DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Hazánk elsősorban mindig is a mezőgazdasági adottságaira tudott támaszkodni a történelem során. A magyar gazdák azonban most sajnos nem tudnak a magyar kormányra támaszkodni ebben a vészterhes időszakban, hiszen a megnövekedett terheik enyhítése helyett továbbra is a multiknak járó végtelen támogatás és újonnan a külföldi munkavállalóknak épített akkumulátorgyárak a kormány gazdaságpolitikájának a legfőbb iránya. A koronavírus időszaka is bebizonyította, hogy mekkora katasztrófához és pánikhoz tud vezetni, ha egy ország kiszolgáltatott az élelmiszer-önrendelkezés terén, s most erre tett még rá egy lapáttal az óriási élelmiszer-infláció, valamint a fizetésünknek, illetve a fizetőeszközünknek a romlása.
Hazánknak a mezőgazdaság talpra állításával ismét Európa éléskamrájává kéne válnia, ezt a szerepet kéne betöltenie országunknak a mi álláspontunk szerint. Azonban a jelen valósága azt mutatja, hogy a békeidőben is nehéz helyzetben lévő agrárszektornak a terheit az infláció és a háború csak növelte. A túlzott bürokrácia, az új támogatási feltételrendszer, amelyre nem volt hagyva elég átállási idő, a támogatások sok esetben történő visszatartása sok gazdálkodót teljesen ellehetetlenít ebben a helyzetben. Ebben a szektorban éreztetik leghatározottabban hatásukat a magas üzemanyag- és inputanyagárak, valamint tovább rontja a helyzetet a jelentős volumenű gabonaimport miatt csökkenő felvásárlási árak alakulása, valamint a humán erőforrás földekről gyárakba való terelése is.
Az uniós gazdálkodóknak, így a magyar gazdáknak is termékeikkel szigorú előírások mellett, alaposan bevizsgálás után lehet csak kereskedniük. De ez a szabályozás nem vonatkozik a hazánkba hatalmas mennyiségben beáramló és silány minőségű, kétes eredetű és akár sok esetben az egészségre is veszélyes, keleti szomszédunk által termelt gabonára. Az előzőekben tapasztalható 50-60 ezer tonna helyett több mint egymillió tonna gabona és olajos mag érkezett hazánkba Ukrajnából. A magyar terménypiacon kritikus helyzet alakult ki ennek következtében. Nem hatásvadász kijelentés tehát, hogy hatalmas bajban van a magyar agrárium.
A Mi Hazánk az egyetlen politikai erő, amely a dúsgazdag külföldi multik helyett a magyar kis- és középvállalkozókat, a magyar dolgozókat, a magyar gazdákat támogatná inkább kiemelten. Önöknek 13 évük volt, hogy elkezdjék felépíteni az önálló magyar nemzetgazdaságot, ami mind ez idáig nem sikerült, s most még a stratégiai irányt is rosszul választják meg, amikor a vas és acél országához hasonlóan rosszul az autóipari összeszerelő üzem országává züllesztik hazánkat.
Kérdésem tehát, mikor tervezi a kormány, hogy a külföldi multinacionális cégek helyett a magyar gazdákat és az agráriumot támogassa intenzívebben, akiknek a mostani helyzetben szó szerint a lét a tét. Várom érdemi válaszát. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)