DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Kollégák! Ahogy az előbb is említettem, három rendkívül fontos beszámolóval foglalkozunk most; ez a második, ami az Országos Bírósági Hivatal elnökének beszámolójáról szól, és nyilvánvaló, hogy ez a beszámoló is alapvetően meghatározza Magyarország és az Európai Unió viszonyát, különösen arra tekintettel, hogy ezeknek a szerveknek a függetlensége alapvető fontosságú az uniós források megszerzése szempontjából, ami szerintem közismert. Így nyilvánvaló, hogy ezeket a beszámolókat egyáltalán megvizsgálni azzal, hogy egyébként mi magunk képviselők elégedettek vagyunke, nyilvánvaló, hogy pontosan tudjuk a választ. És ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy fontos megvizsgálni ezeket a beszámolókat, mivel az Unió részletes jogállamisági kritikát fogalmazott meg ezekkel a szervekkel, különösen azok rossz és jogállami körülményekhez nem méltó működésével kapcsolatban.

Ismétlem, hogy ez azért is nagyon fontos, mert Magyarország önként csatlakozott 2004-ben, lassan húsz éve, az Európai Unióhoz, és pontosan emlékszünk arra, hogy kötelezettséget is vállalt arra, hogy az évezredes európai jogfejlődés eredményként létrejött jogi normákat tiszteletben tartsuk. Tehát azt tudom mondani, hogy ezt a beszámolót gyakorlatilag abból a szempontból is vizsgálni kell, hogy az abban foglaltak alapján ezek a szervek betöltike a jogállami funkciójukat.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének beszámolója akár egy örömteli esemény is lehetne, hiszen Senyei György Barnával egy korszak zárult le az OBH-ban. A Handó Tünde nevével fémjelzett korszak a bírókkal szembeni megfélemlítés és kényszer, egyfajta nyílt háború időszaka volt, és amikor önt az OBH elnökévé választották, az MSZP ezt üdvözölte. A megválasztás után jeleztük is, hogy reméljük, hogy az OBH új elnökeként egy demokratikusabb, jogállamibb formában fogja a feladatait ellátni az OBH élén az elődjéhez képest. Az elődjének ugyanis azért kellett távoznia, mert  az OBT egy tagjának szavaival élve:  magatartása és mulasztásai miatt, a bírósági igazgatásban kontroll nélküli, kizárólagos hatalomra való törekvése miatt tisztségére méltatlanná vált.

Sajnos ma már azt látjuk, hogy ön nem váltotta be az önhöz fűzött reményeket, legalábbis azokat, amelyeket egy demokratikusabb, függetlenebb és jogállamibb bírósági rendszer kapcsán fűztünk ehhez. Ennek sajnos pont az ellenkezője látható, vagyis az OBH továbbra is közreműködik a bírói függetlenség lebontásában. Az ilyen bírói függetlenséggel szemben ható eredményekről maga a beszámoló is tájékoztatást ad, annak 5.2. pontja sorolja, hogy 2021-ben az OBH elnöke 110 bíró kirendeléséről határozott. Ez azt jelenti, hogy 110 bírót helyeztek át ideiglenes jelleggel a szolgálati helyétől eltérő bíróságra. Ezeket röviden csak annyival indokolja, hogy ez az ügyteher egyenletes elosztása érdekében vagy a szakmai fejlődés elősegítése érdekében szükséges, ezeket bővebben nem indokolja.

Látványos, hogy az OBH elnöke az eddig meghozott több mint 600 határozat közül egyikhez sem fűzött indoklást, és a szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy egyetlen határozattal akár 10-15 bírót egyszerre, csoportosan rendeljenek ki egyik bíróságról a másikra. Sőt, a bírói kirendelések az elmúlt években több alkalommal is elérték vagy meghaladták a teljes bírói létszám 25 százalékát, vagyis ezekben az években minden negyedik bíró kirendelt bíróként is szolgált. Ez pedig súlyosabb probléma, azért, mert a szabályozás semmilyen szempontot nem ad a kirendelhető bírák körének meghatározására, még csak azt sem garantálja, hogy a szükséges szakmai kvalitásokkal, tapasztalattal rendelkezzenek, ezért a bírósági vezetők tetszésük szerint, átláthatatlan szempontok alapján választhatják ki a kirendelt bírót a több ezer bíró közül.

A kirendelt bíróra vonatkozó objektív szempontok hiánya azt is lehetővé teszi, hogy a bírósági szervezetrendszer legalacsonyabb szintjén, a járásbírósági szinten szolgálatot teljesítő bírák kirendelésével ítélkezzenek a Kúrián, bár szerencsére erre 2021-ben nem került sor. A bírósági vezetők jogértelmezése szerint a kirendelések bármikor egyoldalúan megszüntethetők, akár az érintett bíró hozzájárulása nélkül is, ami lehetővé teszi a kirendelt bíró eltávolítását az általa tárgyalt ügyekből, akár a kirendelés eredeti időtartamának lejárta előtt is, amivel gyakorlatilag elvonhatják az ügyből a törvényes bírót, annak ellenére, hogy ez egyébként az Alaptörvénnyel is ellentétes.

Látható tehát, hogy ez a módszer egyrészt fegyelmezési eszközként, másrészt pedig a megfelelő ítélet biztosítására szolgáló eszköz. Fegyelmezési eszköz annyiban, hogy amennyiben a bíró nem teljesíti az elvárásokat, akkor áthelyezhető más szolgálati helyre, hogy ott kevésbé problémás ügyekkel kelljen foglalkoznia, esetleg megfelelő felügyelet mellett kapjon szakmai továbbképzést. A megfelelő ítélet meghozatalát pedig annyiban biztosítja, hogy amennyiben kiderül, hogy az áthelyezett bíró nem megfelelő ítéletet hozna, akkor az áthelyezése hirtelen megszűnik, ami egy új bíró ügyhöz rendelésének szükségességét is magával vonja. Ez a megoldás ilyen formában nehezen tekinthető jogállaminak.

Hasonló problémákat a másik oldalon is, vagyis a jutalmazás területén is látni lehet. Itt alapvetően két dolgot kell kiemelni: az egyik a bírói vezetők kinevezésével, a másik pedig a jutalmazási rendszerrel kapcsolatos. Mind a Kúria elnökének kinevezési gyakorlatánál, mind az OBH-elnök kinevezési gyakorlatánál az látható, hogy egyes pályázatokat előre nem látható szempontok alapján bíráltak el. Mind az OBH elnöke, mind a Kúria elnöke megkerülte az OBT együttdöntési hatáskörét.

Emiatt az OBT először 2022 júliusában a Kúria elnökének kinevezési gyakorlatával szemben fogalmazott meg kritikus véleményt, aki 2021-ben öt kúriai bírót nevezett ki törvénybe ütköző eljárással, megkerülve az OBT együttdöntési jogát. Később, 2022 októberében az OBT ugyanígy kritikus véleményt bocsátott ki az OBH elnökének kinevezési gyakorlatával kapcsolatban, aki 2021-ben négy bírót nevezett ki törvénybe ütköző módon, megkerülve az OBT együttdöntési jogát.

Az OBT ebben a körben azonban más törvénysértést is feltárt. A Tanács szerint az OBH elnökének 2021. évben folytatott kinevezési gyakorlatáról szóló tájékoztatója nem valós adatokon alapult.

(12.10)

Míg az OBH elnöke arról tájékoztatta a bírákat, hogy a 32 elbírált pályázatból 30 esetben a Bírói Tanács rangsorának megfelelően tett kinevezésre vagy áthelyezésre vonatkozó előterjesztést, és a rangsortól való eltérés esetén kikérte az OBT hozzájárulását, az OBT-tagoknak egy iratbetekintést követően nyilvánvalóvá vált, hogy négy további esetben lényegesen a második helyre rangsorolt bíró kapott kinevezést anélkül, hogy ön ehhez az OBT hozzájárulását kikérte volna. A hamis tartalmú tájékoztató miatt az OBT tagjai a hatáskörök megkerülésére is csak kellő utánjárást követően tudtak következtetni.

Hasonlóan nem tudja az OBT ellenőrizni azt sem, hogy milyen alapon és milyen indokokra tekintettel oszt jutalmakat az OBH elnöke a bírák között. Ennek pedig rendkívül súlyos következményei vannak. Amennyiben a kinevezések és a jutalmazások rendszere nem átlátható, akkor a parlamenti többség által választott két csúcsvezető, az OBH elnöke és a Kúria elnöke hozzájuk és a fideszes többséghez lojális embereket juttathat a Kúria és az alsóbb bíróságok kulcspozícióiba, akik a jutalmazással és más kedvezményekkel vagy épp azok elvonásával nyomás alatt tudják tartani a beosztottaikat. Ez a nyomás pedig befolyásolja az ítélkezési és vezetői tevékenységet, illetve az adott bíróságokon történő pályáztatási gyakorlatot is.

Fentiek alapján tehát az látható, hogy az OBH 2021-ben még a magyar törvényeket sem tudta kritika nélkül betartani, az európai és uniós normákat pedig egyáltalán nem. Az OBH elnökének gyakorlata átláthatatlan, diktatórikus, sérti a bírói és bírósági függetlenséget, rombolja a bírósági szervezetrendszerbe vetett bizalmat, és rontja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát. Éppen ezek miatt kritizálta a fennálló rendszert az Európai Unió, és azért vonták meg az uniós forrásokat Magyarországtól.

Az OBH elnökének tevékenysége és az erről készült beszámoló ezek miatt nem elfogadható, csak reménykedni tudunk abban, hogy elnök úr a jövőben a jogállami érdeket szem előtt tartva folytatja majd tevékenységét.

Az Országgyűlés többségének pedig abban van felelőssége, hogy rendkívüli mértékben növelje az Országos Bírói Tanács jogköreit annak érdekében, hogy a szerv valódi kontrollt tudjon gyakorolni a visszaélésekre lehetőséget biztosító eddigi gyakorlat felett. Ez ugyanis feltétele annak, hogy Magyarország ismét az uniós források egészében részesülhessen. Ez szerintem mindannyiunk közös érdeke. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage