DR. VARGA ZS. ANDRÁS, a Kúria elnöke: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm az észrevételeket, amelyek elhangzottak, kritikai jellegüktől függetlenül, amennyiben azok vállalhatók voltak. Természetesen köszönöm a támogatást, de köszönöm azt is, ha valaki vagy valamelyik képviselőcsoport mérlegeli a beszámoló elfogadását. Először azokra a kérdésekre fogok válaszolni, amelyekre válaszolhatok, a maradékra pedig nagyon-nagyon röviden, összefoglalóan fogom elmondani, amit lehet.

Az első kérdés a helyi adókat érintette, Kovács Zoltán képviselő úr jelezte ezzel kapcsolatban a változást. Igen, az Alkotmánybíróság elkezdett szigorítani azon a gyakorlatán, hogy egy helyi adó mikor minősül konfiskáló jellegűnek, vagyis mikor olyan mértékű az adó a sávok, a sávon belüli elhelyezkedés, a mentességek esetén, ami nem is egy éven belül, de két-három éven belül lényegében felemészti a tulajdont. Ez nyilván visszahatott a Kúria önkormányzati tanácsának a működésére is, és el kellett kezdeni követni az Alkotmánybíróság gyakorlatát. Persze azt azért tudni kell, hogy minél magasabb szinten hoz meg egy döntést egy bíróság, az annál inkább absztrakt, az Alkotmánybíróság ezért arról dönthetett, ami elé került, a Kúriának pedig ezt le kellett fordítani további esetekre. De kétségtelen, hogy ez a konfiskáló adójelleggel szembeni fellépés a Kúria gyakorlatában is világosan követi az Alkotmánybíróság iránymutatását.

Ezekkel az adópótló, adóemelést kikerülő megoldásokkal kapcsolatban a beszámoló írásos része elég részletes adatokat tartalmaz, nyilván a következő évi még részletesebbeket fog tartalmazni, tehát ott látszani fog, hogy a Kúriának hol kellett azt mondania, hogy a törvények akkor is betartandók, ha ez bárkinek, adott esetben önkormányzatnak nagy nehézséget okoz.

Sebián-Petrovszki képviselő úr felvetései, kritikái közül a legelsőt illő tisztelettel elfogadom, tehát az, hogy későn kerül a Kúria beszámolója az Országgyűlés elé, igaz. Megjegyzem, harmincéves helyett tízéves gyakorlat, mert korábban csak tájékoztatót kellett benyújtani, most két kérdéskört illetően beszámolót. Azt tudom mondani, hogy elébe mentem a kritikának, tehát idén megpróbáljuk hamarabb benyújtani. Pontosan abból az okból mentem elébe  a munkatársaim tudják, két éve ezt kérem , és próbáljuk meg elkészíteni az első negyedév végéig lehetőleg, hogy ne rajtunk múljék, hogy az Országgyűlés mikor vitatja meg. Ez azért nem sikerül, mert 90 bíró és összesen 300 ember munkája, amit 10-15-en írnak, és lassan készül el, tehát, mondjuk, a statisztikai adatok január vége előtt nem állnak rendelkezésre. Februárban kezdődik el, amikor ezt szöveggé alakítják a munkatársaim, tehát nagyon sokkal korábban nem lehet. De azt még egyszer mondom, hogy a legelső alkalommal, amikor a 2020-ról szólót kellett benyújtani, akkor én is azt mondtam, hogy azért a nyár egy kicsit sok. Semmilyen jogszabály nem kötelez arra, hogy ezen gyorsítsunk, de gyorsítani fogunk. Tehát ez kétségtelenül így van.

A beszámoló egy csomó mindenről nyilván nem szól, ezzel kapcsolatban én most nem is nagyon tudok mit mondani. Azt nem kezdem el magyarázni, hogy a 2021-ről szóló beszámoló miért nem beszél a 2022. év történéseiről. Amennyit lehetett mondani a beszámoló keretei között, azt megpróbáltam szóbeli kiegészítésként elmondani.

(10.50)

Köszönöm Vejkey képviselő úrnak, hogy felidézte azt a helyzetet, azt a körülményt, amely körülmény közepette a Kúriának fel kellett készülnie a 2022-es választásokra. Ismereteim szerint a Kúria ezzel kapcsolatos tevékenységét semmilyen kritika nem érte. Tehát a képviselő úr által jelzett körülmények között is függetlenül és tisztességesen láttuk el a feladatainkat.

Lukács képviselő úrnak az egyik megjegyzésére hadd válaszoljak most így akkor előzetesen. Azt mondta, hogy sok minden olvasható volt a Kúria elnökének megválasztásáról, többek között a Kúria elnökének véleménye is. Erre kénytelen vagyok azt mondani, hogy a Kúria elnökének a véleményét én nem olvastam, és ennek az a magyarázata, hogy a 2018-2022 közötti országgyűlési ciklus országgyűlési naplójának 33 140-33 147. szakasza, oszlopai tartalmazzák azt, amit a legutolsó beszámolókor ezzel kapcsolatban mondtam. Képviselő úr, a Kúria elnökének megválasztása nem tartozik a Kúria elnökére, tehát ezzel kapcsolatban soha nem volt nyilvános reakciónk, és nem is lesz. (Dr. Apáti István: Ügyes, ügyes!) Ennek nyilván van egy olyan következménye, hogy mivel beszámolót kell benyújtanom, és mivel saját megválasztásom körülményeit nem kommentálhatom, ezért alapvetően mindenki szabadon gyalázhat, ezt nem fogom tudni visszautasítani, és nem is utasítottam vissza a személyes gyalázkodást soha.

De hogy folytassuk az észrevételeket: köszönöm képviselő úrnak azt is, és ezt majd a legutolsó mondatom fényében érteni fogja még inkább, most aláhúzom, köszönöm képviselő úrnak, hogy úgy gondolja, hogy a Kúria az ítélkezés-jogegységesítő munkáját becsületesen végezte. Ennek nagy jelentősége van.

Apáti képviselő úrnak pedig néhány konkrétumot is tudok mondani. Ha megengedi, akkor ugyanúgy, ahogy a felszólaló képviselő asszonynak, képviselő uraknak sem válaszolok arra részleteiben, hogy itt milyen kinevezési gyakorlat volt. Annyit tudok mondani, hogy egyetlenegy bírót sem neveztem ki sehova; ennek a magyarázata az, hogy nincs ilyen hatásköröm. Tehát ennyi az igazságtartalma. De ennek a lényege az, hogy azt, hogy egy bíró törvényesen vagy nem törvényesen van kinevezve, kizárólag bíróság állapíthatja meg. Egyetlen ilyen bírósági határozatot sem hoztak az érintett szolgálati vagy egyéb bíróságok, és ennek a magyarázata az, hogy egyetlen ilyen eljárás sem indult. Értékelni nem fogom ezt a tényt, csak a tényt mondtam el, azért, mert elhangzott.

Ami viszont az oltatlanok ügyeivel kapcsolatos eljárásokat illeti: képviselő úr bizonyára megérti, mindnyájan tudjuk, hogy vannak folyamatban ilyen eljárások, de én folyamatban lévő eljárásról nem mondhatok véleményt sem itt, sem máshol. Befejezett, tehát meghozott döntéseket ismertethetek, kommentálni nekem azokat sem szabad.

A devizaalapú hitelezés ügyében a szóban is meg az írásban is említett Jpe.I.60.015/2021/15. sorszámú jogegységi hatályú jogegységipanasz-határozat ezzel a kérdéssel foglalkozik. Átvette azt a legtávolabbi keretet, amit az Európai Unió Bírósága ebben a körben mondott, és ennek megfelelően rendelte értelmezni a korábbi, ’13-as, illetve ’14-es jogegységi határozatot. Amit a Kúria ebben a helyzetben meg tud tenni, azt a Kúria ebben a helyzetben megteszi. Azóta is vannak folyamatban lévő, devizaalapú hitelezéssel kapcsolatos felülvizsgálati eljárások és amúgy jogegységi panaszok. De ezeket nyilván azon kívül, hogy a meghozott határozatok hogy szólnak, nem kommentálhatom, különösen azért, mert a beszámolóm mindösszesen két kérdésre terjedhet ki: nem az igazgatásra, nem általában az ítélkezésre, hanem a jogegységi, illetőleg az önkormányzati munkára.

Természetesen lehet ez is furcsa, a világon nincs olyan, hogy bírósági elnök parlamentben be kellene hogy számoljon más tanácsok által hozott határozatokról, majd erről az országgyűlés szavaz. De igen, tisztelt Országgyűlés, így szól a magyar Alaptörvény, illetve a magyar törvények, ezért állunk elébe, de a határokat nem léphetem túl. Tehát arról számolhatok be és arra válaszolhatok, ami ebbe a két tárgykörbe tartozik.

A másik konkrétum a végrehajtókkal kapcsolatos anomáliák. Itt egyetlenegy szál, egyetlenegy részletkérdés tartozik rám, habár nem 2021-et érinti. Napokon belül olvasható lesz a Kúria honlapján is, a Magyar Közlönyben is  szintén mondom a számot  a Jpe.IV.60.028/2022.  a sorszámát nem tudom  jogegységi határozat, amely többek között azt a kérdést tisztázza, hogy ha a végrehajtási eljárás eredményeként már elrendelik az árverezést, de az árverezés tényleges megtörténte előtt az adós kifizeti az adósságát, akkor milyen eljárásban lehet ezt a kérdést rendezni.

Tehát ha ügy kerül elénk, azt az ügyet megpróbáljuk szokás szerint, a legjobb tudomásunk szerint, törvényesen és tisztességesen megnézni és megpróbálni olyan egyedi felülvizsgálati vagy jogegységi határozatot hozni, ami a konkrét ügyet is megoldja, jogegységiben pedig nyilvánvalóan, ami általában a helyzet kezelésére egységesen az egész országra alkalmas, de mást természetesen ezzel kapcsolatban nem tudok mondani.

Folyamatban levő büntetőügyről úgyszintén nem mondhatok semmit, két okból: mert folyamatban van, illetve, mert nem tartozik a beszámoló tárgyához.

A bírósági szervezet összetételére vonatkozó kritikát pedig a képviselő úr engedelmével figyelmen kívül kell hagynom.

Tehát ezek voltak azok a kérdések, amelyekre a legjobb erőfeszítésem szerint tudtam válaszolni. Az összes többi kérdésre összefoglalóan hadd mondjam azt, hogy azokra nem tudok válaszolni. Az előbb elmondtam az oldalszámot a tavalyi országgyűlési naplóból, abban elolvasható, hogy a politikai támadásokról, politikai vitákról, politikai kifogásokról mi az álláspontom. A tisztelt Országgyűlés iránti tiszteletből ezt most nem ismétlem meg. Ha ezt bárki el kívánja olvasni, ott leírtam.

Ezért azzal szeretném még egyszer megköszönni a figyelmüket és a válaszra biztosított idővel is takarékosan gazdálkodva befejezni, hogy azzal a megállapítással kapcsolatban, hogy baj lenne a Kúrián és baj lenne az igazságszolgáltatásban, szeretném megnyugtatni egész Magyarországot: semmilyen baj nincs a Kúrián, és semmilyen baj nincs a magyar igazságszolgáltatással, annak ellenére, hogy nagyon sokan dolgoznak azon, hogy legyen baj. De természetesen a bírák és az igazságszolgáltatás egésze, ideértve a bírósági vezetőket is, minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy semmilyen aknamunka ne tudjon az igazságszolgáltatásban bajt okozni. Ha mégis lesz baj, akkor majd természetesen a legjobb tudásunk szerint igyekszünk elhárítani.

Amint mondtam, természetesen engem lehet gyalázni, de, tisztelt Országgyűlés, ami ebben a teremben ma történt, az a Kúria megsértése volt, a Kúria bíráinak megsértése olyan módon, hogy nincsenek itt és nem válaszolhatnak rá. Nagyon nagy erőfeszítésembe kerül, hogy ne használjak jelzőket arra, hogy ez milyen dolog, de azt hiszem, hogy a Ház iránti tisztelet is megengedi azt, hogy ezt a legfelháborodottabban visszautasítsam a Kúria minden bírója nevében. A Kúria minden bírája tisztességesen végzi a dolgát, és a Kúria mint bíróság működését ilyen módon kritizálni álláspontom szerint helytelen. Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök asszony. (Taps a kormánypárti sorokban.)

(11.00)