel szemben ez a kormányzat olyan léptékű orvosibér-emelést valósított meg, amivel hetven év után a hálapénzt ki tudtuk vezetni az egészségügyi rendszerből. Ha volt valami, ami mindenki számára kellemetlen epizódot eredményezett az egészségügyben, az pontosan a hálapénz adása és kapása volt. Rossz volt a beteg részéről, a beteg hozzátartozói részéről, rossz volt az orvos részéről, az ápoló részéről, és rossz volt az egész egészségügyi rendszer részéről is ezt önök fenntartották, sőt, ahogy mondtam, még messze-messze, az ötvenes-hatvanas években indult el ennek az általános gyakorlata , mert torzította az egészségügyi ellátórendszert. Nem a beteg gyógyulása volt a cél, hanem sokaknak a hálapénz volt a motivációs eszköz, ezért rombolta ez az egészségügyet nemcsak éveken, nemcsak évtizedeken, hanem generációkon keresztül.
Most tudott eljönni az az idő, amikor olyan léptékű orvosibér-emelést tudtunk megvalósítani önök szerint ez rombolás természetesen, a hálapénzrendszert leromboltuk, de az egészségügyi rendszert igyekeztünk fejleszteni , ami érezhető léptékű volt. Önök mennyit adtak egy kezdő orvosnak, kedves árnyékminiszter úr, mennyit fizettek egy kezdő orvosnak alapbérként? 129 500 forintot. (Vigh László: Jézus Mária!) Most mennyit keres egy kezdő orvos, a rombolás korszakában a 129 500 helyett? 687 837 forintot. Egy húsz éve dolgozó orvosnak önök mennyi bruttó alapbért adtak, árnyékminiszter úr? 165 785 forintot. (Vigh László: Atyaúristen!) Most mennyit keres? 1 491 679 forintot. (Dr. Komáromi Zoltán: És a nővérek? Az elnök csenget.) Egy 41 éve dolgozó orvos az árnyékkormány időszakában mennyi pénzt vitt haza, mennyi volt a bruttó bére? 262 345 forint. Most mennyit kap? 2 380 057 forintot. Ez a rombolás önnek, tisztelt képviselő úr?! (Gréczy Zsolt: Az Antall-kormányéhoz képest. Dr. Komáromi Zoltán közbeszól. Az elnök csenget.)
Mégiscsak, ha már rombolás, ha már a rombolás szóról beszélt, el tudnánk menni közösen a svábhegyi gyermekkórházba? Nem, mert önök bezárták. El tudnánk menni közösen körbenézni, hogy milyen az állapota a kórháznak, mondjuk, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben? Nem, mert önök bezárták. (Dr. Komáromi Zoltán: Alkalmatlan volt. Közbeszólások a DK soraiból.) Meg tudnánk nézni a Szabolcs utcai kórházat? Ja, nem, önök bezárták.
Ön arról beszélt, hogy szülések, és mennyire fontos, hogy minél több helyen legyen szülés. Hát, mi volt a csúcsintézménye a magyar szülészetnek? Hova vitték a gyerekeket? Nekem is van ismerősöm, akinek egy kórházban elindult a szülés, de közben, mivel nagyon bonyolult volt, átvitték a Schöpf-Merei Kórházba, és ezért a gyermek élete megmenekült. És önök mit zártak be? A Schöpf-Merei Kórházat (Közbeszólások a DK soraiból. Az elnök csenget.), azt a helyet, ahova Budapestről és a környékéről, akinek kritikus volt az egészségi állapota, odament gyereket szülni. És most mehet oda? Nem. Miért? Mert önök bezárták. És ön beszél rombolásról?! (Dr. Komáromi Zoltán: Nem volt csúcsintézmény!)
Tisztelt képviselő úr, nem tudom most fejből kiszámolni, de ha azt a 16 ezer ágyat egymás tetejére tennénk, amely aktív ágyat önök megszüntettek, az milyen magas torony lenne, valószínűleg a legmagasabb építmény lenne Budapesten. És mit is beszéltek önök a terveikről a kampányban, ha már rombolás? Azt mondta László Imre, az ön által most feldicsért polgármester, hogy milyen jól áll az egészségügyhöz, milyen sok energiát fordít az egészségügyre. És mit mondott? Hogy a kórházak 45 százalékát be kell zárni. És ön erre hogy reagált? Annál még többet is erre mondta ön , ebben licitáltak egymásra, és ön beszél erről, tisztelt képviselő úr?!
Önök mit tettek az egészségügyi dolgozókkal? Mert azt mondta, hogy több egészségügyi dolgozó kellene, napról napra kevesebb az orvos Magyarországon, valami ilyesmit mondott. Önök 6 ezer egészségügyi dolgozót elbocsátottak, a mi kormányzásunk alatt 4 ezerrel több működési engedéllyel rendelkező orvos lett, mert már nem külföldre mennek, hanem Magyarországon dolgoznak. 4 ezerrel több orvos van Magyarországon, míg önök 6 ezer orvost és ápolót elbocsátottak tömegesen. Önök a várólistáról még nyilvántartást sem vezettek, tisztelt képviselő úr!
Ezzel szemben mi nemcsak az alapfinanszírozást növeltük, hanem a rezsiemelkedések miatt, azért, mert energiaválság van az egész világban, 55 milliárd forint többletforrást adtunk 2022 végén, és a földgáz- és energiaár-kompenzációra további 11,2 milliárd forintot, hogy az energiaválság idején is folyamatosan el tudják látni a betegeket a magyar kórházak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)