DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is köszöntök mindenkit.

A mai felszólalást kezdhetnénk azzal a kérdéssel, hogy mi lesz a sorsa Magyarországon egy olyan vízügyi vezetőnek, aki feltárja a valóságot egy tervezett akkugyár kapcsán. De az is egy nagyon fontos kérdés lenne így kezdésként, hogy meddig folytatható az a politika, amellyel kapcsolatban nemcsak sok érintett település lakossága, sok ezer magyar állampolgár, de mára már szakmai köztestületek, szakhatóságok, szakértők sokasága emeli fel a hangját, és amelyről egyértelműen megállapítható, hogy sokkal jobban fogja felforgatni minden magyar ember életét, mint azt eddig gondoltuk.

Konkrét kérdéseket fogok megfogalmazni az akkugyártással, akkumulátorgyártó stratégiával kapcsolatban, annak ellenére, hogy a tapasztalat sajnos azt mutatja szakbizottsági szinten is, itt is, hogy kevéssé szeretnek önök tartalmában beszélni erről a kérdésről. De nézzünk néhány konkrét példát! Azt, hogy káosz alakult ki az akkumulátorgyárak engedélyezésében, nemcsak mi mondjuk, hanem most már a Magyar Mérnöki Kamara is megállapította. Továbbá olyan módon adtak ki egy engedélyt a Debrecenbe tervezett akkugyár kapcsán, hogy a szükséges információk és garanciák nincsenek benne az engedélykérelemben. Ezt a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság is kimondta. Azt is megállapíthatjuk, hogy önök nem végezték el az akkumulátorgyártó stratégiához szükséges környezeti stratégiai vizsgálatot, és bár egyébként nagyon sokszor hivatkoznak erre a bizonyos szürkevízprogramra, ezzel kapcsolatban sem történtek érdemi előrelépések.

Palkovics László még miniszterként úgy fogalmazott, hogy az akkumulátorgyártás, minden csak nem környezetbarát és nem energiabarát. Hozzá képest önök viszont szeretik elhallgatni azt, hogy milyen árat akarnak Magyarországgal megfizettetni ezért a stratégiáért. Ott tartunk, hogy a múlt heti bizottsági ülések egyikén egy helyettes államtitkártól tudtuk meg, hogy önök olyan iparstratégiát akarnak végrehajtani, amelynek nyomán 2030-ra 55 százalékkal növekedne Magyarország villamosenergia-felhasználása. Azt is a sajtóból kellett megtudnunk, hogy önök több százezer idegen munkavállalót, vendégmunkást akarnak behozni az országba.

Nézzük az egészen konkrét felvetéseket! A Magyar Mérnöki Kamara a gödi gyár kapcsán kijelentette, hogy a hatalmas gyár úgy kapott engedélyt és úgy működhet, hogy a tényleges víz , energia- és alapanyag-felhasználásának értéke és a környezeti kibocsátása nem ismert. Szintén a Mérnöki Kamara megállapítása, hogy a gyártási tevékenység alapján a vonatkozó kormányrendelet szükségessé tette volna környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását, erre ugyanakkor nem került sor. Megint csak a Magyar Mérnöki Kamarát idézem, ők úgy fogalmaznak, hogy nem fordulhat elő, hogy a munkavédelmi hatóságnak a rákkeltő anyagok nem megfelelő kezelése vagy a munkavállalók nem kellően biztonságos környezete miatt kelljen bírságokat kiszabni, miközben láthatjuk, hogy a meglévő gyárak és üzemek esetében sorozatban folytatnak ilyen eljárásokat, és adnak ki ezzel kapcsolatban bírságokat.

A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság azt állapította meg, hogy a kínai cég úgy kért környezethasználati engedélyt  a debreceni gyárról beszélünk  , hogy a beadványban nem adta meg, mennyi vizet fog felhasználni évente. Szintén a TIVIZIG megállapítása, hogy bár szó volt arról, hogy ez az üzem, a debreceni kínai gyár használna szürkevizet, ilyen irányú tervezési folyamatot egyik gyár esetében sem tapasztalt a TIVIZIG a debreceni ipari park kapcsán. Illetve kimondták, hogy Debrecen az újonnan megjelenő iparivíz-igények miatt át kell hogy alakítsa, át kell hogy gondolja a teljes városi ivóvíz , szennyvíz- és csapadékhálózatot, mert az eddigi rendszer néhány év múlva nem fogja bírni a terhelést Ez a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnak, azt gondolom, nagyon markáns és világos megállapítása.

Csak néhány utalás a hatósági eljárásokra. Tudjuk mindannyian, hogy Bátonyterenyén üzemel Európa legnagyobb kapacitású akkumulátorfeldolgozó üzeme és annak ellenére, hogy előzetesen nagyon sok figyelmeztetést kaptak különböző szakhatóságoktól, a múlt évben bekövetkezhetett egy úgynevezett technológiai robbanás. Ugyanennek a cégnek van Szigetszentmiklóson is egy telephelye, ahol szintén számtalan bírságot szabtak már ki szabálytalanság miatt. Megállapították, hogy sok munkavállaló egészségét és testi épségét veszélyezteti a cég működése. Mégis a hírek szerint március 14-én történt egy baleset, de teljes a hírzárlat.

A konkrét kérdésem államtitkár asszonyokhoz és urakhoz, hogy miért nem vette figyelembe a kormányhivatal a TIVIZIG figyelmeztetését, hogy adhatták ki így az engedélyét a debreceni gyárnak. Mivel a kormány hallgat, adódik a kérdés, hogy mi lesz a sorsa a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének azt követően, hogy kiadták ezt a szakvéleményt. A gödi Samsung gyár esetében a Magyar Mérnöki Kamara teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot tart szükségesnek, amely részletesen feltárná a gyár valós környezeti hatásait. Erre sor fog kerülni  mit lehet tudni?

Ha egy meglévő gyár sorozatban semmibe veszi a szabályozásokat, önök készen állnak arra, hogy ezt bezárják? Önök reálisnak tartjáke azt az iparstratégiát, amelynek nyomán hét éven belül Magyarország villamosenergia-felhasználása 55 százalékkal növekedne? Nem gondoljáke, hogy erről meg kellene kérdezni a magyar embereket, mint ahogy arról is, hogy vendégmunkások százezreit akarják az országba hozni? Köszönöm a türelmét, tisztelt elnök úr.