BALASSA PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Hallgatva a felszólalásokat, egy nagyon fontos dolgot elfelejtettek önök, ami, azt gondolom, hogy Magyarország számára egy óriási lehetőség és óriási dolog lesz. Jövőre olimpia éve lesz. Az Magyarországnak egy akkora lehetőség, hogy jövőre 2024. július 26-ától az olimpia éve, az olimpia mozgalma kezdődik. Ez üzenet mindannyiunknak, üzenet Magyarországnak, üzenet mindenkinek egy ilyen háborús helyzetben, amikor az olimpiai eszme a békére, az egységre buzdít mindenkit.
Mielőtt rátérnék a napirendre: tegnap az Európai Ügyek Bizottságában tárgyaltuk az európai szemeszterrel kapcsolatos ciklikusság napirendjét. Tudni kell, hogy 2011-ben a soros magyar kormány uniós vezetésével kapcsolatosan alakult ki az a hatos törvénycsomag, amely megalapította annak a jogát, annak a központi gazdasági jogalapját, amellyel elindult az európai szemeszter; hogy egy kicsit visszatekintsünk.
Húsz évvel az uniós csatlakozás után, 2024-ben Magyarország újra megkapja azt a lehetőséget, hogy az Európai Unió soros tagállamaként képviselje Európát, képviselje a magyar embereket. Én vitatkoznék a DK-val, mert Magyarország igenis képes arra, hogy képviselje a magyar embereket, de az nem mindegy, hogy milyen módon. Nekünk a becsületet, a tisztességet és a békét kell tükröznünk. Amikor önök sajnálatos módon folyamatos propagandakommunikációval határozati javaslatban hangulatkeltésre használnak egy olyan helyzetet, ahol véleményem szerint de nemcsak az én véleményem szerint, hanem minden magyar állampolgár és minden ember szerint ennek a háborúnak csak vesztesei vannak, áldozatok vannak, gyermekek, civilek, nem kellene orosz-ukrán határozati javaslatokat hangulatkeltésre felhasználni. Ezt nagyon fontosnak tartom elmondani.
De ha megnézzük a svéd uniós tanács elnökségének a 2023. január 1. és június 23. közötti vállalásait, akkor négy prioritást neveztek meg. Az első a biztonság, az egység, a versenyképesség, a zöldátállás és energiai átmenet, a demokratikus értékek, a jogállamiság és az alapértékek. Hát, az egységet Svédország irányába Magyarország nem mutatja ki, ezt azért itt szögezzük le gyorsan.
Magyarország 2024-ben majd Bulgáriától fogja átvenni a vezetést és Lengyelországnak fogja átadni. A 2011-es uniós elnökség tapasztalatai véleményem szerint azt mutatják, hogy a sikeres elnökséghez szerteágazó területekre van szükség, minőségi háttérmunkára. S nézve a jelen törvényjavaslatot, a személyi feltételek teljesítéséhez teremt meg jogszabályi hátteret, létrehozva az úgynevezett Európai Ügynökség elnökségi jogviszonyt. Az ilyen jogviszonnyal rendelkezők fogják ellátni például az Európai Unió Tanácsának munkacsoportja vagy előkészítő bizottsága elnöklési és elnökhelyettesi feladatát, valamint a szakértői koordinációs és ügykezelői feladatokat.
A törvény meghatározza az adott feladat ellátásához szükséges feltételeket, rögzíti az eljárásrendet, de a szabályozás elnagyoltan van megfogalmazva a javaslatban. Az is érdekes, amit előttem már képviselőtársam is jelzett, hogy az év végéig tart, de az ahhoz kapcsolódó jogviszony akár 2025. június 30-áig is tarthat. Ebben várom államtitkár úr válaszát, hogy miért van megjelölve 2025. június 30-a.
Amiről még muszáj említést tenni, az az ide nem illő szabályozás: a javaslat a törvények oldalvizén akár különleges lehetőséget biztosít az Orbán Viktor kedvencének számító Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, arra való hivatkozással, hogy az egyetem más felsőoktatási intézményekkel való összehasonlításban lényegesen nagyobb mértékben igényli a gyakorlati, szakmai tapasztalati oktatás keretében történő bemutatását, kiemelkedő, elsősorban gyakorlati szakmai tapasztalattal rendelkező szakember is kaphat vezetői megbízást. Ez a kivételezés a vonatkozó törvény alól elfogadhatatlan, s egyébként az indok sem helytálló. Elég csak a képzési és területi szempontból a szerteágazó műszaki felsőoktatási intézményeket említeni.
A magyar uniós elnökség sikere döntően azon múlik, hogy a kormány által prioritásként megjelölt témákban milyen előrelépést tudnak elérni. A 2011 első félévi elnökség ebből a szempontból sikeresnek mondható. Ekkor került sor első ízben az európai szemeszter alkalmazására, amiről már beszéltem, valamint a tagállamok megállapodtak az úgynevezett hatos törvénycsomagról is. Ez a siker azonban tartalmi szempontból ellentmondásos is. Az említett jogszabályok révén valósult meg az Európai Unió gazdasági kormányzása, közelebb kerülve így egy nemzetek feletti szuperállam létrehozásához is.
A sok tekintetben eltérő érdekű tagállamok közötti koordináláshoz Magyarország lehetőségei most sokkal rosszabbak, mint 2011-ben voltak. Az Orbán-kormány megnyilatkozásai, az uniós intézményekről kialakított ellenségkép, az EU Kínával és Oroszországgal közös nyilatkozatának megvétózása, Svédország NATO-csatlakozásának valódi indok nélküli halogatása is hozzájárult ahhoz, hogy az Orbán-kormány elszigetelődött az Unión belül. Az látszik, hogy egyre inkább távolodik az európai közös fellépéstől, a közös céljaitól, s nem mutat kompromisszumot, ami óriási probléma. Emiatt vannak még uniós támogatások befagyasztva, és emiatt nem működik érdemben a visegrádi csoport, amely által eddig a négy tagállam az érdekérvényesítés sikeres eszköze volt. Orbán Viktortól elfordultak a legrégebbi szövetségesei is. A kormány olyan rossz döntéseket hoz, ami ahhoz vezet, hogy hazánk kisodródik az Európai Közösségből, pedig Magyarország számára a békét és a biztonságot csakis Európa garantálja.
S ha megengedik, akkor elmondom, a Die Presse című konzervatív lap egyik cikkében előre bejelentett katasztrófának minősítette az esedékes magyar uniós elnökséget. Mindezzel együtt a Jobbik-Konzervatívok azt szeretné, hogy Magyarország az elnöksége során mind az Unió egésze, mind pedig saját valódi érdeke szempontjából a fontos témákat sikerre vigye. Ez lehetőség arra, hogy Orbán Viktor javítson azon a képen, amit most róla, így Magyarországról Európában kialakítottak. Köszönöm, hogy meghallgattak.