DR. SENYEI GYÖRGY BARNA, az Országos Bírósági Hivatal elnöke: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mindenekelőtt köszönöm szépen a részletes észrevételeket és a kérdéseket, igyekszem részleteiben válaszolni, és kronológiai sorrendben a felszólalásokra reagálni.

(12.40)

Vejkey Imre képviselő úr úgy is, mint az Igazságügyi Bizottság elnöke szólt. Köszönöm az elismerő szavakat, és külön köszönöm a részletes adatismeretet, adatismerést és adatelismerést, amely a bírósági szervezetnek szól. Ugyanígy köszönöm Demeter Zoltán képviselő úrnak, hogy ilyen részleteiben megismerte és ismertette a beszámolót, annak számszaki adatait, és külön elismerte a hatékonyságot, de legfőképpen köszönöm a munkatársaimnak szóló elismerő szavakat.

A felszólalások során szóba került a digitalizáció, és a digitalizációt más képviselői felszólalások is érintették. Ami tény a digitalizációval kapcsolatban: talán egyetlen haszna volt a pandémia elleni védekezésnek  a korosztályi különbséget említette képviselő úr a digitalizáció felhasználásával összefüggésben , hogy szűkült a generation gap, és nagyságrendekkel megnőtt a digitalizáció eredményeit használó és felhasználó munkatársak száma, s nőtt a digitalizáció elismertsége. De természetesen soha semmi nem kötelező.

Apáti képviselő úr mondatára is visszatérve, távol álljon tőlem, hogy rózsaszínt kiáltsak. Harminc éve vagyok a pályán, s olyan, hogy rózsaszín, nem volt, nem is lesz, de ha megbocsát, csak elmondom, hogy mennyit fejeztünk be, ezzel kapcsolatban nincs mit tenni. Ezek a számok, amelyeknek az elismerését köszönöm és megköszönöm.

Sorrendben haladva, a Sebián-Petrovszki László képviselő úr által felvetett gondolatok következnek. Először is, ha megbocsát: Országos Bírósági Hivatal van és nem Országos Bírói Hivatal. Ez típushiba, sokszor használjuk. Ez a hivatalos megnevezés.

Többet lát az Országos Bírósági Hivatal és az OBT közötti konfliktusban, mint ami benne van. Ami tény  ezt mindig elmondtam és most is elmondom , ez értelmezési különbség. Amíg a jogszabály-értelmezési különbséget feloldó hatóság, bíróság nincs, addig mindenki azt mondja, hogy „nekem van igazam”. Elég régóta dolgozom jogászként, és minden alkalommal  OBH-elnökként is  igyekeztem és igyekszem bíróként dönteni. Ha valaki nem ért egyet a döntéssel, akkor ez a tény, azonban az együttműködés ettől függetlenül folyamatos volt.

Képviselő úr felvetette, hogy a beszámolóban mi az OBT-OBH kapcsolatrendszer és az egyéb adatok aránya. Az OBH-nak a központi igazgatás a feladata, ennek egy fontos része, valóban fontos része az OBT-vel való nexus, azonban az Országos Bírósági Hivatal feladata a társadalmi igények szolgálata és az igazságszolgáltatás működésének a fenntartása, jelesül az egymillió fölötti ügy befejezési feltételrendszerének a biztosítása. Ez a primer, ehhez képest az OBT-vel való kapcsolat egy jelentős, de másodlagos részterület.

Elnök úr engedelmével röviden válaszolok a 2020-at involváló kérdésekre. Ezzel kapcsolatosan, a titkosítással összefüggésben jogi döntés született, és annak az elbírálására, hogy ez a jogi döntés helyénvaló volte, megvan a NAIH és a bíróság, és ennek megfelelően lesz döntés, képviselő úr. Nem fontos adott esetben a bírói döntés vagy az általam meghozott döntés mögött rögtön sanda szándékot kiáltani. Amennyiben a titkosítás nem volt helyénvaló, abban az esetben ennek a következményeit le fogom vonni.

A peres ügyek számával összefüggésben a „győzelmi jelentés” szót használta a képviselő úr. Tájékoztatom, hogy a peres ügyek száma folyamatosan csökken az országban, de nemcsak az elmúlt három évben, hanem az elmúlt években és évtizedekben. Nyilván nincs olyan társadalom, ahol ne lenne jogvita, és a folyamatos ügyszámcsökkenés eléri már a bíróságok működését is. Én is tapasztaltam, még a pulpituson ülve, hogy a határozatok időszerűsége egyebek mellett az ügyszámcsökkenés okán is aktuálissá válik.

Gurmai Zita képviselő asszony észrevételeivel kapcsolatban elmondanám, hogy az általános vélekedésre nehéz konkrétan válaszolni, de általánosan tudok. Magyarországon bíró kirendelése csak és kizárólag hozzájárulással történt, hozzájárulás nélküli kirendelés nem történt. A jutalmazási rendszerről pedig annyit tudok elmondani, hogy az előre egyeztetett szempontok szerint történt. Egyebekben az OBH elnöke lényegében csak az OBH-ba beosztott bírák kapcsán rendelkezik jutalmazási jogkörrel, illetőleg az OBH szempontjából a jutalmazás egészen elenyésző, hiszen az a helyi igazgatás kompetenciaköre.

A kirendelések megszüntetésével összefüggésben kissé ellentmondásosnak érzem a képviselő asszony észrevételét, hiszen a kirendelést kárhoztatja, majd pedig a kirendelés megszüntetésével kapcsolatban tett észrevételt. Megismétlem, Magyarországon a kirendelés a jogszabályok szerint történt.

A bírói kinevezéssel kapcsolatban elmondanám, hogy az OBH elnökének nincs bírói kinevezési kompetenciája. A bírói pályázatok elbírálási sorrendjével kapcsolatos és az OBT-határozatra történő hivatkozással összefüggésben annyit jegyzek meg, hogy az az előzményi évek gyakorlata szerint történt.

Az indokolásokkal kapcsolatban pedig annyit, hogy amióta az elnöki tisztemet betöltöm, azt a határozatot is megindoklom, amelyet normatív alapon nem kell megindokolni.

Ezt meghaladóan a bírói, bírósági vezetői kinevezésekről is szó került. Magyarországon az általam kinevezett bírósági vezetők kinevezése minden alkalommal, különösen 2021-ben minden alkalommal, a véleményező testületek álláspontjával egyezően történt meg. Azért mondtam, hogy különösképpen, mert 2022-ben volt olyan bírósági vezető, aki nem kapta meg a véleményező testület részéről a többséget, s ebben az esetben az OBT-hez fordultam, amely támogatta az e körbeni kinevezést célzó indítványomat.

Arra, hogy bármiféle nyomásgyakorlás történt volna bíróra vagy bírósági döntésre, nem hallottam példát. Nem tudok ilyen példát, példa nélkül pedig nehéz az ilyen irányú kritikára válaszolni.

Lukács László György képviselő úr felszólalásával, észrevételével összefüggésben hadd mondjam el, hogy valóban fontos és kiemelt jelentőségű a digitális kapcsolattartás, azonban a jogi képviselő nélkül eljáró fél erre nem köteles, adott esetben papíralapon is tarthatja a kapcsolatot.

Úgy gondolom, hogy a társadalmi elfogadottság a fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett határozatok esetében jelentős, azonban a költségkedvezmények a vagyoni helyzet esetében a felek részéről igénybe vehetők, és ennek megfelelően valóban van olyan része az igényérvényesítésnek, amely adott esetben nem hárítható át az államra. Ennek a jogszabálynak a megváltoztatására jelenleg nincs akarat, következésképpen az eredménytelen igényérvényesítés következményeit, legalábbis azok egy részét a fél viselni köteles.

A bírói kirendelésekkel összefüggésben szintén fenntartom azt a nagyon fontos tényismertetést, hogy ma Magyarországon csak hozzájárulással van bíró kirendelve.

(12.50)

Az, hogy én bármilyen valótlan tartalmú adatot közöltem volna az Országos Bírói Tanáccsal, én úgy gondolom, hogy szintén sajátos és jogértelmezési vita.

A Karcagi Járásbírósággal összefüggésben a képviselő úr részére külön írásbeli választ fogok küldeni.

A felvetett jogalkotási kérdésekkel összefüggésben pedig, amennyiben a jogszabálytervezet hozzám beérkezik, arra természetesen korrekt és szakmai választ fogok adni.

Apáti István képviselő úr felvetésével összefüggésben: szintén adott esetben jövő évi a felvetés, de jelenleg is válaszolok önnek, képviselő úr. Sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt semmilyen megbeszélésnek. Ezt meghaladóan, azt, hogy eljártam, miként jártam el, ennek összefüggése meghaladja a beszámoló kereteit, hiszen ennek az elbírálása, illetőleg a minősített adattá nyilvánítás nem a mi feladatunk, hogy ennek a jogszerűségét felülvizsgáljuk.

A bírói létszámmal összefüggésben is tett fel kérdést képviselő úr. A beszámolóm is tartalmazza, jelenleg pontosan ezért működik a létszámgazdálkodási kabinet, hogy az adott esetben a jelentkező, ahogyan képviselő úr is jelezte, belső aránytalanságok kiegyenlítésre kerüljenek. Az, hogy optimális  nehéz szó, hogy ezt mondhassuk, de jelenleg a bírói létszám Magyarországon a jelenleg folyamatban lévő ügyszámra és az ügyérkezési trendekre is figyelemmel megfelelő. A pályázatok kiírása egyébként folyamatos, és a létszámgazdálkodási kabinet adatokon alapuló indítványokat tesz e körben.

A bírósági épületekkel összefüggésben: ahogyan látta a képviselő úr, rendkívül nagy a bírósági épületek száma, és nagy a szórás a bírósági épületek állapotát tekintve. Pontosan Észak-Magyarországgal összefüggésben vetette fel: a Miskolci Törvényszék épületének felújítása, egyebek mellett, így más országrészből például Szeged, ami szintén nagy bíróság, valóban aktuális. Természetesen minden e körben felmerülő igény anyagi és egyéb kapacitáshiány okán nem teljesíthető egy összegben, de igyekszünk mindenben teljesíteni.

A béremeléssel összefüggésben, amit tisztelt képviselő úr felvetett: természetesen egyetértek a béremeléssel. Két dolgot teszek hozzá. A bírák munkáját segítő igazságügyi alkalmazottak, jegyzők szerepével kapcsolatosan nem lehet vitatkozni; a szerepük alapvető jelentőségű és mindenkor kiemelten fontos. A béremelés mértékét is érintette a tisztelt képviselő úr. Ezzel összefüggésben egy tényt; vissza kell mennünk egypár évre. 2017-ben volt az igazságügyi alkalmazottaknak egy akkor, mondhatjuk, jelentős béremelése, és ezt követte a bírói fizetésemelés rendszerének kialakítása, tehát időben a kettő elvált. Amellett, hogy természetesen osztom az álláspontját, és nyilván mi mást is tennék, mint hogy minden béremelési igényt és elképzelést maradéktalanul támogatok.

Az ítélkezés gyorsasága. Képviselő úr, az ítélkezés sokkal gyorsabb nem lehet. Valóban, elismerem a társadalmi igényt az ítélkezés gyorsaságára, gyorsasága iránt, azonban vannak ügyek, ügytípusok, amelyek jellege, összetettsége, a bizonyítás sokoldalú, sokirányú jellege okán egyszerűen kizárt a gyorsaság. Természetesen vannak olyan ügytípusok, most mondok egy példát: jogos elvárás, hogy ha a fél, adott esetben felperes, alperes, egyező akaratnyilvánítással el kíván válni, mondjuk azt, hogy az heteken belül történjen meg, hiszen ennek nincs sem olyan bizonyítási vonzata és sem egyéb olyan oka, ami megnehezítené ezt a fajta igényérvényesítést. De úgy gondolom, hogy ez meg is történik.

Az országos bírói tanácsi választással összefüggésben: az Országos Bírói Tanács tagjait a bírák választják, erre ezt tudom mondani. Az OBT-t a bírák választják, és az ezzel kapcsolatos döntésük, felelősségük fennáll, és a döntésük hat évre szól.

Valóban, felmerült még az a kérdés, hogy az Országos Bírói Tanács hatásköre bővül, és hogy milyen lesz az együttműködés. 2023. március végét írjuk. Arra, hogy mi lesz a jövőben egy adott jogszabály hatálybalépése után, azt tudom mondani, hogy majd akkor menjünk át a folyón, ha odaértünk. Természetesen eddig is fontosnak tartottam és követtem is az Országos Bírói Tanáccsal az együttműködést, ezután is fontosnak tartom. Az, hogy vannak jogértelmezési viták, én úgy gondolom, hogy nem jelent jogállami deficitet.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Valamennyiüknek jó munkát és jó egészséget kívánok. Viszontlátásra! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokból.)