DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Három, rendkívül fontos beszámoló fekszik az Országgyűlés asztalán: a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, valamint a legfőbb ügyész beszámolója, mind olyanok, amelyek Magyarország és az Európai Unió viszonyát alapvetően meghatározzák, különösen arra tekintettel, hogy ezeknek a szerveknek a függetlensége alapvető fontosságú az uniós források megszerzése szempontjából. Így nemcsak arra tekintettel kell vizsgálni ezeket a beszámolókat, hogy egyébként a magyar Országgyűlés elégedette ezen szervek teljesítményével, mert bár a kormánypártokon kívül nyilván senki sem az, a beszámolók érdemi bírálatára, és főleg valamiféle érdemi, pozitív változás elérésére az Országgyűlésen belül nincs lehetőség.

Arra tekintettel viszont fontos megvizsgálni ezeket a beszámolókat, hogy az Unió részletes jogállamisági kritikát fogalmazott meg ezekkel a szervekkel, különösen azok rossz és jogállami körülményekhez nem méltó működésével kapcsolatban. Ez egyrészt azért fontos, mert Magyarország önként csatlakozott az Európai Unióhoz, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy az évezredes európai jogfejlődés eredményeként létrejött jogi normákat tiszteletben tartja, vállalva azt is, hogy ezek megsértése negatív következményekkel, szankciókkal járhat. Másrészt pedig azért, mert 2010 óta olyan szerv mondott véleményt ezekről az intézményekről, amely nincs a fideszes többség irányítása alatt, véleményét a teljes uniós polgárság képviseletében alkotja meg. A beszámolót így tehát úgy kell megvizsgálni, hogy az abban foglaltak alapján ezek a szervek betöltike jogállami funkciójukat.

Varga Zs. András megválasztása a Kúria elnökévé már önmagában is botrányos volt. Kinevezhetősége érdekében több jogszabályt is módosítani kellett: egyrészt lehetővé kellett tenni, hogy az Alkotmánybíróság tagjai kinevezésüket kérhessék a Kúriára, másrészt pedig el kellett ismertetni az alkotmánybírósági gyakorlatot mint a Kúria elnöki pályázatánál figyelembe vehető tapasztalati időt. Ez utóbbi módosítás azért jelentős, mivel dr. Baka Andrást, a Kúria volt elnökét  a 2009-2011-es időszakról beszélek  pont amiatt fosztották meg tisztségétől, mert csak alkotmánybírói, emberi jogi tapasztalattal rendelkezett; mellesleg a megfosztása az EJEB szerint jogszerűtlen volt. Akkor módosították a törvényt, hogy nekik nem tetsző elnököt jogszerűtlenül eltávolítsanak, majd módosították pár évvel később, hogy egy nekik tetszőt viszont kinevezhessenek.

(10.10)

A Legfelsőbb Bíróság Kúriává történő átalakításával ugyanis dr. Baka András arra hivatkozással vesztette el tisztségét, hogy nem rendelkezik ötéves bírósági ítélkezési tapasztalattal, annak ellenére, hogy 17 éven keresztül az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt. Ezt akkor azzal a megoldással érte el a kormánytöbbség, hogy a nemzetközi és alkotmánybíráskodási tapasztalatot nem tekintették bírói tapasztalatnak. Ezt a szabályt azonban 2019-ben megváltoztatták oly módon, hogy a bírói gyakorlatba a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni a bírói tapasztalat értékelésekor.

Ennek a szabálynak az alkalmazásával dr. Baka Andrást sem kellett volna a helyéről leváltani 2011-ben, azonban azt eredményezte, hogy dr. Varga Zs. András a Kúria elnöki tisztségére viszont kinevezhetővé vált. Ez azon rendelkezéssel együtt, amely az alkotmánybírák Kúriára történő, korlát nélküli kinevezését engedélyezte, a személyre szabott jogalkotás egy rendkívül káros eredménye. Ehhez párosult még a korlátozott precedensrendszer bevezetése mint a politikai kontroll eszköze, amely Varga Zs. András kinevezésével válik egyértelművé, hiszen a jogegységi ügyekben eljáró tanácsok vezetője a Kúria elnöke, akinek így közvetlen hatalma van a jogegység érvényesítése érdekében a Kúria és saját akaratát az alacsonyabb szintű bíróságokra rákényszeríteni.

A Kúria Fidesz általi elfoglalásának pedig már látszik is az eredménye. Nézzük a számokat! A közvélemény által észlelt bírói tevékenység 2021-re 40 százalékos volt, a megkérdezettek mindössze 40 százaléka vélekedett úgy, hogy a bíróságok függetlensége „inkább jó” minősítésű. Ez még a 2020-as 48 százalékhoz képest is rendkívül nagy visszaesés, amely rendkívül jól mutatja Varga Zs. András tevékenységének színvonalát. A vállalatok által észlelt bírói függetlenség pedig még ennél is alacsonyabb, mindössze 32 százalék volt. Ez utóbbi adat kapcsán fontos kiemelni, hogy ezekben a rendszer által preferált cégek vagy azok is benne vannak, akik korrupt közbeszerzéseken keresztül jutnak állami forrásokhoz. Ez a megítélési adat azért rendkívül fontos, mert Varga Zs. András 2021 januárjától foglalja el a Kúria elnöki pozícióját, így ez az adat a tevékenységének első évéről mondott vélemény. E vélemény szerint Varga Zs. András kinevezésével és első éves működésével drasztikusan rontotta a bírósági függetlenséget Magyarországon.

Rendkívül komoly problémák vannak a bírói kinevezésekkel is, ahol az OBT számos törvénysértést feltárt. A tanács szerint mind a Kúria elnökének kinevezési gyakorlatánál, mind az OBH-elnök kinevezési gyakorlatánál az látható, hogy egyes pályázatokat előre nem látható szempont alapján bírálnak el. Mind az OBH elnöke, mind a Kúria elnöke megkerülte az OBT együttdöntési hatáskörét. Emiatt az OBT először 2022 júliusában a Kúria elnökének kinevezési gyakorlatával szemben fogalmazott meg kritikus véleményt, aki 2021-ben öt kúriai bírót nevezett ki törvénybe ütköző eljárással, megkerülve az OBT együttdöntési jogát. Később, 2022 októberében az OBT ugyanígy kritikus véleményt bocsátott ki az OBH elnökének kinevezési gyakorlatával kapcsolatban, aki 2021-ben négy bírót nevezett ki törvénybe ütköző módon, megkerülve az OBT együttdöntési jogát. Ennek pedig rendkívül súlyos következményei vannak. Amennyiben a kinevezések és a jutalmazások rendszere nem átlátható, akkor a parlamenti többség által választott két csúcsvezető, az OBH elnöke és a Kúria elnöke, hozzájuk, a fideszes többséghez lojális embereket juttathat a Kúria és az alsóbb bíróságok kulcspozícióiba, akik a jutalmazással és más kedvezményekkel vagy éppen azok elvonásával nyomás alatt tudják tartani a beosztottjaikat. Ez a nyomás pedig befolyásolja az ítélkezési és a vezetői tevékenységet, illetve az adott bíróságokon történő pályáztatási gyakorlatot is.

Azt, hogy Varga Zs. András mennyire nem törődik a valós problémákkal, jól mutatja, hogy tavaly egy olyan dokumentumot próbált elfogadtatni, amely deklarálta volna, hogy a 2021. év vonatkozásában a kinevezési gyakorlata egyébként problémamentesen zajlott. Ezt azonban a bírók nem támogatták, de ahelyett, hogy Varga Zs. András megváltoztatta volna az egyértelműen nem megfelelő gyakorlatát, inkább tovább folytatta azt sajnálatos módon.

A Kúria elnökének tevékenysége és az erről készült beszámoló ezek miatt nem elfogadható. Csak reménykedni tudunk abban, hogy elnök úr a jövőben a jogállami elveket szem előtt tartva folytatja majd tevékenységét. Az Országgyűlés többségének pedig abban van felelőssége, hogy rendkívüli mértékben növelje az Országos Bírói Tanács jogköreit annak érdekében, hogy a szerv valódi kontrollt tudjon gyakorolni a visszaélésekre lehetőséget biztosító eddigi gyakorlat helyett. Ez ugyanis feltétele annak, hogy Magyarország ismét az uniós források egészében részesüljön. Ez mindannyiunk érdeke. Köszönöm szépen. (Sebián-Petrovszki László tapsol.)