DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A kormány elkötelezett a jó minőségű ivóvíz-szolgáltatás fejlesztése és korszerűsítése iránt. Közös célunk, hogy minden magyar ember tiszta és egészséges ivóvízhez jusson.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény hatálybalépésével megkezdődött az ágazat integrációja, amely a rendszer működését átláthatóbbá, működtetését költséghatékonyabbá tette, és szabályozottá vált a szolgáltatói árképzés is. Kiemelten figyel a munkaerő megtartására és bővítésére, folyamatosan foglalkozik a víziközművek helyzetével és azzal, hogy hogyan lehet segíteni ezeknek a szolgáltatóknak a működését. Az elmúlt időszakban az Innovációs és Technológiai Minisztérium, melynek jogutódja az Energiaügyi Minisztérium, az ágazat szereplőinek bevonásával elkészítette a víziközmű-szolgáltatási ágazatban felmerülő problémák megoldása érdekében a nemzeti víziközmű-szolgáltatási stratégiát. A stratégia célja a teljes víziközműszektor problémáinak rövid, valamint hosszú távú orvoslása.
Ezen folyamat részeként szükségessé vált a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása. A hatósági jogalkalmazás során összegyűlt tapasztalatok alapján több helyen szükségessé vált a normaszöveg pontosítása és kiegészítése. A módosítás érinti a törvény felügyeleti szabályait, mivel a hatályos rendelkezések szerint ezek kizárólag a víziközmű-szolgáltatókra vonatkoznak, azonban a gyakorlatban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jelentős számú ellenőrzést végez az ellátásért felelősök tekintetében is. Erre figyelemmel szükséges a meglévő és a gyakorlatban is bevált ellenőrzési szabályok hatályának kiterjesztése az ellátásért felelősök ellenőrzésére.
A módosítás továbbá a jelenlegi célvizsgálat tekintetében az elnevezések egységesítését is elvégzi, valamint az ellátásért felelősök tekintetében fennálló korlátozott hatáskörök figyelembevételével három ellenőrzési típust vezet be, ahogyan államtitkár úr is említette: a célellenőrzést, a témaellenőrzést és az utóellenőrzést. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés lezárására és a jogkövetkezmények megállapítására vonatkozó szabályozás a törvény többszöri módosítása következtében elvesztette a koherenciáját, így az áttekinthetőség és alkalmazhatóság növelése érdekében szükséges a teljes szakasz újraszövegezése.
A törvény jelenlegi hatályos konstrukciója szerint minden jogsértést feltáró ellenőrzést jegyzőkönyvtervezettel zár le a hivatal, amelyre az ellenőrzött szerv észrevételt tehet. Az észrevételek elbírálása a végleges jegyzőkönyvben történik, amelyben vagy felhívja az érintettet a jogsértés megszüntetésére, vagy a jegyzőkönyv megállapításai alapján hatósági eljárás indul, melyet határozattal zár le, amelyben tipikusan bírságot szab ki.
Ezen konstrukció az átfogó ellenőrzések során bevált, azonban a szűkebb témakört felölelő téma- és célellenőrzések esetében nem tűnik szükségesnek a fenntartása. Ennek indoka, hogy a hatósági eljárásban már általában nem kerül sor a tényállás további tisztázására, így a határozat tulajdonképpen a végleges jegyzőkönyv megismétlése. Figyelemmel arra, hogy jogorvoslati lehetőség csak a határozattal szemben biztosított, így kívánatos, hogy a jövőben minden ellenőrzés határozattal záruljon. Így amennyiben a hivatal a témaellenőrzés, célellenőrzés vagy utóellenőrzés során megállapítja, hogy az ellenőrzés alá vont szervezet a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, az ellenőrzés lezárását követő 8 napon belül az ellenőrzési jelentést megküldi az ellenőrzött szervnek. Az ellenőrzési jelentésre az ellenőrzött szerv a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételben foglaltakat a hivatal a jogkövetkezmények megállapítására irányuló hatósági eljárás során értékeli, és az eljárást lezáró határozatban az elutasított észrevételeket külön megindokolja.
További kiegészítésre kerül a törvény az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 2020. december 16-ai, 2020/2184. számú európai parlamenti és tanácsi irányelvnek történő megfelelés érdekében. A hálózati vízveszteségre vonatkozó kiegészítésre az irányelv átültetésével létrehozott tárcaközi munkacsoportban vállalt kötelezettséget az Energiaügyi Minisztérium, tekintettel arra, hogy e tárca feladatköre lesz a jelentés megküldése a Bizottság részére 2026. január 12-éig.
Szükséges továbbá a törvény módosítása annak érdekében is, hogy a visszavonásra kerülő víziközmű-szolgáltatói engedélyt követően is biztosítva legyen az ellátási területhez kapcsolódó adatok elérhetősége és így a hivatal díjjavaslattétellel összefüggő kötelezettségének teljesítése.
(11.50)
Összhangban a hivatal más ágazati jogszabály alapján lefolytatott, cégjogi eseményekkel kapcsolatos eljárásaival, sor kerül a törvény befolyásszerzéssel kapcsolatos rendelkezéseinek módosítására, pontosítására is.
A módosítás alapján hatályát veszti többek között a törvény 26. § (2) bekezdése. A hatályon kívül helyezést az indokolja, hogy a 2. § 21. pont szerinti fejlesztés fogalma nem azonos a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény által használt fogalmakkal, és beruházás alatt érthető a már meglévő víziközműrendszert érintő beruházás, illetve más víziközműrendszertől független, újonnan létrejövő beruházás is. Ez utóbbi esetben a beruházás a víziközmű-szolgáltató saját beruházásának, azaz saját vagyonnak minősülne, ami ellentétes a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal. A jelenlegi, törlésre javasolt rendelkezés ezt a különbséget nem kezeli, így a 11. § (2) bekezdésében fogalmazott általános szabállyal való összeütközése sem oldható fel.
Szintén hatályát veszti a törvény 62. § (2) bekezdése, mely szerint a víziközmű-szolgáltatás díjában csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a víziközmű-szolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott költségvetési és önkormányzati támogatásokat. Ennek magyarázata, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerint a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a víziközmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük.
A törvény 62. § (1) bekezdése értelmében pedig a víziközmű-szolgáltatás díjainak ösztönözniük kell a biztonságos és legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését, figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás indokolt költségeit, valamint a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, ideértve különösen a vízbázisvédelem indokolt költségeit.
A fentiek alapján látható, hogy a törvény nemcsak a teljes költségmegtérülést írja elő a díjmegállapítás feltételeként, hanem azt is, hogy a díjnak ösztönöznie kell a gazdálkodás hatékonyságának javítását. Abban az esetben ugyanakkor, ha a víziközmű-szolgáltató részére nyújtott működési célú állami vagy önkormányzati támogatást a díjjavaslat elkészítésekor a hivatal mint indokolt költséget nem veheti figyelembe, úgy nemcsak ezek a fenti szempontok sérülnek, hanem egy olyan díj kerülhet megállapításra, amely nem fedezi a víziközmű-szolgáltató valós, indokolt költségeit; így az érintett víziközmű-szolgáltató a támogatásra a jövőben is folyamatosan rá lesz utalva. Ezt az ellentmondást oldja fel a hivatkozott bekezdés hatályon kívül helyezése.
Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az indokolt költségek körét és annak számítását a hivatal módszertana határozza meg, így a tárgykör továbbra is szabályozott marad, csak nem normatív szinten, ami sokkal nagyobb rugalmasságot biztosít az energiaügyi miniszter mint díjmegállapító részére is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A most benyújtott törvényjavaslat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításával összhangot teremt a törvény korábbi módosításaival, segíti érvényesülni a legkisebb költség elvét, a hatékony gazdálkodás elvét, a természeti erőforrások kíméletének elvét és a biztonságos működés elvét, összhangban van az uniós irányelvekkel és célkitűzésekkel.
Mindezek miatt kérem a javaslat támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)