DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A feltett kérdésével kapcsolatban, pontosabban a stílussal, meg azért az üzenetekkel kapcsolatban is a következő dolgok jutottak eszembe: kevés párbeszéd, hangzatos szavak, politikai rosszindulat, vagy annak reménye, hogy Magyarországon bárcsak rossz lenne  valahogy ezek a dolgok kavarogtak a fejemben, miközben hallgattam önt.

Azt szeretném rögtön kiemelni, hogy az Európai Bizottság nemrég közzétett felmérése szerint az európaiaknak a 48 százaléka aggódik azon, hogy ki tudjáke fizetni a rezsiköltségeiket. Gondoljunk bele, hogy ha az önök nukleáris energiával kapcsolatos állításai megvalósulnának, akkor a rezsicsökkentéssel itt Magyarországon mi történne!

Beszéljünk egy picit az atomerőművekről is! Azzal kapcsolatban azt azért biztosan látja a képviselő asszony is, hogy az egész kontinenst sújtó energiaválság következtében az atomerőművek szerepe nagyon nagy mértékben felértékelődött. Nem véletlen az sem, hogy az atomenergia területén Bulgária, Csehország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia nemrég szorosabb és széles körű együttműködésről állapodott meg  ezt biztosan képviselő asszony is tudja , illetve vannak már konkrét példák arra, hogy milyen döntések születtek. Belgiumban már tavaly úgy döntött a kormány, hogy korábbi határozatával ellentétben, két atomerőmű élettartamát tíz évvel meghosszabbítja. A francia parlament márciusban nagy többséggel megszavazta a kormány nukleáris beruházási tervét, amely hat új atomreaktor építését tűzte ki célul. A francia energiaügyi miniszter szerint: „ez az első építőköve annak a hatalmas projektnek, amely nukleáris iparunk újraindítását célozza”, hozzátéve: „az a célunk, hogy Franciaországot egy nagy, szén-dioxid-mentes és szuverén országgá tegyük”. Egyébként magában a karbonsemlegesség elérésében, amelyet Magyarország is célul tűzött ki 2050-re, szintén nagyon fontos szerep jut a nukleáris energia kérdésének. Friss németországi hír, hogy a liberális FDP, szembemenve a szociáldemokrata kancellárral, a kormánykoalíció tagjaként kitart az atomerőművek működésének meghosszabbítása mellett.

Hazánk szempontjából: ugye, mi próbáljuk mindenféle szempontból növelni a hazai kitermelést, de azért jelentős saját kőolaj- és földgázforrásaink nincsenek, és az a helyzet, hogy további importenergia-függetlenedési projektre van szükség. A nukleáris energia kiemelkedő lehetőség számunkra azzal kapcsolatban, hogy függetlenedni tudjunk a nemzetközi energiaválság helyzetében. Éppen ezért a kormány ösztönzi a megújuló energiaforrások térnyerését is, illetve mindent megteszünk azért, hogy az energiabiztonság a jövőben is fennmaradjon, és a rezsivédelmet is fenn tudjuk tartani. De nem mondunk le sem Paks I. üzemidő-hosszabbításáról, sem pedig Paks II. megépítéséről.

A baloldal és a magyar emberek álláspontja itt azért nem igazán találkozik, hiszen egy március elején közzétett felmérés vagy kutatás szerint jelentősen nőtt az atomenergia támogatottsága hazánkban. A magyarok 66 százaléka úgy fogalmazott, hogy az atomenergiát mint a lakosság biztonságos és folyamatos áramellátásának biztosítóját látják  ezt gondolják a magyar emberek. Nekem mindig az a problémám, amikor önök a nukleáris energiával szemben próbálnak kardoskodni, hogy annak a következményeit soha nem mondják el, hogy mi történne, ha azok a dolgok egyszer véletlenül tényleg megvalósulnának, amit önök kérnek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)