SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Nem először vagyok kénytelen úgy kezdeni egy beszámolóról szóló beszédemet, felszólalásomat, hogy nulladik pontként arról kell szót ejtenünk, hogy akkor van értelme ennek a beszámolási rendszernek, akkor van értelme, hogy egy szakaszról, ami egy intézmény életében lezajlott, beszámol a felelős, és mi ezt megtárgyaljuk, véleményt fűzünk hozzá, megkritizáljuk, és esetleg jobbító tanáccsal látjuk el őket, szóval, akkor van ennek értelme, hogy ha a beszámolási időszakhoz képest a lehető legközelebb történik meg időben az a beszámolás és ennek a tárgyalása.

Hogy fordulhat elő az, hogy a 2021. évről szóló beszámolót majdnem másfél évvel később tárgyalunk itt? Már én azt is sokallom, hogy fél évbe tellett, mire tavaly nyáron ezt benyújtotta a Kúria elnöke, de azóta is eltelt újabb háromnegyed év, miközben az előbb hallhattuk, hogy például ősszel már az Igazságügyi Bizottság megtárgyalta, ugye, ott voltunk, jómagam is.

Én újra felhívnám a figyelmet arra, hogy ha ennek az egész rendszernek akarunk bármiféle súlyt adni, ha azt gondoljuk, hogy van annak gyakorlati haszna és értelme, hogy itt beszámoltassuk a különböző, erre törvényileg kötelezetteket, akkor annak a beszámolónak a lehető legközelebb kell történnie a beszámolási időszakhoz. Megint ott tartunk, mint korábban oly sokszor, hogy másfél évvel meg két évvel a történtek után fogunk bizonyos megjegyzéseket tenni az ügyekhez. De ez egyfajta nulladik pont, mondjuk így, ezt hallhatták már tőlem többször, és ma is majd még fogják hallani többször, mert a mai napunk ilyen, a 2021. évi beszámolók tárgyalása.

Ennél sokkal fontosabb probléma van. Probléma van az igazságszolgáltatással úgy egészében, probléma van a Kúriával. Ha emlékeznek rá, amikor Varga Zs. Andrást megválasztotta a fideszes többség itt a Házban, akkor a DK nemcsak hogy nem támogatta a kinevezését, hanem hosszan és minden fórumon igyekeztünk el is mondani, hogy miért nem támogatjuk. Azért nem támogatjuk, mert azt láttuk ebben  és a jelentés ezt megerősíti, és ami azóta történt, megerősít bennünket ebben , hogy a Fidesz által 2010 óta zajló hatalomgyakorlás egyik eleme, egy újabb építőkockája ez.

Miről is van szó? Arról van szó, hogy a Fidesz a 2010-es választások után nemcsak hogy a törvény által természetesen lehetőséget jelentő választási győzelem után elfoglalandó hatalmi pozíciókkal élt és foglalta el, hanem először a végrehajtó hatalmi ágnak azokat az intézményeit is, amelyeknek elvben pártatlanul kéne működnie, mint az ÁSZ és sorolhatnám, a NAIH, majd pedig rátette a kezét az igazságszolgáltatásra is.

Ennek a jelenlétével minket megtisztelő Varga Zs. András az eklatáns példája, hogy hogyan lehet egy Fidesz-kinevezett, egy, a Fidesz utasításait végrehajtó ember a Kúria elnöke, aki előtte mindenféle ítélkezési gyakorlat nélkül politikai kinevezettként lett alkotmánybíró, Polt Péternek, ha jól emlékszem, hat évig volt jobbkeze, aki szintén politikai kinevezett, mutatja, hogy kilenc évig, elképesztő, elképesztő karrier, ehhez is gratulálok. Tehát akkor, amikor megtörtént a kinevezése, illetve a megválasztása önnek, elmondtuk, hogy ez annak a jele, hogy a Fidesz elfoglalta az igazságszolgáltatást, és ez nem tűrhető. Ez egy demokráciában nem történhet meg. Itt van a vége a jogállamnak, az oly sokszor hangoztatott és önök által annyira nagyon hangoztatni szeretett jogállamnak, és ebből gond lesz, és ebből baj lesz, meglátják, hogy gond lesz.

(9.50)

Nagyon könnyű lenne abba a szerepbe helyezkedni, hogy „megmondtuk”, de hát mi a csudát csináljunk: megmondtuk. Abban a helyzetben van most Magyarország  és erről egy szó nem esik az ön beszámolójában, de még egy lábjegyzet sem , hogy tavaly nyár óta Brüsszel végre bekeményített, és azt mondta, hogy ha demokrácia vagy, akkor legyél demokrácia, Magyarország, illetve, ha szeretnél a közös pénzből részesülni, akkor bizony ám azokat a feltételeket teljesítsed, amiket a csatlakozáskor vállaltál, például, hogy jogállam van ebben az országban.

A brüsszeli, a külföldi kritikák egy jelentős része az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos, a bíróságokkal kapcsolatos, ezek politikai függetlenségével kapcsolatos; tehát az, ami ma zajlik, hogy Magyarország azért nem kap uniós forrásokat, mert a Fidesz elfoglalta az igazságügyi rendszert, az a mindennapi életünkbe beszüremkedő valóság, és ennek ön, tisztelt Varga Zs. András, a képviselője, az egyik eklatáns példája. Lesz még ma itt a Ház előtt olyan szereplő, akinek ugyanezt fogom mondani, mert nem egyedül van, de kétségtelen tény, hogy az ön által vezetett intézmény és önmaga ezt képviseli.

Sorolhatnánk a sok-sok kritikát, sorolhatnánk, hiszen jelenleg ott tartunk, hogy a kormány megpróbálja  nem önszántából, nem azért, mert azt gondolja a kormány, hogy szeretné megoldani ezeket a problémákat, szeretne újra jogállamot, szeretne újra nyugati értelemben is vett demokráciát, nemcsak az önök által definiált demokráciát építeni Magyarországon. Tehát a kormány megpróbálja valahogy korrigálni a korábbi ballépéseit, a korábbi tévedéseit, a korábbi hibáit, így aztán tudjuk, hogy januárban elkészült egy igazságügyi csomag, amely érintené a Kúria működését is, meg egyéb dolgokat is az igazságügyi rendszeren belül.

Most, március végén egészen pontosan annyit tudunk erről, hogy ez sem váltja be a hozzá fűzött kormányzati reményeket. Hogy mondjak konkrétumokat: az uniós problémák között ott van az, hogy meg kell erősíteni a kúriai bírók politikától való függetlenségét, a politikai befolyástól legyenek védettebbek. Az igazságügyi csomag nem érinti például önnek a mandátumát, illetve annak esetleges meghosszabbítását, tehát, hogy mi történik akkor, amikor önnek mint politikai kinevezettnek lejár a mandátuma, és utána hogyan választja meg az ön utódját a Ház. Brüsszel szerint nem elegendő ez a csomag arra, hogy megnyugodjunk afelől, hogy az utódja nem szintén politikai kinevezett lesz.

Nem erősíti ez a csomag az OBH szerepét. A jelentés nagyon minimálisan foglalkozik, talán fél oldalban foglalkozik az OBT-vel, illetve az OBH-val, nem jelentős a szerepe, miközben tudjuk, erről már a sajtóból is értesülhetünk, hogy milyen konfliktusok és viták nyíltak ki, különösen az OBT-vel, nyilvánvalóan. Ugye, ott indult a dolog, hogy az OBT nem is támogatta az ön kinevezését, nagyon helyesen, merthogy véleményezési jogkörrel rendelkezik, és aztán önök ilyen adok-kapok játszmába bonyolódtak, ön, illetve az OBT; Alkotmánybírósághoz fordult az etikai szabályzat kapcsán, mondván, hogy még akár az is felmerül, hogy nem is alkothat ilyet az OBT; és sorolhatnánk ezeket a lépéseit az elmúlt években, beleértve a beszámolóval érintett 2021-et is. Erre a beszámolója nem tér ki. Meg is értem, hogy nem tér ki, hiszen ezek olyan ügyek, amelyek kellemetlenek, mert mutatják azt, hogy itt bizony ám a Kúria és az ön szerepe átpolitizálódott; mutatja azt, amiről beszélünk, és ami most már brüsszeli szinten és nemzetközi szinten megjelenik, hogy az az igazságszolgáltatás, amelynek ön az egyik vezetője, az nem független a politikától.

Nem rendezi ez a bizonyos januári csomag  hogy hívjuk így , nem rendezi azt sem, hogy a nyugdíjba vonuló alkotmánybírák átáramolhatnake a Kúriára vagy sem. Ugye, a nyugdíjba vonuló alkotmánybírák politikai kinevezettek  a Fidesz által kinevezett alkotmánybírókról beszélünk, teljesen nyersen, nyíltan politikai kinevezettekről beszélünk , a terv az, hogy ők akkor menjenek át kúriai bírónak, természetesen, hiszen a Fidesz hatalomgyakorlásába abszolút illeszkedik; hozzá hű emberek végezzenek el egy másik feladatot majd, miután az Alkotmánybíróságtól távoztak. Most a javaslat januárban, ha jól értem, a januári csomag körülbelül azt próbálja tartalmazni, hogy aki már beadta a kérelmét vagy akinek elindult a folyamata, az hadd mehessen már át, és legfeljebb új jelentkező ne legyen. Ha jól tudom, hat bírót érint ez vagy hat korábbi alkotmánybírót.

Továbbra is azt mondja Brüsszel, hogy az ügyek kiszignálása nem automatikusan, nem politikai ráhatás nélkül történik. Értem én, most a beszámolóban is hallhattuk öntől, hogy milyen mechanizmussal próbálják vagy próbálta magyarázni azt, hogy hogyan működik ez ön szerint; ehhez képest minden olyan szereplő, aki akár rálát erre, akár külső szemlélőként vizsgálja, azt mondja, hogy ez bizony ám nem független a politikai ráhatástól.

Tudok önnek mondani, látom a csodálkozó arcát, ezért hadd mondjak konkrét példát is a DK életéből, amikor az MTI-t, pontosabban a közmédiát pereltük több esetben, mert nem volt hajlandó közzétenni olyan közleményeket, szerződéses viszony ellenére sem, amelyekben negatív állítást fogalmaztunk meg Mészáros Lőrincről, Tiborcz Istvánról, és még sorolhatnám. Perre mentünk, és első fokon vesztett is a közmédia minden adott ügyben, minden perben  három ilyen per volt , és hogy, hogy nem, áthelyezték az egész ügyet Szolnokra, és attól kezdve Szolnokon jártak el  az egész igazságszolgáltatásról beszélek , Szolnokon történtek a következő lépések. Hogy, hogy nem, azokat mind el is vesztettük, aztán a Kúrián is természetesen, tehát a Kúria elkaszálta a végén a dolgokat.

Tehát teljesen világosan látszik az, hogy működik az a mechanizmus, amiről mindannyian tudunk ebben az országban, hogy vannak politikailag megbízható bírók, vannak politikailag megbízható bírói tanácsok, oda lehet kihelyezni, áthelyezni ügyeket, és ebben a Kúria vezető szerepet játszik, a Kúria koordinációja és az ön szerepe ebben vezető jellegű.

Egy szó, mint száz, ez a jelentés tartalmaz talán egy olyan fél oldalt a legvégén, jól a végére tette, hogy mik voltak a céljai 2021-ben: „Célok és elért eredmények”. Ebben a „Célok és elért eredmények” részben fél oldalban minden szép és jó szerepel, csak éppen az nem, hogy fenntartsunk vagy működtessünk egy jogállamot. Ha az lett volna benne, akkor legalább tudnám mondani, hogy na, ott akkor konkrétan a beszámoló hazudik is, merthogy konkrétan nem történt ennek a célnak érdekében semmilyen lépés, sőt ezzel ellentétes történt.

Még ez sem szerepel benne, tehát még azt sem tudom mondani, hogy legalább a célok tekintetében valamiféle közös vonalat tudnánk találni, valamiféle megegyezés lehetne abban, hogy ön, illetve az ön által vezetett csapat és a DK mit gondol arról, hogy hogyan néz ki egy demokratikus jogállamban az igazságszolgáltatás, vagy hogyan működik egy jogállam. Célok szintjén sem tudunk együttműködni, ezért aztán, természetesen, ahogy tavaly, idén sem tudjuk elfogadni a Kúria beszámolóját erre az évre vonatkozóan. Köszönöm szépen.