VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm, elnök asszony. Elnézést, rossz gombot nyomtam. Úgy gondolom, muszáj néhány dolgot tisztáznunk. Nyilvánvaló módon láttam Nacsa képviselő úr szándékát, hiszen bármi olyan kijelentésre, mondatra, szóra, amelyben az egyház vagy a vallás szerepel, már meg ne haragudjon, úgy ugrik, mint éhes tyúk a kukoricára, holott az általam pár percben elmondottakban semmiféle egyházakra, vallásra nézve negatív jelző nem volt.

Igen, én is fontosnak gondolom, amit a képviselő úr mond, mégpediglen azt, hogy végre következzen már be egy parlamenti egység. És itt egy zárójelet nyitnék, hiszen teljesen egyértelmű, ha megnézzük, hogyan áll a mai magyar közélet, közoktatás, a digitalizáció, akkor meg kell hogy állapítsuk, hogy bizony ebben nem valami előkelő helyet foglalunk el az európai rangsorban; nagyon sok olyan környező volt szocialista ország is megelőz minket, amelyeknek sokkal rosszabbak voltak akár az ezredfordulón is a lehetőségeik.

Most nem akarok itt prejudikálni, és nem akarok, hogy is mondjam, párhuzamot vonni abban, hogy tudjuk nagyon jól, Magyarország kormányfőjének milyen a viszonya például az okoseszközökhöz, vagy hogy azzal kérkedett nagyon sokáig, hogy ő nem használ sem okostelefont, sem internetet (Dömötör Csaba: Ez komoly? Ki mondta?), de azért mégiscsak ott tartunk, hogy kisdiákok ezrei, tízezrei nemhogy az internet adta áldásos lehetőséghez nem jutnak hozzá, hanem sok esetben még a normális közlekedéshez vagy a vezetékes ivóvízhez sem. Tehát ha azt nézzük, hogy ezekre a tabletekre szüksége van a magyar társadalomnak vagy a közoktatásnak, akkor egyértelműen azt kell mondani, hogy igen, nagy-nagy szüksége van, és nemcsak erre.

Itt muszáj megerősítenem a Jobbik képviselőjének a felszólalását: igenis szükség lenne arra, hogy minden kisiskolás, ahogy megkezdi az iskoláját, lehetőséget kapjon  függetlenül attól, hogy ő most milyen iskolában tanul, vagy a sors miatt éppen hol él, egy egészen pici, aprófalvas kistelepülésen vagy pedig egy nagyvárosban, esetleg a fővárosban , lehetősége legyen ugyanazokat az eszközöket ugyanolyan körülmények között használni, legyen az internet vagy pedig táblagép. Látjuk, hogy ez sajnos nem így van, látjuk azt, hogy sokan nem jutnak hozzá az alapvető informatikai eszközökhöz és tudáshoz sem, tehát ilyen tekintetben ez valóban fontos lenne.

De az, hogy ebben most megint megjelennek az egyházak, úgy gondolom, nem egy jó irány, képviselő úr vagy tisztelt kormány. Már csak azért is, mert én úgy látom, és itt zárnám be a zárójelet, és mondanám azt, hogy igen, fontos parlamenti egységre lenne abban szükség, hogy a vallás és a hit mindenkinek maradjon meg a legbelsőbb ügye; az az ő dolga, hogy hogyan gondolkozik a világról, hisze istenben vagy nem, ha hisz, akkor pedig éppen milyen felekezetnek a tagja. Az, hogy önök az egyházakat, a vallást és a hitet egyfajta eszközként használják a saját önös politikai céljaik eléréséhez, úgy gondolom, elfogadhatatlan.

Tehát igen, mi is azt mondjuk, támogatni kell azt, hogy minél több kisgyerek, minél több iskola, minél több szervezet juthasson hozzá ezekhez a gépekhez, és nemcsak ezekhez, hanem minél több ilyen géphez, és mindenkinek legyen lehetősége arra, hogy azonos rajtkőről induljon az életben, ne pedig csak a gazdag családok kivételezett gyerekei. Ezt a lehetőséget kell megadni, és nem azon kell gondolkozni, hogy hogyan lehet kiforgatni egy ellenzéki képviselő amúgy teljesen jó szándékú szavait arról, hogy legyen már végre abban konszenzus, hogy az egyházak a magukat megillető helyre kerüljenek ebben a történetben, és ne használják fel őket eszközként, sok esetben pedig ne éljenek vissza ezzel, ne is kérkedjenek vele. Köszönöm szépen.