NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Mindjárt reagálnék majd Gréczy képviselő úrra is, mert tegnap volt a másodolvasatos vitája a finn és a svéd NATO-csatlakozásnak, nem ma ő úgy értelmezte, hogy ez ma van, csak erről beszélt, persze a törökökről kevésbé, arról a megállapodásról, ami ebben a törvényben van , meg volt egy általános vita is a finn és a svéd NATO-csatlakozásról, tegnap Finnországét meg is szavazta Magyarország.
A törökök elég nagyok és elég ügyesek ahhoz, hogy megvédjék a saját álláspontjukat, de a képviselők nem mondtak olyat, hogy nem támogatják Svédország NATO-tagságát. (Gréczy Zsolt közbeszól.) Nem mondtak ilyet, tehát ön egyszerűen nem mond igazat. Ha jól értjük a híreket, akkor feltételekhez szabták ezt az egészet. De hogyan is csodálkoznánk annak a Gyurcsány-pártnak a képviselői felszólalásán, amelyik pártelnök miniszterelnökként tudatosan leépítette és tönkretette a Magyar Honvédséget?! Hogyan is hihetnénk bármit Gréczy Zsoltnak, amikor a vas árában eladták a páncélozott járműveket, Iraknak olyan fegyvereket ajándékoztak, amik aztán az Iszlám Államnál kötöttek ki, amikor tudatosan leszerelték, leépítették a honvédség különböző képességeit, amikor csökkent a honvédség létszáma is, és amikor folyamatosan kivonták az összegeket a Magyar Honvédség fejlesztéséből, nem pedig bővítették, mint ahogy most látjuk! (Zsigó Róbert: Így van!)
Azt gondolom, hogy a 2002-2010 közötti kormányok történelmi bűne, hogy meggyengítették és a NATO egyik leggyengébb haderejűvé tették a magyar hadsereget. Pont ezért indult el 2010 óta a hadsereg fejlesztése. Például csak az idei évben 50 százalékkal többet költünk haderőfejlesztésre, mint a tavalyi évben nem mint 2010-ben, hanem mint a tavalyi évben , idén elérhetjük a védelmi kiadások GDP-arányos 2 százalékát, ami NATO-elvárás, folyamatosan erősödik képességben is, technológiában, technikában és emberállományban is a Magyar Honvédség.
Tisztelettel és köszönettel tartozunk a magyar katonáknak akár a nemzetközi missziókban, akár itthon, akár a migrációs nyomás megfékezésében, a határok védelmében, akár most, a háborús helyzetben lévő készenlétben is, de azt gondolom, akár beszélhetnénk az elmúlt 13 évből árvizekről, vörösiszap-katasztrófáról, ahol a rendvédelmi szervekkel együtt, a rendőrökkel együtt nagy helytállást tanúsítottak a magyar katonák. Köszönet érte. Kár, hogy önök aprópénzért kiárusították a fegyvereinket, a technológiáinkat, és ilyen módon elkótyavetyélték a honvédség eszközeit. Szerintünk ezt nem kellett volna.
Na de az előttünk lévő törvényjavaslatnak mi is a célja? Az a célja, hogy a Magyarország és Törökország közötti katonai megállapodást parlamenti eszközökkel is ratifikálja. Ennek az új katonai keretmegállapodásnak a megkötését a török fél kezdeményezte 2020-ban, felváltva ezzel a korábbi, még 1995-ben megkötött magyar-török bilaterális katonai képzést és a hadiipari együttműködést érintő egyezményt.
Az ilyen típusú kétoldalú megállapodásokat érdemes és talán szükséges is időről időre felülvizsgálni, reagálva az 1995 óta eltelt változásokra, tapasztalatokra. Azt láthatjuk, hogy nagyon sok változás történt 1995 óta a világunkban: megváltozott az európai biztonsági helyzet különböző módon, 1995 óta például a NATO-ban szövetségesek is vagyunk Törökországgal, egészen más kihívásokra kell most reagálni.
Mi ennek megfelelően a KDNP részéről üdvözöljük Törökország kezdeményezését, hiszen Magyarország és Törökország között szoros kapcsolat áll fönn, katonai szövetségesek vagyunk a NATO-ban, és Törökország az Európai Unió hivatalos tagjelöltje is. A hazánk és Törökország közötti kapcsolatot jellemzi az is, hogy a februári törökországi és szíriai földrengés után a magyar mentőalakulatok azonnal, az elsők között érkeztek a helyszínre. Magyarország 167 magyar szakembert küldött Törökországba 29 mentőkutyával, akik 35 ember életét tudták megmenteni. Ezt követően 120 tonna egészségügyi orvosi felszerelést szállított le hazánk a török egészségügyi ellátórendszer működőképességének támogatása érdekében. Továbbá Magyarország biztosítja a szükséges anyagi forrásokat a szír ortodox egyház Szent Péter- és Szent Pál-templomának újjáépítéséhez is a törökországi városban.
(Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.)
Magyarország és Törökország között élénk, dinamikus gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok vannak. 2022-ben rekordot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom, és immár csaknem száz török cég közel 2200 embert foglalkoztat Magyarországon. Törökország a régió stabil, megbízható regionális nagyhatalma fejlett, erős hadseregével, mely kulcsszerepet játszik az illegális migráció feltartóztatásában is a balkáni útvonalon, ezért a KDNP-frakció támogatja a Magyarország és Törökország közötti katonai keretmegállapodás kihirdetését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)