TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha jól értem, akkor ön példaként hozza elénk a szomszéd országot, Romániát, bizonyos mutatókat felmutatva, hogy jobban teljesít, mint Magyarország. Én viszont amondó vagyok, hogy a számok nélkül menjünk ki Romániába, beszéljünk ott erdélyi magyarokkal, aztán az erdélyi magyarok mellett beszéljünk román emberekkel, és kérdezzük meg, hogy ők melyik országban szeretnének élni; tehát az ön által említett „bezzeg-Romániában”, vagy ne adj’ isten, még a románok is esetleg bizonyos tekintetben, az egzisztenciát, a megélhetést, a biztonságot tekintve Magyarországon. Az én beszélgetéseim azt jelezték, hogy leginkább Magyarországot választanák.
Hogy miért mondom ezt? Azért, amikor a magyar gazdaság teljesítményét értékeljük, akkor nemcsak a jelen pillanatot kell értékelni, hanem az elmúlt több mint tíz év teljesítményét is. Magyarország az elmúlt tíz évben egy romokban, egy leromlott állapotban lévő gazdaságot növekvő pályára tudott állítani. A gazdasági növekedés tekintetében az Európai Unió élmezőnyébe került az elmúlt több mint tíz évben Magyarország. Emellett egymillió új munkahelyet sikerült Magyarországon létrehozni, így a 2017-es 57 százalékos foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében most már 74,4 százalék. Keleti szomszédunknál egyébként a tavalyi év végén ez a szám 63 százalék volt, és a munkanélküliségi mutatójuk is magasabb, mint a magyarországi.
De ugyanúgy igaz ez a beruházási rátára, amely meghatározza a gazdaság teljesítményét. Magyarországon 2010-2022 között 28,5 százalékra emelkedett, ezzel szemben Romániában ez a szám 25 százalék volt, alacsonyabb, mint a magyar. De ha a megélhetést nézzük, a béreket hasonlítjuk össze, akkor is meg kell állapítanunk, hogy a minimálbért tekintve a hazai bérek jelentősen felülmúlják a romániait. 2023-ban Magyarországon 397 euróból kell megélni, míg ez a szám Romániában 372 euró. Magyarországon emelkedik legnagyobb mértékben a minimálbér, a visegrádi országok tekintetében Magyarországon értük el a legnagyobb növekményt.
Én azt gondolom, hogy nincs szégyenkeznivalója a magyar kormánynak, de különösen a magyar gazdaságnak. És nincs szégyenkeznivalója ebben a nehéz helyzetben sem, hiszen ne feledjük el, hogy a szomszédban háború van, a háború következtében az Európai Unió ránk erőltette a gazdasági szankciókat, a szankciós inflációt, amivel szemben a magyar kormány olyan intézkedéseket hoz, ami egyébként Romániában nem történik meg: megvédjük a családokat az átlagfogyasztásig a rezsicsökkentéssel, megvédjük a nyugdíjasokat a 13. havi nyugdíjjal és az inflációkövető nyugdíjjal.
(10.20)
És természetesen segítünk a gazdaság szereplőinek is különféle programokkal, gyármentő programmal, különféle kedvező hitellehetőségekkel, fejlesztést szolgáló beruházások támogatásával.
Én azt gondolom, hogy a magyar gazdaság teljesítménye és a magyar kormány együttműködése jogosít fel bennünket arra, hogy jó reményünk legyen, hogy ha egyszer véget ér a háború, akkor a magyar gazdaság, a magyar költségvetés visszatér arra a pályára, mint ami a háború előtt volt, növekedési pályára és természetesen egyensúlyi pályára, a magyar emberek teljes szolgálatára és az ő javukra. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)