ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm szépen az érdeklődését, tisztelt képviselőtársam. Csak a rend kedvéért mondom, hogy nem tudok róla, hogy politikai karrierem valaha is lett volna. Kérem, hogy ezt vegye figyelembe. Szolgálat azonban van mögöttem valóban, több mint 30 év. A mi fölfogásunkban a karrier és a szolgálat között jelentős különbség van.

Miért dolgozunk? Miért végezzünk a munkánkat? Azért, amiért harmincegynéhány évvel ezelőtt is belekeveredtünk, beleléptünk a politikába. Mi szabadságharcosok voltunk, szabadságharcosok maradtunk, és ma is ez a legfontosabb a számunkra. Ma leginkább a hazánk függetlenségéért és szuverenitásáért kell harcolnunk mindenfajta külső erőkkel és belső megbízottaikkal szemben. Önöket is közéjük szoktam sorolni.

Ami a történelemórát illeti, mert ha jól értem, akkor az érdeklődése történelmi tárgyú, azt javaslom, hogy forduljon a szövetségeihez, akik ebben az ügyben, a volt MSZMP és a kommunista párt ügyében első kézből tudnak önnek értékes felvilágosítást adni. Köszönöm szépen. (Derültség és taps a koránypárti padsorokban.)

(16.30)