DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány gazdaságpolitikájának három gyenge pontjára szeretnék rávilágítani, illetve azonnali cselekvést sürgetni ezeken a területeken. Az egyik a munkavállalók megbecsültsége, a második az oktatásra fordított finanszírozási összegek, a harmadik pedig a termelékenység növelése.
A munkavállalók legfőbb értékének láthatóan azt tartja a kormány, hogy olcsók Magyarországon, hiszen a második legalacsonyabb minimálbérrel büszkélkedhet Európában ez a kormány. Ez sokkal inkább lenne szégyen, és ennek az emelését szeretné elérni a Mi Hazánk, ahogy általában is a bérek színvonalának emelésére van szükség, hiszen csak három olyan ország van az Európai Unióban, ahol olcsóbb a munkavállaló, mint Magyarországon. Az oktatásra nézve ez az adat még alacsonyabb, hiszen csak két olyan ország van, amely mögöttünk van ezen a területen, míg amikor önök átvették a kormányzást, akkor nyolcan voltak mögöttünk az oktatás tekintetében. Tehát ez egyértelműen ennek a kormánynak a felelőssége és gazdaságpolitikájának az eredménye.
De nemcsak a fizetésekről kell szólni, ha a magyar lakosság és a munkavállalók helyzetét tekintjük, hanem az egészségi állapotukról is. Ez is fontos a gazdaság szempontjából is, és egyébként morálisan is. Magyarország az elkerülhető halálesetek tekintetében a második helyen áll az Európai Unióban, és a három legfőbb halálok kizárólag életmóddal függ össze. Tehát, ha elindítanának tudatosan egy életmódváltást ösztönző programot, akkor milliárdokat lehetne spórolni az egészségügyben, és a magyar lakosság egészségi állapota is javulna, az egészségben eltöltött évek száma pedig növekedne.
(9.30)
Az oktatásra fordított források 2017 óta GDP-arányosan csökkennek Magyarországon. Ezt a KSH adataiból világosan kiolvashatjuk, holott egyébként az első Orbán-kormány idején még az európai uniós átlag fölött volt Magyarország ebben a mutatóban, most már jóval elmarad ettől. A felsőfokú végzettségűek a 25-34 éves korosztály körében szintén nagyon alacsony arányban vannak jelen a magyar lakosságban. Az Európai Unió 25. helyén vagyunk e tekintetben, tehát ilyen mutatókkal ne is álmodjunk tudásalapú gazdaságról. Ezzel szemben a nyolc általánost vagy azt sem elvégzettek körében a V4-ek többi országához képest kétszerese ennek az aránya a lakosságban, majdnem 14 százalék, míg a V4 többi országában csak 7 százalék.
A XXI. században szintén rendkívül fontos digitális tudás tekintetében az Európai Unió 21. helyén állunk, tehát itt sem sikerült Magyarországnak közelebb kerülnie az európai uniós átlaghoz, és a felsőoktatásban az innovációs ráfordítások tekintetében a V4-ek közt szintén utolsók vagyunk. Ezek a számok, amelyek az oktatást, az innovációt, a tudásalapú gazdaságot meg kellene hogy alapozzák, rendkívül egyértelműen rávilágítanak arra, hogy nem abban gondolkodik a magyar kormány, hogy a magyar munkavállalók tudásszintje legyen versenyképes, hanem olcsó munkabérrel kiárusítják, gyakorlatilag rabszolgasorban tartják a magyar munkavállalókat. A profit nagy részét pedig a multinacionális cégek kiviszik Magyarországról.
A termelékenységi szint az Európai Unióban szintén az Eurostat adatai alapján a harmadik legalacsonyabb. Ez is mutatja azt, hogy Magyarország e tekintetben is visszaesett, és kevés olyan mutató van, amelyben önöknek szintén sikerült még a szocialista kormányzásokat is alulmúlniuk, de ez is egy olyan. Nem csak az oktatásban mutatott bérráfordítás esett vissza brutális mértékben, hiszen 2011-ig még hatan voltak mögöttünk a termelékenység tekintetében az Európai Unióban, most már pedig, 2020-tól egész pontosan csak ketten vannak mögöttünk.
A Mi Hazánk Mozgalom szerint radikálisan változtatni kell a kormány gazdaságpolitikai szemléletén, elsősorban az oktatásba való befektetéssel, egy tudásalapú gazdaság megteremtésével, magas hozzáadott értéket előállító ágazatok támogatásával tudjuk a bérszintet és az életszínvonalat felzárkóztatni az Európai Unió nyugati feléhez. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)