DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány 2023. február 28-án benyújtotta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat alapja egyrészt az Alaptörvény XXV. cikkében garantált petíciós jog, másrészt az Európai Parlament és az Európai Tanács irányelve, amely az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szól.

A törvényjavaslat általános vitája során sok olyan képviselői felszólalást hallhattunk, amelyek kapcsán elengedhetetlennek tartok pár dolgot tisztázni.

Az első és legfontosabb dolog, hogy a törvényjavaslat szerinti bejelentési rendszerek  legyen az akár a belső visszaélés-bejelentési rendszer vagy az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer , ahogyan a nevük is jelzi: bejelentési rendszerek. A céljuk az, hogy a visszaélésekkel kapcsolatos jelzések, jöjjenek azok akár a foglalkoztatottak részéről a foglalkoztató irányába a belső visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül, vagy akár az állampolgárok részéről az állami szervek irányába az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül, megtehetők legyenek egy újabb csatornán is. Az új bejelentési rendszerekkel nem kívánt sem az uniós jogalkotó, sem a kormányzat egy új, speciális eljárásjogi rezsimet alkotni a meglévő büntetőeljárási, közigazgatási hatósági vagy polgári jogi rezsimek mellé; ha ilyen eljárásokra a bejelentési rendszerben tett bejelentés alapján lehetőség van, akkor azokat a meglévő eljárásjogi keretek között kell elintézni.

A bejelentési rendszert működtető akkor kell hogy eljárjon, ha feladat- és hatásköre van a bejelentésben szereplő információ elintézésére. Értelemszerűen nem követeljük meg, hogy olyan ügyekben is eljárás valósuljon meg, amelyre érdemi feladat- és hatásköre nincs ezeknek a szerveknek.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitában elhangzottak kapcsán a védelmet érintően hangzottak el felvetések. Sebián-Petrovszki László, a DK képviselőcsoportja részéről jelezte, hogy „nincsen részletesen tisztázva, hogy a bejelentőnek a védelmét egyébként ki, melyik hivatal, hatóság bármilyen processzben hogyan látja el”. Abban egyetértek képviselő úrral, hogy a védelem szabályozása rendkívül bonyolult, és ez a bonyolultság  ahogyan azt a rezsim egésze kapcsán korábban is jeleztem  az átültetendő uniós irányelvnek köszönhető, a többszörös és egymásra épülő feltételrendszer az irányelvi szabályokból következik.

Megnyugtatom ugyanakkor a képviselő urat, hogy a jogszerűen megtett bejelentések kapcsán a védelem érvényesíthető, csak nem abból indult ki a kormányzat, hogy erre is létrehozunk egy hivatalt meg egy új eljárásrendet, hanem abból, hogy ha például egy munkavállalót elbocsátanak a munkahelyéről egy bejelentése miatt, vagy mondjuk, a fizetését csökkentik, akkor ezt ne egy külön eljárásban, hanem munkaügyi perben tudja majd vitatni, és a védelmet ott ki tudja kényszeríteni. Hasonlóan, ha például valaki a foglalkoztatója üzleti titkát nyilvánosságra hozza, és emiatt felelősségre vonnák egy polgári perben vagy munkaügyi perben, akkor a törvényjavaslat szerinti védelmet ezen eljárások keretében lesz lehetősége érvényesíteni.

Hangsúlyozom, hogy az uniós jogi aktus és ennek megfelelően a törvényjavaslat is arra törekszik, hogy megtalálja az egyensúlyt a foglalkoztatók és a foglalkoztatottak érdekei között. Nagyon szigorúak a jogszerű bejelentés vagy a bejelentés nyilvánosságra hozatala feltételei, azaz a bejelentőnek nagyon körültekintően kell eljárnia, de ha ezt megteszi, akkor számíthat a törvényjavaslat szerinti védelemre.

Tisztelt Ház! Végül engedjék meg, hogy dr. Apáti Istvánnak a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről jelzett felvetésére reagáljak. A képviselő úr jól látja, hogy valóban adminisztratív terheket fog jelenteni mind a vállalkozásoknak, mind az érintett állami szerveknek az új bejelentési rendszerek működtetése. A kormány ugyanakkor minden uniós irányelv adta derogációs lehetőséggel élt, amivel tudott; de például a foglalkoztatói létszám kapcsán eltérni nem tudtunk az uniós irányelvtől, a nagyobb önkormányzatok kapcsán egyszerűsítést nem tudtunk a rendszerbe illeszteni az uniós irányelv kötelezése miatt. Annyit ígérhetünk az Országgyűlésnek, hogy az uniós irányelv átültetésének és a törvényjavaslat működésének a tapasztalatait értékelve arra fogunk törekedni, hogy azokban az esetekben, ahol észszerűtlennek mutatkozik e kötelezettség fenntartása, az uniós jogi aktus módosítását a kormányzat igyekszik elérni.

Tisztelt Ház! Az összegző módosító javaslatban foglaltak elsősorban a törvényjavaslat benyújtását követően lefolytatott egyeztetések eredményét tükrözik. A főbb változtatások a következők:

Az új törvényt és a GVH jelenlegi panaszkezelési rendszerét szabályozó jogintézményt összekapcsoltuk.

Az alapvető jogok biztosáról szóló törvényből elhagyjuk azokat a rendelkezéseket, amelyek az új törvényben is szerepelnek.

Az alkotmányos szervek jelzése alapján a főbb változtatásokat az adatvédelmi rendelkezések kapcsán valósítottuk meg; az összegző módosító javaslat értelmében a bejelentővédelmi rendszerekben kezelt személyes adatok tekintetében az adatkezelés szükségességével kapcsolatos felülvizsgálat gyakorisága az infotörvény szerinti általános rendelkezéseknek megfelelően három év lesz; továbbá szélesebb lesz a jogalkalmazók és a NAIH mozgástere, hiszen szükségességi és arányossági vizsgálataiknak megfelelően kell például az adatkezelés időtartamáról dönteniük.

Tisztelt Ház! A fentieket összegezve kérem, támogassák a törvényjavaslatot annak zárószavazása során. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)