DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A legfőbb ügyész munkájának beszámolójával kapcsolatosan világosan látjuk azt is, hogy nemcsak ez az egy módja van a beszámolásnak, és ennek kifejezetten örülünk. A mai napon megtárgyalt, ezt megelőző két beszámolónál nem lehetett elmondani azt, hogy írásbeli kérdésekkel vagy akár személyes megkérdezés útján is, tehát szóbeli és azonnali kérdésekkel is lehetőség van megkérdezni és ellenőrizni az ügyészség munkáját. Nagyon fontosak ezek a beszámolók, mert mégis irányt tudnak mutatni, fókuszálva egy-egy évnek nemcsak a kiemelt közérdeklődést érdemlő ügyeire, hanem magára a szervezet működésére is.

A szervezet működésével kapcsolatban világosan le kell szögezni, hogy köszönjük szépen azoknak az ügyészeknek, akik ebben a nagyon nehéz évben, 2021-ben a sok-sok kihívás mellett  a világjárvány kihívása volt talán a legkomolyabb  helytálltak és dolgoztak, és segítettek az igazságszolgáltatás helyes és jó működtetésében, együttműködve mind a nyomozó hatóságokkal, mind pedig a bíróságokkal, s keresték és kutatták az emberek igazát. Szerintem ez egy nagyon nehéz feladat volt, de úgy tűnik, hogy az ügyészség is jól megbirkózott ezzel a feladattal.

Ami ezzel kapcsolatosan említésre méltó és fontos, hogy elhangozzon, az az, hogy az ön beszámolójában is benne volt, legfőbb ügyész úr, hogy a beszámolási időszakban a büntetőeljárások időszerűségét, valamint a hatékonyságot is sikerült javítani azáltal, hogy újfajta megoldásokra volt szükség és volt lehetőség a pandémiában, és ezzel sokkal eredményesebben tudott az ügyészség eljárni. Azt kell mondjuk, hogy az utóbbi időben talán érdemes lenne majd azt is megvizsgálni, hogy mennyire maradhatnak meg ezek a gyakorlatok, vagy mennyire kell visszalépnie az ügyészségnek a pandémia alatt magára vett gyakorlatokból, mert nagyon sokszor azt látjuk, hogy akár eljárásjogi vagy talán anyagi jogi garanciákat is már-már kikezdhet, ha az ügyészség folytatja azt az eljárásrendet vagy azt a megszokott működést, amit a pandémia alatt érthető okok miatt felvett, és ami az időszerűséget segítette. Érdemes mindig egy-egy visszacsatolást tenni, hogy fennállnake még azok a körülmények, azok az okok, amelyek a gyorsítást, vagy nagyon sok esetben az eljárással érintett személyeknek az eljárásba való alaposabb vagy komolyabb bevonását jelentik; érdemes mindig egy-egy lépést hátra tenni.

A váderedményességgel kapcsolatosan tényleg elképesztő, hogy szépen-lassan masírozunk a száz százalék felé, vagy önök masíroznak a száz százalék felé. Nyugodtan megkérdezhetnénk, hogy meddig még, hol van ebben a határ. De valóban van abban valami, hogy Magyarországon abból lesz büntetőügy, amiben vádat emelnek. Tehát istenigazából azok az ügyek, amelyek a látencia mezőnyében húzódnak meg, amelyekben az ügyész úgy gondolja, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok vagy az eddigi eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem akarja megkockáztatni, hogy ebből vádemelés legyen, abból nem lesz, holott nagy valószínűséggel azok az ügyek is megérdemelnék azt, hogy legalább a bíróságon vagy valamilyen fórumon alaposan megvizsgálják, és akár vádemelés is történjen, akár valamilyen vádkorrekcióval, pótmagánváddal vagy most már az Integritás Hatóság közbejöttével mégiscsak lehessen valamilyen módon vádat emelni, vádat képviselni.

(14.30)

Tehát az a helyzet, hogy énszerintem nagyon sok minden arra utal, és az éves folyamatos javulás, bár apránkénti javulás talán arra is utalhat, hogy van még mindig egy olyan látencia, hogy nem megfelelően vagy nem feltétlenül jól kerül minden ügyben a vádemelés vagy annak elmulasztása, elmaradása megállapításra.

A vádkorrekció egyébként, amiről beszéltünk, azért is érdekes lehet, mert folyamatosan jöttek a kritikák az Európai Közösség részéről vagy akár a politikai szereplők részéről is, hogy mennyire látja el jól a munkáját a legfőbb ügyész, illetve az ügyészség az egyes kiemelt érdeklődéssel bíró ügyek tekintetében. Önök jellemzően azt mondták, és ezek jellemzően korrupciós ügyek voltak, hogy ezekben nincs semmi különösebb látnivaló, mindent, ami önöktől telhet, megtesznek, és ez csak egy érzése az embereknek, hogy a korrupció magas volta Magyarországon milyen, ezzel szemben, ugye, egy nagyon alapos eljárás van. És lám, mégis megjelent a vádkorrekció vagy megjelent az a lehetőség, hogy az Integritás Hatóságnál… Az Európai Közösséggel való megegyezés nyomán jött létre ez az intézmény, szóval, mégis megjelent ez a lehetőség. Tehát volt azokban a kritikákban, akár ellenzéki, akár közéleti kritikák voltak, az ügyészségnek az ebbéli eljárásával szemben jogos alap, hogy nem mindig és nem jól vagy nem teljesen megfontoltan volt képviselve a vádhatóság ebben az esetben.

Szerintem mindenkinek az igazságérzetét kiemelkedően és kirívóan sértő ügyek közül több elhangzott, nem szeretném ismételni őket. A Pegasus-ügy az egyik, ahol az én eddigi ismereteim  volt lehetőségem minősített dokumentumokba is betekinteni ebben  és az én meggyőződésem szerint nem biztos, hogy az idők próbáját ki fogja állni az ügyészség eljárása ebben a kérdésben, alaposabb, körültekintőbb eljárással valószínűleg jobban lehetett volna ezt tisztázni. A Pegasus-ügy nem a sikeres és a jól kezelt ügyészségi eljárásokra fog emlékeztetni minket, a Schadl-ügyről nem is beszélve.

Az, hogy a nyomozó hatóság a fellelt tárgyi bizonyítékok közül megsemmisít olyan tárgyi bizonyítékot, amely kiemelt közszereplőről szólt, vagy őt tartalmazó videófelvétel volt, amelyet az üggyel összefüggésben akár nyomásgyakorlásra, zsarolásra használhattak fel, nem biztos, hogy körültekintő eljárást jelent egy nyomozásban. Én ezzel kapcsolatosan tettem egy panaszt, azt önök elutasították. Értem én, hogy nincs ebben semmi látnivaló, és azt is akarják mondani, hogy nincs is ebben semmi látnivaló, de szerintem hiú ábránd lenne azt hinni, hogy amiről felvétel készül, abból csak egyetlenegy másolat van. Tehát itt az elkövetkezendő időszakban lehet, hogy egy teljesen más irányú, nem tudom, akció fogja majd azt felderíteni, hogy önök teljesen feleslegesen semmisítettek meg egy olyan bizonyítékot, amely másoknál is létezett, és sokkal nagyobb galibába sodorhatja magát vele az ügyészség. Talán megfontoltabban kellene ezekben az ügyekben eljárni.

Ami hiányosságra szeretném felhívni az ügyészség figyelmét: 2021-ben már a beszámolóban utaltak az új pszichoaktív drogokkal kapcsolatos nyomozásokra, illetve az ezzel kapcsolatos vádemelésekre, viszont azóta is látszik és töretlen a trend, hogy ebben a jogalkotó tempóját messze lehagyva, a nyomozó hatóság tempóját is meghaladva ezáltal a vádhatóság tempóját is meghaladva járványként terjednek az új pszichoaktív drogok, anyagok hazánkban és az ezzel kapcsolatos vagy az erre elkövetett bűncselekmények megjelenése. Itt szerintem egy nagyon komoly szakmai, hozzáállásbeli változás kell, kiemelt ügyként vagy kiemelt csoportként, vagy kiemelt területként kell kezelni ezt. Ha a „pandémia” szót használtuk az elmúlt időszakban a koronavírus-járványra, az új pszichoaktív szerek terjedése is ugyanez, és ebben a nyomozó hatóságnak fokozott figyelemmel, sőt kiemelt figyelemmel kell lennie.

Ez talán az elmúlt időszaknak az egyik legkomolyabb társadalmi problémákat okozó bűncselekménytípusa. A vidéki Magyarországon nincs olyan település, ahol ne okozna nagyon komoly riadalmat egy-egy ilyen pszichoaktív szernek a felbukkanása, és a szociálisan kiszolgáltatott rétegeknél, jellemzően a cigánytelepeken vagy a szegényebb környezetekben ennek a pillanatokon belüli elterjedése és nagyon komoly közbiztonsági problémaként való megjelenése, nemegyszer rablások, személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetése során derül ki, hogy egy komoly hálózati tevékenység van mögötte, és komoly drogterjedés áll a problémák mögött. Így ezért kiemelten kell ezzel a talán kiemelt csoporttal is foglalkozni.

Gyakorlatból érkező probléma, ami a váderedményességgel is összefüggésben állhat, hogy nagyon sokszor panasz érkezik arra, nagyon sokan fájlalják azt, hogy a fiatalkorúak az iskolákban, illetve nevelési intézményekben vagy saját közösségi életükben elkövetett cselekményeknél az elkövetett cselekményük súlyát meghaladóan kerülnek egyrészt minősítésre, másrészt a vádemelés során keményen, talán túlzott keménységgel lépnek fel olyan gyermekek ellen, akik nem visszaesők, nem notóriusok, nem olyan környezetből vannak, és jellemzően nem olyan cselekményt valósítanak meg, ami ellen tényleg keményen kell fellépni. Hogy egy egyszerű példát mondjak: szakképző intézményekben rendszeres a különböző, egymással való kakaskodásoknak a felülminősítése, ami nagyon-nagyon gyakran garázdaságba fut bele.

Ezek olyan gyermekek, akik előtte sem voltak bűnelkövetők, egyébként a családjukban sem volt ez jellemző, vagy nem utal semmi arra, hogy egyébként egy nagyon sérülékeny csoportba tartoznak, akár nevelőintézetből származnak. Tehát nem volt semmi előjele, és egyből nagyon szigorú büntetéssel találkoznak, az ügyészség talán túlzottan keményen is tesz velük szemben olyan javaslatokat és olyan indítványokat, amelyeknek a kimenetele utána már egy egyenes pálya arra, hogy valamilyen törés keletkezik ezeknek a fiataloknak az életében.

Természetesen vannak kiugróan közösségellenes magatartást tanúsító kisebb csoportok vagy jellemzően olyan bűncselekmények, amelyek megjelennek, azok ellen szigorúan fel kell lépni. Ismerősek ezek, abban az ügyészség jó munkát szokott végezni, de nagyon sokszor van ilyen túlfutás, és nagyon sokszor látjuk azt, hogy a fiatalkorúak tanácsa egy-egy járásbíróságon vagy törvényszéken oda nem tartozó ügyeket tárgyal, és a fiatalkorúakra jellemzően olyan ítéleteket kénytelenek kiszabni ezáltal, amelyek egy egész életre vethetik vissza az ő társadalmi megítélésüket vagy akár a saját életüket, életpályájukat is.

Mindezeket összegezve azt lehet mondani, hogy az ügyészség az ügyészi munkában, illetve a vádhatósági munkában az esetek nagy többségében tisztességesen, alaposan és körültekintően, szakmailag jól járt el. Sajnos mindig hozzátesszük, hogy „de/vagy az ön személye”  ön már megszokta ezt, legfőbb ügyész úr , illetve itt a politikai kérdésekkel, politikai ügyekkel való összefüggések mindig belerondítanak ebbe a nagy összképbe, de én erre úgy tekintek, hogy ez majdnem mindig megtörtént eddig, bármilyen évben is voltunk, minden évben elhangoznak ezek a politikai kritikák. A legfőbb ügyész számára ilyen kritika elmondható, de az ügyészség szervezetrendszere számára inkább legyen a felszólalás első része irányadó, amelyben az ő eddigi munkájukat megköszönjük, a politikai vitákat meg természetesen itt akár az azonnali kérdésekben vagy írásbeli kérdésekben mi egymás között pestiesen szólva lejátsszuk, illetve egymás között megvitatjuk.

Én arra tudom önt bátorítani, hogy legyen sokkal bátrabb a korrupciós bűncselekményeknél, ne próbálja mindig azzal kendőzni, hogy Magyarországon csak egy érzete, látszata van a korrupció magas szintjének. Nemcsak látszata és nemcsak érzete van ennek, hanem sajnos ez így is van, önökön múlik, hogy ezen lehete változtatni, és legfőképp önön múlik, hogy ebben vane akarata és szándéka. Mi azt kérjük, hogy ezen változtasson, illetve hozzáteszem azt is, hogy nagyban tudnánk változtatni azzal is, ha Magyarország nemcsak együttműködésben állna az Európai Ügyészséggel, ami ebben a beszámolóban benne volt, és nemcsak egy együttműködési megállapodást kötött volna, hanem valójában Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez. Ez még szerintem idetartozik, és mindenképpen szükség lenne rá. Ezen a téren is mi úgy gondoljuk, hogy az Európai Közösséghez való tartozásunk az egyik fontos aspektusa és az egyik fontos jele annak, hogy nekünk Európa a biztonságunk.

A Jobbik-Konzervatívok tehát önt arra ösztönözné, hogy ismételten fontolják meg ezt, és a szakmai vitát, amit önök lezártnak tekintenek, ebben ismételten kezdjük el. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)