DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Hölgyek és Urak! Az írásban elkészített beszámoló, ahogy ezt hallottuk, valamennyi képviselőnek a rendelkezésére áll, ezért engedjék meg, hogy szóbeli kiegészítésemben csak néhány, általam fontosnak tartott részletet emeljek ki.
Az ügyészség legfőbb alkotmányos feladata az állam büntetőigényének az érvényesítése. E tevékenység hatékonysága szempontjából meghatározó a jelentősége annak, hogy a büntetőeljárás jogerős lezárására az elkövetéshez képest mennyivel később kerül sor. A pandémiás helyzet megkövetelte, hogy az eljárási lehetőségek közül az ügyészség azokat válassza, amelyek kevesebb személyes érintkezéssel járnak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy mindez kedvező hatással lehet a büntetőeljárások időszerűségére, sok esetben ugyanis és e tekintetben külön szeretném megemlíteni az eljárások gyors befejezése egybeesett az eljárások törvényességének az erősítésével is, tudniillik a kettő nem zárhatja ki egymást, a törvényesség és az időszerűség együttes követelmény. A gyorsítás tehát csak akkor támogatható, ha a büntetőeljárások lezárására az anyagi igazságnak megfelelő törvényes döntések által kerül sor.
A konkrét szakterületek és statisztikai mutatók kapcsán a következő tendenciákat érdemes kiemelni. Egyértelműen pozitív jelenség, hogy a regisztrált bűncselekmények száma az elmúlt évek során következetesen csökkent. 2021-ben az előző évhez képest a mutató több mint 5 százalékkal esett vissza, és ha megnézzük a tízéves viszonylatot, akkor azt látjuk, hogy 2012-höz képest a csökkenés több mint 67 százalékos volt, és nem is az egyes évek számai a kedvezőek, hanem a jelenség tendenciája. Úgy gondolom, hogy ez rendkívül optimista feltételezésekre adhat alapot, még ha nyilvánvalóan egy-egy évben esetleg visszaesést is tapasztalnánk.
Az állami büntetőigény érvényesítésének hatékonysága szempontjából két tényezőnek van igazándiból jelentősége. Egyrészt annak, hogy az ügyészség minden olyan esetben indítványt tegyen a bíróság előtt a büntetőjogi felelősségre vonásra, amikor valaki vagy valakik bizonyíthatóan bűncselekményt követtek el. Másrészről ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy azok a személyek, akik nem valósítottak meg büntetendő magatartást, ne álljanak indokolatlanul büntetőeljárás hatálya alatt, és ne szenvedjenek semmilyen joghátrányt.
Az elsőként említett tényező eredményességét vizsgálva statisztikai módszerekkel kimutatható, hogy a bíróságok milyen arányban osztják a vádhatóság álláspontját. A 2021. évben a váderedményesség 98,8 százalék volt, illetve a bíróságok a vádlottak 87,9 százalékát érintően minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak. Ez utóbbi mutatónak legalább akkora jelentősége van vagy talán még nagyobb, mint a váderedményességnek, hiszen ezekben az esetekben az ügyészség és a bíróság az adott büntetőügyet teljes mértékben azonosnak ítélte meg.
A feljelentések elutasítása és az eljárások megszüntetése tárgyában hozott határozatok megalapozottságával összefüggésben érdemes kitérni egy ügyészségi munkatervi vizsgálatra, amelyet 2021-ben, tehát a tárgyévben folytattunk le. Ennek során azt elemeztük, hogy azok a pótmagánvádas eljárások, amelyekben a pótmagánvádló 2018 és 2020 között nyújtott be vádindítványt a bíróságra, mennyiben vezettek eredményre. A bíróság 613 ilyen ügyből 37 esetben, tehát az eljárások mindössze 6 százalékában hozott büntetőjogi felelősséget megállapító döntést, 94 százalékában az ügyeknek tehát az ügyészség megszüntető, elutasító döntése helytálló volt.
Jóllehet, az ügyészségnek nincs közvetlen ráhatása a bűnözés mértékének alakulására, mégis érdemes kitérni néhány bűncselekménytípust érintően a megfigyelhető tendenciákra, mert azért közvetett módon az ügyészségi munka is szerepet játszhat ebben. Elsőként a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekről szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni. Ezt a bűncselekményi kört ugyanis érthető okokból a társadalom részéről is kiemelt figyelem kíséri. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint 2021-ben a regisztrált bűncselekményekkel összefüggésben több mint 5800 kiskorú sértettet lehetett azonosítani, valamivel kevesebbet egyébként, mint az előző évben.
Érdemes kiemelni azt is, hogy számos, a Btk. különböző fejezeteiben található, így különböző típusú bűncselekmény elkövethető kiskorúak sérelmére, a következtetések levonásakor pedig ezt a tényt mindenképpen figyelembe kell venni. Az elmúlt évtizedben számos olyan jogszabály-módosításra került sor, amely hozzájárult a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekkel szembeni eredményes fellépéshez. Ezek közül külön szeretném kiemelni azt a Btk.-t érintő változást, amely a kiskorúak sérelmére megvalósított nemi erkölcs elleni bűncselekmények elkövetői esetén főszabályként kötelezővé tette a foglalkozástól eltiltás alkalmazását. Ennek eredményeként az elkövető, függetlenül az elkövetéskori foglalkozásától a jövőben nem gyakorolhat olyan hivatást, vagy nem végezhet olyan tevékenységet, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel hatalmi vagy befolyásolási viszonyban áll.
A módosítást követően az ítélkezési gyakorlatban bizonytalanság volt tapasztalható, így 2020-ban, majd a tárgyévben, 2021 júniusában is iránymutatást adott ki a Legfőbb Ügyészség, illetve a jogalkalmazási nehézségeket jeleztük a jogalkotónak. Ennek is köszönhetően került sor 2021 júliusában a Btk. hivatkozott rendelkezésének pontosítására, egyértelművé téve, hogy a végleges hatályú foglalkozástól eltiltás alkalmazása a gyermekpornográfia elkövetőjével szemben is minden egyes esetben kötelező.
(13.10)
Ezzel összefüggésben külön szeretném említeni, hogy a Legfőbb Ügyészség jellemzően 2021-ben több mint 70 olyan jogerősen lezárt ügyben nyújtott be a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt a Kúriához, amelyekben a foglalkozástól eltiltás kötelező kiszabása törvénysértő módon elmaradt. A Kúria ezekben az ügyekben a jogerős határozatot megváltoztatva rendelkezett a foglalkozástól eltiltásról.
Részben a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekhez kapcsolódóan, részben a változó anyagi jogi szabályozást illetően szeretnék néhány gondolatot megosztani az emberkereskedelem bűncselekményével összefüggésben is. A Btk. ezt szabályozó törvényi tényállása 2020. július 1-jével módosult, így 2021 volt az első olyan év, amikor az új szabályozást egy teljes éven keresztül alkalmazni kellett. A gyakorlati tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a korábban az ügyészség által a jogalkotók irányába tett észrevételek megalapozottak voltak.
Az új tényállás egyrészt a korábbinál hatékonyabban alkalmazható, másrészt az annak alapján kialakult joggyakorlat jobban megfelel a nemzetközi elvárásoknak is. Pozitív eredményként értékelendő az is, hogy a jogszabály-módosítás következtében és itt kapcsolódik a téma a kiskorúakhoz egyes kiskorúak sérelmére megvalósított bűncselekmények, például a gyermekprostitúció kihasználásának bizonyos formái a korábbiakhoz képest szigorúbb megítélés alá esnek. A Legfőbb Ügyészség egyébként az emberkereskedelem témakörében rendszeresen tart továbbképzéseket az ügyészek, sőt más jogalkalmazók számára is, hogy a jogalkalmazás hatékony és kellően következetes legyen.
A 2021. évben a gazdasági bűncselekmények közül változatlanul meghatározó szerepe volt a költségvetési csalásoknak, amelyek magukban foglalnak minden, a hazai és uniós költségvetést károsító bűncselekményt. Akár a kezdeményezett eljárások, akár a regisztrált bűncselekmények számadatainak alakulását szemléljük, az a következtetés vonható le, hogy a mennyiségi mutatók az elmúlt évekhez képest szignifikánsan nem változtak. Továbbra is jellemző ugyanakkor e bűncselekményekre az igen bonyolult ténybeli és jogi megítélés, amely az eljáró ügyészektől speciális szakmai felkészültséget és alapos, precíz munkát követel.
A statisztikai adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a pénzmosás miatt folytatott eljárások száma 2021-ben az előző évhez képest megnövekedett, a regisztrált bűncselekmények száma 16 százalékkal, a kezdeményezett eljárások száma 38 százalékkal. Ebben szerepe volt annak is, hogy 2021. január 1-jétől a büntető anyagi jogi szabályok megváltoztak, és a korábban orgazdaságként elbírált cselekmények ettől az időponttól kezdve pénzmosásnak minősülnek.
Az ügyészség hosszabb idő óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a bizonyítottan büntetendő magatartást megvalósító személyektől el lehessen vonni a bűncselekmény során generált vagyont. Ennek nélkülözhetetlen feltétele a pénzmosás elleni hatékony fellépés. Megjegyzendő, a jogalkotó az ügyészség jogalkalmazói tapasztalatainak, szakmai érveinek felhasználásával éppen erre figyelemmel módosította a jogszabályi rendelkezéseket.
A jogalkalmazói tapasztalatok azt mutatják, hogy a 2021 óta hatályban lévő megújult törvényi tényállás amellett, hogy minden tekintetben megfelel a nemzetközi elvárásoknak a gyakorlatban is jobban alkalmazható, mint a korábbi. Részben a költségvetést károsító bűncselekményekhez, részben a pénzmosáshoz kapcsolódóan kell azt a tényt megemlíteni, hogy 2021-ben összesen 35 milliárd forintnyi vagyont érintően került sor kényszerintézkedésként zár alá vétel elrendelésére, míg a büntetőeljárás jogerős lezárását követően a bíróságok ügyészi indítványra joghátrányként több mint ötezer személlyel szemben rendeltek el vagyonelkobzást.
A büntetőjogi értelemben vett korrupciós cselekmények statisztikai mutatói alapján az a következtetés vonható le, hogy a hivatali vesztegetések száma a tárgyévben lényegében nem változott. A regisztrált cselekmények előző évhez viszonyított növekedése alapvetően néhány olyan üggyel magyarázható, amelyben tömegesen került sor közélet tisztasága elleni cselekmények felderítésére. Hogy példát mondjak erre, az egyik ügyben több mint négyezer rendbeli cselekmény miatt volt folyamatban eljárás. A gazdasági korrupciós bűncselekményeket érintően a kezdeményezett eljárások számának jelentős, 32 százalékos növekedését ugyancsak a 2021. január 1-jével hatályba lépett jogszabályváltozás eredményezte, amely büntetendővé tette az úgynevezett hálapénz elfogadását, illetve annak a nyújtását.
Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége meghatározza a büntetőeljárás egész menetét. A nyomozás felderítési szakaszában törvényességi felügyeleti tevékenységet lát el, a vizsgálatot, a második szakaszt irányítja, a bíróság előtt képviseli a vádat, majd a büntetés-végrehajtás törvényességét felügyeli. A beszámolóban részletezettek azt bizonyítják, hogy az ügyészség tevékenysége az eljárás minden szakaszát érintően eredményes volt.
A vádemelés típusait érintő adatok az előző esztendőhöz hasonlóan azt mutatták, hogy 2021-ben kiemelt jelentősége volt annak, hogy a bíróság lehetőség szerint az eljárás szereplőinek személyes jelenléte nélkül tudjon ügydöntő határozatot hozni. Ennek megfelelően az ügyészség a vádemelések 74,5 százalékában büntetővégzés meghozatalára tett indítványt, amely az előző évhez képest is emelkedő arányt mutat, 2020-ban 71,7 százalék volt, 2019-ben pedig 58,6 százalék. Ezen eljárási forma esetében a bíróság a törvényes feltételek fennállása esetén az iratok alapján is ügydöntő határozatot hozhat. Ez a megoldás, ahogy ezt a bevezetőben is említettem, nem sértheti a tisztességes eljárás elvét, hiszen az ügyészség mellett a terhelt és a védő is tárgyalás tartását kérheti, amennyiben a határozatban foglaltakkal nem ért egyet.
Fontos arra is utalni, hogy a bíróság által meghozott büntetővégzések az érintett terheltek 85 százaléka esetében jogerőre emelkedtek. Az eljárás gyors és tisztességes befejezését szolgálja az a jogszabályi lehetőség is, amely alapján az ügyészség indítványt tehet a joghátrány konkrét mértékére abban az esetben, ha a terhelt a bűnösségét az előkészítő ülésen beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.
Arra törekedtünk és törekszünk mind a mai napig, hogy az úgynevezett mértékes indítvány megtételét az ügyészség indokolt esetben többek között éppen a tisztességes eljárás követelményeire figyelemmel tegye meg, és csak akkor mellőzze, hogyha ezek a feltételek nem teljesülnek. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a számszerű formában meghatározott várható büntetés igen sok esetben beismerésre ösztönzi a vádlottakat.
A statisztikai adatok az ügyészi munka és a jogintézmény sikerét igazolják. 2021-ben a bíróság csaknem tízezer terhelt beismerő vallomását fogadta el az előkészítő ülésen. Ez a mutató az előző évben még csak 8800 volt.
A büntetőeljárást lezáró ügydöntő határozatok törvényességéhez tartozik a büntetési célokat kellően szolgáló, megfelelő súlyú joghátrány alkalmazása. Erre figyelemmel azokban az esetekben, amikor az ügyész úgy ítéli meg, hogy a bíróság által kiszabott büntetés e követelménynek nem felel meg, súlyosítás iránti fellebbezést jelentünk be. Érdemes kiemelni, hogy 2021-ben az ügyészség által bejelentett fellebbezésekkel érintett terheltek 85,4 százalékában a jogorvoslati kérelem a kiszabott büntetés súlyosítására irányult. Sajnálatos, és ez egy negatív jelenség megítélésem szerint, hogy a fellebbezéseknek csupán 27,3 százaléka volt eredményes.
Ez a tény ugyanis egyértelműen azt mutatja, hogy egyrészt az ügyészség és a bíróság álláspontja a büntetés kiszabását érintően sok esetben eltér egymástól, másrészt viszont azt is jelzi, hogy nem feltétlenül a büntető anyagi jogi szabályok szigorítására van szükség, hanem esetenként a jogalkalmazás megváltoztatására.
(13.20)
Az ügyészség közérdekvédelmi tevékenységéről röviden. Az ebben a szakágban iktatott ügyek száma 2021-ben az előző évihez képest mintegy 20 százalékkal nőtt. Ez azt mutatja, hogy ez a terület egyre fontosabb szerepet játszik mind az ügyészség, mind a társadalom életében. Ez annak ellenére megállapítható, hogy a szakterület tevékenységéhez döntési jogkör nem kapcsolódik, az ügyészség ezekben az esetekben sokkal inkább mellérendelt szereplőként képviseli az állam és a társadalom tagjainak érdekeit.
A közérdekvédelmi feladatokat ellátó ügyészek a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységük ellátása során szorosan együttműködtek 2021-ben is a környezetvédelmi hatóságokkal és szükség esetén a büntetőjogi szakággal is. A statisztikai mutatók e területen növekedést jeleznek. A kiemelt intézkedések száma 2021-ben az előző évhez képest több mint 32 százalékkal emelkedett, az ügyészek által kezdeményezett büntetőeljárások száma pedig az előző évhez képest megduplázódott.
A büntetőeljárási törvény szerint a legfőbb ügyész kizárólagos joga, hogy a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelentsen be a bíróság jogerős ügydöntő, illetve végleges nem ügydöntő, más rendkívüli perorvoslattal nem támadható, de törvénysértő határozata ellen. E jogorvoslati eljárással összefüggésben szeretnék utalni arra, hogy a Kúria az ilyen indítvány alapján a törvénysértés deklarálása mellett csupán a terhelt javára változtathatja meg a támadott határozatot. 2021-ben hét esetben került sor jogorvoslat benyújtására a törvényesség érdekében. A Kúria a már elbírált indítványokban osztotta a jogorvoslati indítványban kifejtett érveket, és az is említésre méltó, hogy a benyújtott indítványok közül négy kifejezetten a terhelt terhére megvalósított törvénysértés kiküszöbölésére irányult.
S nagyon röviden végül a nemzetközi tevékenységről. A 2021. év nemzetközi tevékenységét nyilvánvalóan érintette a pandémiás helyzet. Itt is a közvetlen személyes érintkezéseket felváltotta az internetes kapcsolattartás. Kiemelendő viszont, hogy 2021 áprilisában, a korábban megkezdett egyeztetések eredményeként személyem és az Európai Ügyészség főügyésze aláírta a két intézmény közötti együttműködési megállapodást. Ezzel összefüggésben arra is szeretnék utalni, hogy az európai főügyész, Laura Condruţa Kövesi asszony az elmúlt évben az Európai Ügyészség egyéves működését értékelve kijelentette, hogy a magyar ügyészség pozitív példa az Európai Ügyészség és a nem részes tagállamok ügyészségei között kialakult munkakapcsolatot érintően, hangsúlyozva azt, hogy harmonikus az együttműködés, és minden megkeresést teljesítenek a felek.
Szeretnék arra is egy mondatot szánni, hogy az ügyészség személyügyi helyzete, illetve gazdálkodása az ismert nehézségek ellenére 2021-ben is szilárd és megalapozott volt.
Tisztelt Ház! Magyarország ügyészsége 2021-ben ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját. Ez alkalmat adott a visszatekintésre, a múltbeli sikerek és lehetséges kudarcok számbavételére is. Az ekkor rendezett konferencián részt vett a V4-es tagállamok valamennyi legfőbb ügyésze, továbbá az osztrák legfőbb ügyész is, és tiszteletét tette a rendezvényen az Eurojust elnöke. Én ahelyett, hogy magam minősíteném a 2021. évi munkát, inkább arra utalnék, hogy ezek a résztvevők mindannyian, kivétel nélkül és egységesen elismerően nyilatkoztak a modern magyar ügyészség teljesítményéről, a jogsértések elleni sikeres küzdelméről. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)