DR. SENYEI GYÖRGY BARNA, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlési Képviselők! A 2021. évről szóló beszámolót megpróbálom a lehetőségekhez képest rövidre fogni, hiszen annak részletei írásban benyújtásra kerültek.
2019. december 10. napján választott meg az Országgyűlés az Országos Bírósági Hivatal elnökévé, így negyedik alkalommal számolok be a bíróságok általános helyzetéről és a bírósági igazgatási tevékenységről. Ez egy érdekes jelenség, hogy ugyan negyedik alkalommal számolok be, de a 2021-es volt a második olyan év, amikor már közvetlen szerepem volt a bíróságok központi igazgatásában.
Az idő telik, 2021, ha úgy vesszük, rég volt, de senkit nem kell emlékeztetnem arra, hogy a 2021. évet is a járványhelyzet hatotta át, amely nyilvánvalóan az élet minden területét, minden szakmát, minden foglalkozási ágat sújtott, így természetesen a bírósági szervezetet is mélyen érintette, a központi igazgatásnak pedig helyt kellett állnia a pandémia idején. Elsődleges volt az ügyfelek és a bírósági dolgozók egészségének védelme úgy, hogy közben a bíróságok folyamatosan elérhetőek legyenek, hozzáférhetőek, és a bíróságok alkotmányos szerepüket be tudják tölteni a járványhelyzet kellős közepén. Emlékszünk 2021-ben a vírus többszöri, brutális számokkal fémjelzett felfutására.
A pandémia idején az ítélkezési és igazgatási tevékenység, a képzések, értekezletek, tehát a mindennapi munka a lehetőségekhez képest a digitális térben zajlott. Előfordult, hogy naponta több vezetői értekezletet is tartottunk a járványügyi intézkedések meghatározása érdekében. Ez az időszak kihívás volt a központi igazgatás, a bírósági vezetők, a bírák, az igazságügyi alkalmazottak és természetesen a tárgyalásokon, illetőleg a jogkeresésen keresztül a jogi képviselők és az ügyfelek számára egyaránt. A bíróságok működése, mint önök előtt is ismert, folyamatos volt, a bíróságok az Alaptörvényben írt kötelezettségeiket teljesítették; csak egy szám: a pandémia alatt a 2021. évben a bíróságok több mint 1 millió 230 ezer ügyet fejeztek be, ami az érkezett ügyek számát 2,9 százalékkal meghaladta. Ez azt jelenti, hogy az ügyhátralék ezen időszak alatt is, tehát a 2021. évben is csökkent.
A 2021. évben teljes mértékben igazolást nyert, hogy a digitalizáció irányába tett lépések nem voltak hiábavalóak, a járványhelyzetben különösen felértékelődtek a digitális megoldások, és jelentősen megkönnyítették a bíróságok mindennapi működését. Talán nem szaladok előre az időben, ha azt mondom, hogy a digitalizáció terén elért eredményeket meg kell tartani a jövőben is, amikor már, ha a Jóisten megsegít, és talán a vírus nyomása és egyáltalán a vírusvédekezés talán szekunder fontosságúvá válik, akkor pedig a bírósághoz való hozzáférés, illetőleg a takarékos működés körében.
A 2021. évben a távmeghallgatási rendszerek az ország valamennyi bíróságán elérhetőek, a 2021. évben további 30 mobilvégpont beszerzéséről gondoskodott a bírósági szervezet. A távmeghallgatások számában exponenciális növekedés figyelhető meg az elmúlt három év viszonylatában is, 2020-ban a megelőző évhez képest háromszorosára, míg a 2021. évben több mint négy és félszeresére nőtt a távmeghallgatások száma a bíróságokon. Ezek a számok ’19-ben még emlékszünk, ugye, az volt a pandémia előtti utolsó év , 2019-ben 6426, 2020-ban 20 569, 2021-ben pedig 29 157. Nyilvánvalóan azt nem lehet nem exponálni, hogy nem volt zökkenőmentes a távmeghallgatások alkalmazása. Itt úgy, mint az élet bármely más területén is, adódtak problémák, ezek javításán folyamatosan dolgoztunk, és a bírói kar és a jogkereső közönség szerint is a távmeghallgatás a mindennapi munkavégzés során már gyakorlatilag nélkülözhetetlenné vált.
A pandémia nyilvánvalóan hatással volt a bírósági képzésekre is, a személyes jelenléttel járó oktatások elmaradtak, és a digitális térbe helyeződtek át. A járványhelyzet enyhülése ellenére egyértelművé vált a digitális képzések hosszú távú fenntartásának az indokoltsága, az egynapos képzések továbbra is az online térben zajlanak, míg a többnapos képzések tekintetében visszatérünk a személyes jelenlétre.
Az ügyforgalmi adatokról: az országos ügyérkezés: a 2021. évben 1 201 711 ügy érkezett a bíróságokra, amely 3,3 százalékkal több, mint a 2020. évi ügyérkezés. Az országos ügybefejezés: a 2021. évben a bíróságokon 1 235 984 ügy került befejezésre, ez jóval meghaladja a 2020. évit. Az országos ügyhátralék: a 2021. év végén országosan 15,3 százalékkal kevesebb ügy volt folyamatban, mint a 2020. év végén. Törvényszéki első fokon 23,8 százalékkal, járásbíróságokon pedig 10,6 százalékkal mérséklődött az ügyhátralék.
A központi régióról minden évben említést kell tennünk, nincs változás az előző évekhez képest abban, hogy az ország központi régiójában található bíróságok, a Fővárosi Ítélőtábla, a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék a legleterheltebbek, az ideérkező ügymennyiség az országos érkezés közel 40 százalékát teszi ki. Ez a 2021. évben 444 910 ügyet jelentett.
Nyilván, ha bíróságok működéséről esik szó, akkor az időszerűség egy fontos kérdés. A magas szakmai színvonalú és időszerű ítélkezés a bíróságok alapvető, legfontosabb feladata. A 2021. évben is kiemelt cél volt az időszerűség javítása és az elhúzódó ügyek számának csökkentése. A 2021. évben a perek döntő többsége, 86,6 százalék változatlanul az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven, az ítélőtáblákon pedig hat hónapon belül befejeződött. 2020 második félévében került bevezetésre az elhúzódó pertartamú ügyek csökkentését célzó intézkedés, ami a 2021. évben is folytatódott. Ez hatással volt az ügyek átlagos pertartamának csökkenésére. Az elhúzódó ügyek, vagyis az első fokon két éven túl, törvényszéki másodfokon egy éven túl, ítélőtáblákon hat hónapon túl folyamatban levő peres ügyek száma az előző évhez képest 18,8 százalékos csökkenést mutat, 6324-ről 5137-re. Az elhúzódó ügyek aránya az összes folyamatban maradt ügyhöz képest valamennyi ítélkezési szinten csökkent.
Az öt éven túli ügyek esetében elmondható, hogy a 2020. év végéhez viszonyítva az öt éven túli ügyek száma 9,8 százalékkal csökkent, 738-ról 666-ra. Egy összehasonlító adat, hogy a 2018. évben ez a szám még 1001 volt. Nyilván ezzel a számmal sem elégedhetünk meg, talán elégedettségre a csökkenő tendencia adhat némileg okot.
A megalapozottság több szempontból is vizsgálandó és figyelmet érdemel. A bírósági ítéletek társadalmi elfogadottságát jelzi, ha minél kevesebb ügyet fellebbeznek meg, azaz a jogkereső közönség elfogadja az ügyek jogerőre emelkedését.
(11.20)
Az ítéletek döntő többsége járásbírósági szinten, civilisztikai ügyszakban születik. A jogerőre emelkedés aránya ebben a kategóriában a 2021. év végén 93,1 százalék volt.
A másik, ami szintén a megalapozottságot mutató jelentős adat, a hatályon kívül helyezési arány. E mutató a 2021. évben javult az előző évhez képest. Például civilisztikai ügyszakban a járásbíróságok és a törvényszéki másodfok viszonylatában az előző évi 8,5 százalékról 8 százalékra mérséklődött.
A jogegység és az ítélkezés minősége. Az Alkotmánybírósághoz a 2021. évben 28 egyedi normakontroll iránti bírói kezdeményezés érkezett, 31 bírósági ügyben hivatkoztak alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazására alkotmányjogi panasz keretében. Összesen 475 ügyben támadták az alaptörvény-ellenesnek tartott bírói döntést az Alkotmánybíróság előtt az erre jogosultak. Ennek során 23 döntés került megsemmisítésre. Én úgy gondolom, hogy ez az arány biztató, és európai összehasonlításban sem maradunk el a felső eredményes kategóriától.
Az ítélkezés hatékonyságát szolgáló tevékenységek körében tájékoztattam írásban a parlamentet, hogy a 2021. évben két új kabinet került létrehozásra, amelyek eseti, illetőleg állandó feladat ellátására jöttek létre. A tevékenységüket tekintve javaslatokat fogalmaznak meg, állásfoglalást adtak, illetőleg véleményezési jogkörrel rendelkeztek a bíróságok szervezetével és működésével kapcsolatos igazgatási és szakmai kérdésekben. Ilyen a létszámgazdálkodási kabinet, illetőleg az ítélőtáblai munkaügyi kollégiumok ügyrendjének kialakítását támogató kabinet. Még a 2021. évben is folytatta a munkáját a gyermekjogi kabinet, a válsághelyzeti kabinet, valamint a bírói munka értékelésének szabályait vizsgáló kabinet.
Az emberi erőforrásokról néhány számadat: a 2021. év végén 11 618 fő dolgozott az igazságszolgáltatásban, ebből 2745 fő bíró, 989 fő bírósági titkár, 212 fő bírósági fogalmazó, 7672 fő pedig igazságügyi alkalmazott.
A pályázatok és kinevezések jelentősek nyilván a bíróságok működése körében. A 2021. évben 33 bírói álláspályázat elbírálására került sor, melyre 221 pályázat érkezett. A pályázati eljárás eredményeként 7 bíró kinevezésére tettem előterjesztést a köztársasági elnökhöz, 25 esetben döntöttem a már kinevezett bíró másik szolgálati helyre történő áthelyezéséről, és egy esetben került sor az eredménytelenné nyilvánításra.
30 álláspályázat esetében a bírói tanácsok által felállított rangsornak megfelelően hoztam döntést. Két esetben tettem előterjesztést az Országos Bírói Tanács felé. Egyik esetben az OBT az 50/2021. számú határozatában nem értett egyet az elnöki indítvánnyal, míg a másik esetben, a 85/2021. számú határozatában egyetértett az indítvánnyal. Ennek a következményét levonva hoztam döntést.
A bírósági vezetők kinevezése körében a 2021. év végén a bírósági szervezetrendszerben 794 bírósági vezető volt. Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe ezek közül 121 tartozik. A 2021. évben a kinevezési jogkörbe tartozó bírósági vezetői álláshelyek közül 39 esetben volt folyamatban pályázati eljárás, ezek közül 15 álláshely még 2021 előtt üresedett meg.
2021-ben az elbírált 34 pályázatból 27 kinevezéssel, míg 7 pályázat eredménytelenné nyilvánítással zárult. Ebből 2 esetben pályázat hiánya, 4 esetben a véleményező testületek többségi támogatásának hiánya, míg egy esetben egyéb ok merült fel. A kinevezésekre minden esetben a véleményező bírói testületek javaslataival egyezően került sor.
A bírósági szervezet gazdálkodásáról. A költségvetési törvény által biztosított keret év közben 140 milliárd forintra növekedett, mint a korábbi években mindig. A kiadási előirányzat legmagasabb összegű tételét a személyi juttatások adták.
A 2021. évről szólva említést kell tennünk a bírósági illetményreformról. A bírósági illetményrendezés második üteme 2021. január 1. napjától megvalósult, így a bírák illetménye az illetményreform bevezetését megelőző időszakhoz képest átlagosan 45 százalékkal, az igazságügyi alkalmazottak bére pedig 12 százalékkal emelkedett. 2021. június 15. napján a 2022. évi költségvetési törvény elfogadásával és a bírói illetményalap 13 százalékos emelésével 2022. január 1-jétől megvalósult a bírósági illetményrendezés harmadik üteme is.
A kiemelt beszerzésekről szót kell ejtenünk. A pandémiás időszakban kiemelt cél volt az egészségvédelem, és a járvány elleni védekezésre a 2021. évben összesen 80,4 millió forintot fordított a bírósági szervezet.
Tárgyi feltételek: 113 városban található 185 darab, 462 220 négyzetméter alapterületű ingatlan volt a bírósági szervezet kezelésében, melyekből ténylegesen 154 épület szolgált ítélkezési célokat. Kiemelt projektek a 2021. évben a Kúria-projekt, amely a Kossuth téri Igazságügyi Palotával kapcsolatos, a Budapest Környéki Törvényszék székházának fejlesztése, illetőleg a Bajai, Komlói Járásbíróság energetikai fejlesztése, valamint a Nyíregyházi, Egri, Gyulai Törvényszék és Járásbíróság, valamint az Ózdi Járásbíróság fejlesztésének tervezése, kivitelezési tervdokumentációinak készítése volt folyamatban. Kiemelt kivitelezési munkák, beruházások még 2021-ben a Balatonszemesi Képzési Központ, az Érdi Járásbíróság és az Érdi Járási Ügyészség közös új épülete, a Ráckevei Járásbíróság, a gödöllői, szarvasi, balatonfüredi törvénykezési hely és a Csornai Járásbíróság.
Az informatikáról. A bírósági informatika célja mindenkor a gyorsabb ügymenet és az eljárás egyszerűsítése. A 2021. évben 2592 munkaállomás korszerűsítése valósult meg, 17 540 vírusvédelmi licenc megújítására került sor, és 30 mobil távmeghallgatási végpont beszerzésére került sor. Továbbfejlesztésre került az úgynevezett ITR, azaz az ítélkezést támogató rendszer.
A bíróságok ellen indított peres eljárások mindenkor a beszámoló részét képezik. 2021-ben a bíróságok ellen 495 peres eljárás indult, év végén összesen 525 ügy volt folyamatban, szokásosan a legtöbb ügytípus kártérítési per, munkaügyi per és közérdekű adat kiadása iránti per volt.
Az OBH képviseleti tevékenysége mellett folyamatban volt, jogerősen befejezett 234 ügy közül 6 per zárult a bíróságok marasztalásával, azaz a keresetek körülbelül 97 százaléka nem bizonyult alaposnak. A beszámolási időszakban 4 910 530 forint megfizetésére kötelezték a bíróságokat. A bírák fegyelmi helyzetéről: 11 bíró részesült írásbeli figyelmeztetésben, 2 bíró mentelmi jogát függesztette fel a köztársasági elnök, és 4 bíróval szemben indult szabálysértési eljárás. A távmeghallgatásról már szót ejtettem.
Néhány, talán érdekesnek minősíthető adat: a 2021. évben több mint 21 ezer terheltet, 3100 szabálysértési eljárás alá vont személyt és 2100 tanút hallgattak meg a bíróságok számos szakértő, alperes és felperes mellett.
Központi képzések. Hangsúlyoztam, hogy jelenléti képzések nem kerültek megtartásra, azonban 354 rendezvény a digitális térben megtartásra került, és ezen 33 304 részvétel történt. A kiemelt fókusztémák szakmai képzésekben a polgári és büntetőeljárást érintő jogszabályváltozások, a veszélyhelyzet során keletkezett új joganyagok által generált képzési igények, illetőleg a bírói hivatásra felkészítő képzések voltak. A képzési célú kiutazásokról annyit, hogy 136 nemzetközi képzésen, eseményen 145 fő vett részt, ebből 38 képzés volt mindösszesen személyes részvétellel érintett 2021-ben, 98 képzés online került megtartásra.
(11.30)
A fogalmazói álláspályázatról: a 2021 első félévében kiírásra került 20 fogalmazói álláshely, amelyre 56 pályázat érkezett. 2021 második félévében 22 fogalmazói álláshelyre 67 pályázat érkezett. Az első félévben 20, a második félévben 21 fő bírósági fogalmazói kinevezésre került sor.
Az Alaptörvény 25. cikk (5) bekezdés szerint az OBH elnöke látja el a bíróságok igazgatásának központi feladatait, míg az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Alaptörvény ezen rendelkezéseit a Bszi. és a Bjt. rendelkezései töltik ki tartalommal, pontosan meghatározva a feladat- és hatásköröket. Az OBH részéről 2021-ben is folytatódott az együttműködés a részt vevő igazgatási és közreműködő szervezetekkel, így az Országos Bírói Tanáccsal is. A 2021. évben az OBH-OBT kapcsolatrendszerében hatásköri viták keletkeztek, ezek nagyobbrészt abból adódtak, hogy eltért az Országos Bírósági Hivatal elnöke, illetőleg az OBT közötti jogszabály-értelmezés, és az adott jogszabályi keretek között pedig ennek a jogszabály-értelmezési ellentétnek nincs azt feloldó fóruma, következésképpen a jogszabály-értelmezési különbség fennmaradt.
A kapcsolatrendszerben egyébként nagyobb fennakadások nem voltak. A 2021. évben az Országos Bírósági Hivatal elnökének, az általam tett előterjesztéseknek több mint 70 százaléka az Országos Bírói Tanács részéről elfogadásra került, az Országos Bírói Tanács költségvetése biztosítva volt, és a tárgyi és egyéb jellegű technikai feltételek biztosítása is megtörtént, és megállapodás született a honlap finanszírozásáról is.
Tisztelt Országgyűlés! A bevezetőben már szóltam a járványkezelésről, annak nehézségeiről, a legfontosabb intézkedésről azonban még nem szóltam, mert nagyon fontos megemlíteni a 2021. évről, hogy a bírósági oltás szervezése is megtörtént. Úgy gondolom, ez volt az év legfontosabb intézkedése, hiszen, ha csak egy emberéletet is meg tudtunk menteni, akkor a 2021. év már sikeresnek minősíthető. A 2021. évben a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel közös előterjesztéssel éltünk ugyanis az oltási sorrendben történő előre sorolásról a mindennapi életben, munkakapcsolatban és a bíróságok fertőzési kitettségének okán, és így került sor a védőoltások 2021. év tavaszi, márciusi első felvételére. Én ezt tartom talán a legfontosabb intézkedésnek a 2021. évről.
A további többi írásbeli előterjesztésemet tisztelettel fenntartom, azt e helyütt már bővebben megismételni nem kívánom. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)