DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Megkerestem ezt a 2011-es mondatomat, hogy annak idején mit nyilatkoztam erről. Valóban, ez egy jól működő spanyol-belga-magyar uniós elnökség volt, és azt mondtam, hogy szakmailag tényleg csillagos ötös volt. Szeretném jelezni, hogy politikailag azért ez nem volt akkor sem tökéletes.
De mindenesetre még két dolgot szeretnék hozzátenni, mert szerintem fontos, hogy erre is emlékezzünk. A hármas elnökség közös programjában a gazdaságpolitika és a válságkezelés is a legfontosabb feladatok közé tartozott, illetve a magyar elnökség kiemelt feladatai között az európai külügyi szolgálat felállítására is azért szerintem érdemes továbbra is emlékeznünk és az európai szemeszter intézményének a beindítására is. Erre mondtam azt, hogy ha valamiben Magyarország nagyot alkotott, akkor azt kell mondjam, hogy ez valóban az európai szemeszter intézményének beindítása. Ne feledkezzünk el a 2020-as stratégia kidolgozásáról sem. De nyilvánvaló, hogy ehhez azért valóban az kell, hogy ebben a mostani elnökségben azért legyen egyfajta párbeszéd továbbra is az ellenzéki képviselőkkel.
No de konkrétan akkor erről a törvényjavaslatról. A javaslat az Európai Unió Tanácsa 2024 második félévi magyar elnökségével összefüggő feladatok ellátásával kapcsolatos jogszabály létrehozására irányul, és az indítvány szerint olyan munkavégzésre irányuló különös jogviszonyról van szó, ami csak a kormány rendeletében meghatározott szervnél foglalkoztatott személlyel létesíthető. Ezen túlmenően a javaslat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről ahogy ezt Juhász Hajnalka képviselőtársam is említette , valamint a közigazgatási rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvényt is módosítja. A változtatást a tapasztalattal rendelkező szakemberek egyetem tevékenységébe történő bevonásával indokolják, ennek értelmében az egyetemen vezetői megbízást a rektori cím kivételével mesteroktatói címet viselő is kaphat.
Az EU Tanácsának a 2024 év második felére vonatkozó magyar elnöksége kapcsán létrehozás előtt álló EU-elnökségi jogviszony kapcsán azonban vannak tisztázatlan kérdések, ezeket szeretném elmondani.
Az első. Az indoklás nem támasztja alá, hogy elsősorban miért meghívásos alapú a rendszer, és csak kivételes esetben pályázat alapján tölthetők be a jogviszonnyal járó pozíciók.
A második kérdés. A jogviszony betöltésének feltételei rendkívül általánosak, csak a nagyon alapvető kritériumok büntetlenség, cselekvőképesség, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, nemzetbiztonsági vizsgálat kerülnek rögzítésre. Ugyanakkor utalás van arra, hogy az iskolai végzettségre vonatkozó feltételeket majd kormányrendeletben szabályozzák, erről szintén nem tudunk meg többet a javaslatból. További kérdéseket vet fel, hogy a jogviszonyt elnyerők továbbra is kötelesek ellátni az eddigi kormányzati megbízásukat, és csak már meglévő munkájukon felül foglalkozhatnak az EU-elnökséggel járó feladatokkal.
(12.30)
De végül is számomra a legfurcsább mégiscsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetői pozíciójának elnyeréséhez fűződő könnyítés. Már eleve azt is nehéz megérteni, hogy ezt miért a magyar elnökséggel kapcsolatos jogviszonyt létrehozó törvényjavaslatban rejtik el. Nehéz ezt másképp értelmezni, mint hogy olyan kinevezés előkészítése zajlik, amely a jelenlegi feltételek mellett nem válhatott volna valóra. Ez egyes esetekben akár indokolt is lehet, de a tapasztalatok szerint ilyenkor sokkal inkább személyre szabott jogalkotás történik. Ezzel kapcsolatosan azonban szintén nem áll elegendő információ rendelkezésre. Tehát mindenféleképpen azt gondolom, dolgozni kell még azon, hogy ezt el tudjuk fogadni. Köszönöm szépen.