DR. VARGA ZS. ANDRÁS, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Alelnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy napirendre tűzték a Kúria elnökének a 2021-ről szóló beszámolóját, amely két fő témakörre koncentrál: a jogegység biztosítására és az önkormányzati normakontrollra.

Mielőtt belekezdenék, kérem, engedjék meg, hogy megköszönjem Magyarország Országgyűlésének azt a segítséget, amit a tavalyelőtti beszámolón, meghallgatáson ebben a teremben kértem: ez a közigazgatási másodfokú bírósági hatáskörökkel kapcsolatos anomália volt. A kérésem után az Országgyűlés módosította a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt és a kapcsolódó szabályokat, és ugyan ezt nem a jelenlegi beszámoló tárgyévében, 2021-ben éreztük, de 2022-ben már igen. Egész nyugalommal mondhatom, hogy ez helyre tette ezeket a hatásköröket, és azt a rettenetes terhelést, ami látszott a Kúria közigazgatási ügyszakában, megszüntette. Tehát még egyszer: a saját nevemben is, a közigazgatási kollégium nevében is és az egész Kúria nevében köszönöm szépen.

Ezt objektíve is mondom, mert ez a körülmény mutatja azt, hogy az egyes hatalmi ágak közötti közjogi együttműködés működhet normálisan is, és ilyen esetben minden intézmény, nyilván végső soron egész Magyarország nyer azon, ha az államhatalmi ágak között olyan kapcsolat van, mint amilyet Magyarország Alaptörvénye előír.

Tisztelt Ház! Ami a 2021. évi beszámolót illeti, ha megengedik, nem olvasom fel az elejétől a végéig, mindösszesen három elemet emelek ki belőle. Az első elem ugyan nem tartozik szorosan a beszámoló kötelező tárgyához, de ahhoz, hogy az Országgyűlés meg tudja ítélni a tevékenységünket, a hátteret is fel kell vázolni. A Kúria számára 2021 nem volt egyszerű év. Nyilván az a vezetőváltás, ami január 2-ával történt, várakozást jelentett, és ez kezdetben megnehezítette a Kúria munkáját; viszont úgy mehettünk el 2021 végén ítélkezési szünetre, hogy a kezdeti aggályokat sikerült a kölcsönös bizalom jegyében eloszlatni, és ez azért sikerült, mert feladatainkat annak fényében végeztük, hogy a Kúriának van elnöke, és nem az elnöknek van Kúriája. Ez adta a feladatainkhoz a helyes mértéket, és ennek szellemében törekedtünk az egyensúly megteremtésére Magyarország közjogi intézményeivel, a nemzetközi bírói fórumokkal és nem utolsósorban a bírói karral és a társhivatásrendekkel.

Ha szabad egyetlen mondat aktualitásra kitérni itt, ez a körülmény az, amiért intézményi oldalról nézve teljes nyugalommal várjuk annak a jogszabálynak a beterjesztését, amely Magyarország és az Európai Unió közötti megállapodás eredményeként született, ugyanis abban minket büntetni akartak, de azzal büntetnek, amit a Kúria maga is tesz: tudniillik a több mint 800 éves Kúria úgy működik, hogy annak van elnöke és nem az elnöknek Kúriája, tehát intézményi oldalon mi ezt teljesen aggálytalanul várjuk.

Szóval, a Kúria évében, 2021 végén nyugodt évet zárhattunk, és ez azért volt fontos, mert a következő év, 2022 választási év volt, ez pedig a Kúriának mint kizárólagos választási bíróságnak nagyon komoly felelősséget jelentett. Ha nem sikerült volna 2022-t nyugodtan kezdeni, akkor valószínű, hogy ez a választási ítélkezésre is negatív hatást gyakorolt volna.

A második kérdés, amiről szólni szeretnék, az önkormányzati normakontroll, amely a Kúria hagyományos, nagyon-nagyon régi hatásköre. A XIX. században már volt ilyen, de kétségtelen, hogy akkor tágabb körben, nemcsak a vármegyei közgyűlések határozataira vonatkozott, hanem a törvények alatti szintre általában. Ezért mondható, hogy a Kúria ellátott alkotmánybírósági feladatokat is, csakhogy akkor nem chartális alkotmányunk volt, hanem a törvények jelentették a történeti alkotmányt, ezért a törvényesség vizsgálata és az alkotmányosság vizsgálata ugyanazt jelentette. Mindenesetre ezt a Kúria végezte egészen 1896-ig, amikor a feladatot megörökölte a Királyi Közigazgatási Bíróság. Ilyen értelemben a Kúria az a közös törzs, amelyből ma két kinőtt ág látszik: a rendes bíróságok, élükön a Kúriával, illetve az Alkotmánybíróság. Nem véletlen ezért, hogy az önkormányzatokkal kapcsolatos hatáskör később is mozgott: 1989-1990-től az Alkotmánybíróság látta el a törvényességi és az alkotmányossági kontrollt is, majd az Alaptörvény hatálybalépésével az önkormányzatok tekintetében a törvényességi kontrollt visszakapta a Kúria, az alkotmányossági kontroll maradt az Alkotmánybíróságnál.

Tisztelt Országgyűlés! Ezt azért mondtam el ilyen hosszan, mert mindennek van egy olyan hatása, hogy ha felmerül egy önkormányzati rendelet alaptörvény-ellenessége, azt a Kúria nem bírálhatja el: vagy megtámadja az Alkotmánybíróságon, ha maga is észleli ezt, vagy pedig rábízza az érintett felekre, a főispánra, illetve az önkormányzatra vagy bárki másra, akivel szemben egy ilyen rendeletet alkalmaznak. Amit a Kúria tehet, az a szorosan vett törvényességi vizsgálata az önkormányzati rendeleteknek.

Itt egy nagyon érdekes fluktuáció tapasztalható. Vannak olyan évek, amikor több önkormányzati normakontrollügyben járunk el, van olyan, amikor kevesebb érkezik. 2021-ben sok volt, a korábbi évinek, a 2020-asnak szinte a kétszerese: 55 ügy érkezett, amelyek közül 17 bírói kezdeményezés, 37 kormányhivatali indítvány, egy pedig az előterjesztésre nem jogosult magánszemély indítványa volt. A növekedés okát abban látjuk, hogy az akkori kormánymegbízottak  jelenlegi főispánok  nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a 2021-ben fennállt különleges jogrendben végzett önkormányzati jogalkotás hogyan zajlik. Az önkormányzati tanács 2021-ben 35 ügyet fejezett be, amelyből 7 a korábbi évből, 2020-ból származott, 28 pedig 2021-es érkezésű volt. A 35 befejezésből 28 ügyben érdemi döntést hozott a Kúria, a többi 7 esetből 6 alkalommal az eljárás megszüntetésére, egyszer pedig az indítvány visszautasítására került sor.

(9.10)

Az ügyek között újdonság volt a közterület-használat szabályozása, vagyis az a megoldás, amikor a megfogyatkozott pénzügyi forrásokat különféle útdíjak kiszabásával kísérelte meg több önkormányzat pótolni. Ezt elsősorban a Pest Megyei Kormányhivatal, de néhány más megyei kormányhivatal is észlelte. Kétségtelen, ezt is el kell mondani, hogy az év vége felé egyszerűsödött a helyzet, mert az önkormányzatok, tapasztalva, hogy a Kúriának következetes a megsemmisítést kimondó gyakorlata, elkezdték hatályon kívül helyezni a rendeleteiket. Tehát ez volt a 2021. év önkormányzati tapasztalata.

Tisztelt Ház! A következő és egyben utolsó kérdés, amit szóban is szeretnék összefoglalni, a jogegység biztosításával kapcsolatos tevékenység. Mivel idén immár a negyedik évét kezdtük meg ennek az új jogegységi rendszernek, számunkra ez már nem annyira új. A beszámoló, a tárgyév szempontjából viszont 2021 újdonság volt, mert a korlátozott precedensrendszert, az ehhez kapcsolódó jogegységi panasz intézményét ugyan 2020 őszén, tulajdonképpen októberben kezdte el gyakorolni a Kúria, de 2020-ban nagyon kevés ügy volt, amit el is tudtunk bírálni. Erről tavaly beszámoltam már.

2021 viszont az első teljes év volt, amelyet ezért nem hivatalosan a jogegység évének is nevezünk. Míg a korábbi, 2020-as évben összesen hat jogegységi panaszt nyújtottak be, 2021-ben már 38 jogegységi panasz érkezett, aminek a szakágak szerinti megoszlása a következő: kilenc polgári, klasszikus polgári, hat gazdasági, 22 közigazgatási és egy munkajogi ügy. Büntetőügyben nem érkezett panasz a beszámolási időszakban. Ebben az évben a Kúria jogegységipanasz-tanácsa 26 ügyet fejezett be, míg az időszak végén 13 ügy maradt folyamatban.

A jogegységipanasz-eljárással kapcsolatban szükséges kiemelni, hogy a jogegység biztosítása elsősorban nem a panaszeljárásban, hanem a felülvizsgálati eljárásokban történik. Az eljárási törvényekben a Kúria közzétett határozataitól való eltérés a felülvizsgálat egyik lehetséges oka. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással tehát felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a jogosult. Ehhez képest a jogegységi panasz speciális jogorvoslati eljárás, amely a peres felek indítványára rájuk kiható módon járul hozzá a jogegység biztosításához. Nem elvi szinten, nem általában, hanem a konkrét, egyedi ügyben vizsgálja a jogegység kérdését. Ugyanakkor nem a panaszosnak a per tárgyává tett jog- és érdeksérelme kiküszöbölésére szolgál, hanem a közzétett határozattól való eltérés feloldását, a jogegység biztosítását célozza.

A tárgyévben, 2021-ben eljáró kilencfős jogegységipanasz-tanácsot a Kúria tanácselnökeiből összeállított, szenioritást tükröző névsorból egy algoritmus alapján kellett kijelölni a Bszi. szabályainak megfelelő összetételben.

Ezeknek a panaszoknak a hatására a Kúria maga is elkezdte átvizsgálni a saját gyakorlatát, és ahol azt tapasztaltuk, hogy eltérő ítéleteket, ügydöntő végzéseket tettünk közzé korábban a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, azt a tanácsok maguk kísérelték meg helyrehozni olyan módon, hogy jogegységi eljárást kezdeményeztek. 2021-ben a büntetőkollégium kettő, a közigazgatási kollégium kettő, a polgári kollégium nyolc jogegységi határozatot hozott, a közigazgatási és a polgári kollégium együtt további három közös jogegységi határozatot is hozott. Ehhez társult még a büntetőkollégium négy, a közigazgatási kollégium kettő és a polgári kollégium egy nem kötelező kollégiumi véleménye.

Tisztelt Országgyűlés! A tárgyévben hozott mindösszesen 40 jogegységi és jogegységipanasz-döntésünk száma is mutatja, hogy a Kúria működésének hangsúlya áttevődött a formális jogegységesítésre. Ezzel kapcsolatban egy vizsgálat is ért minket. A Velencei Bizottság az új intézményrendszert megvizsgálta, és úgy találta, hogy ez helyénvaló. Tehát a különféle jogrendszerek közötti közeledés részeként ez a korlátozott precedensrendszer összhangban áll az európai jogállamisági elvárásokkal.

Ezzel kapcsolatban mindösszesen egy lényeges észrevételt kapott a Kúria, vagy ha úgy tetszik, a Kúria és az Országgyűlés közösen: azt, hogy a kilencfős jogegységipanasz-tanácsot, amit előír a bírósági szervezeti törvény, mivel ez kevés, növelni kellene, nagyobb jogegységipanasz-tanács járjon el. Ezt megfogadtuk, és ugyan nem a tárgyévben, de 2022-től már 21 fős, tehát majdnem egy bizottsági méretű jogegységipanasz-tanács vizsgálja ezeket az ügyeket. A két állandó tanács, a két állandó 21 fős összetételben működő tanácsban a Kúria 17 rendes ítélkező tanácsának egy-egy tanácselnöke, a kollégiumvezetők és helyetteseik, a főtitkár, az elnökhelyettesek és az elnök vesznek részt. Erről egyébként a Velencei Bizottságot tájékoztattuk, és örömmel vették tudomásul, hogy az ajánlásukat a Kúria saját hatáskörben orvosolta. Kétségtelenül fenntartották, hogy jó lenne ezt törvényben is kimondani  várhatóan erre is egyszer sor kerül.

A másik észrevétel az volt, hogy rendben van, a felek bevonásával járó jogegységesítés, a jogegységipanasz-eljárás korrekt, jogállami, de még mindig létezett a klasszikus, 1998 óta ismert jogegységi eljárás és ezen belül is az a lehetősége a Kúriának, hogy ne csak az egymásnak ellentmondó ítéletek közötti kollíziót oldja fel, hanem úgymond a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében is hozhasson jogegységi határozatot. Ez a Velencei Bizottság álláspontja szerint a szocializmusból örökölt lehetőség, vagyis az, hogy a Kúria tulajdonképpen társjogalkotóként határozza meg a jogszabályok kötelező értelmét, ez legfelsőbb bíróságon nem helyénvaló, ha nincs konkrét ügy mögötte és nincs konkrét eltérés.

Az Országgyűlés elfogadta ezt az ajánlást, az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvény 2022. január 1-jétől ezt a régifajta jogegységi eljárást integrálta a jogegységipanasz-eljárásba akként, hogy immár a panasztanács dönthet úgy, hogy az ügyet az érintett kollégium kúriai bíró tagjaival kiegészülve tárgyalja vagy akár a Kúria teljes ülése elé utalja.

A jogegységi rendszerünk tehát most már tényleg minden próbált kiállna, különös tekintettel arra, hogy a felek a klasszikus, régi jogegységi eljárás helyébe lépő úgynevezett belső előzetes döntéshozatali eljárásból sincsenek már kizárva. Tehát a feleket tájékoztatjuk arról, hogy folyamatban van egy ilyen tanács által kezdeményezett eljárás, a felek észrevételt tehetnek, és ez biztosan így jó és így helyes. A mi munkánkat nem nehezíti, de a tisztességes eljáráshoz való jog biztosított azáltal, hogy  ha szabad így fogalmazni  nem a felek feje fölött zajlik mindez.

Kiemelten fontos, hogy 2021 vége előtt a panasztanács meghozta az első úgynevezett jogegységi hatályú határozatát. Ez azért nagyon lényeges, mert ez a magyar bíróságok és az Európai Unió Bírósága kapcsolatát is nagyon világosan meghatározta. Nevezetesen azt, hogy az Európai Unió jogát kell alkalmazni, és ha az Európai Unió Bírósága kötelező értelmezést ad, akkor a Kúria azokat a korábbi határozatait, amelyek ellentétben állnak az Európai Unió Bírósága újabb értelmezésével, megvizsgálja, és  ha szabad ilyet mondani  elveszi a korábbi határozatainak kötelező erejét.

(9.20)

Ez természetesen elsősorban nem az Európai Unió Bíróságának fontos, hanem a magyar feleknek. Tehát lényeges az, hogy ha a Bírósági Határozatok Gyűjteményébe belenéznek, akkor tudják, hogy amit ott találnak, az kötelező jogértelmezése vagy nem kötelező, korábbi  megint csak ha szabad ilyet mondani , immár jogtörténet. Nyilván, ha ez a magyar jog és az Európai Unió joga viszonylatában így működik, akkor így kell működnie a Kúria és az Alkotmánybíróság viszonylatában is. Tehát tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a bíróságok közötti alkotmányos párbeszédben kialakult egy olyan helyzet, amikor nincs intézményi konfliktus a Kúria és az Európai Unió Bírósága, a Kúria és az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint a Kúria és az Alkotmánybíróság között. Ez a jogegység az alkotmányosság tekintetében, de ha úgy tetszik, a jog uralma tekintetében is nagyon-nagyon lényeges eredmény.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezt viszonylag rövid idő alatt érte el a Kúria, amiért természetesen hálás vagyok bírótársaimnak és minden munkatársunknak. Ezt minden alkalommal, a teljes üléseken is meg szoktam köszönni, de úgy gondolom, nem baj, ha erről a tisztelt Házat is tájékoztatom.

Nagyon fontosak az eredményeink, amelyeket a Covid-járvány elleni védekezés közben durva kritikákat elviselve értünk el. Fontosak, mert a Kúria soha nem csak egy volt a közjogi intézmények közül. A Kúria lényegében az államalapítás óta létezik, és csak önkényuralmi korszakok szakították meg a működését. A Kúria nem önmagáért való intézmény volt soha, és ma sem az. A Kúria ünnepi teljes ülése emlékezett meg 2021. április 8-án működése helyreállításának 160. évfordulójáról.

Másfél évszázaddal ezelőtt a legfőbb bírói fórum visszaállítása történeti alkotmányunk vívmányainak helyreállítását, a hazai jogélet újraindítását is jelentette. Elengedhetetlen mérföldkő volt az 1867-es kiegyezés felé vezető úton. Ezt az örökséget hordozza ma is a Kúria, amely az idén 300 éves állandó ítélkező fórumként nem absztrakt intézmény, de nem is egy épület vagy egy bírói igazgatási szervezet, hanem a ma ítélkező kúriai bírák közössége. A feladataink pedig ma sem csekélyebbek, mint voltak több mint másfél évszázaddal, de akár 300 évvel, vagy az Aranybullától számított 800 évvel ezelőtt. Az összes alkotmányos és más közjogi intézménnyel együtt védelmeznünk kell Magyarország függetlenségét és alkotmányos önazonosságát.

Ehhez kérjük továbbra is a tisztelt Országgyűlés támogatását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Isten óvja a Kúriát és Magyarországot! (Taps a kormánypártok soraiban.)